Fókusz (Megkezdődött az alkotmány vitája)

publikálva
1996/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kisebb intermezzóval kezdődött a Ház múlt heti ülésszaka: kudarcba fulladt a parlamenti szavazás, amikor a képviselőknek arról kellett volna dönteniük, hogy az új alkotmány koncepcióját a kormánypárti előterjesztésnek megfelelően negyven órában tárgyalják-e. Míg az ellenzék néhány képviselője hatvanórás időkeretet javasolt, néhány ellenzéki még ezt is kevésnek ítélte, és javasolta: halasszák a vitát az Országgyűlés őszi ülésszakára. Miután a képviselők kézfeltartással megszavazták, hogy a parlament negyven órát szenteljen az alaptörvény vitájára, egy ellenzéki képviselő gépi szavazást kért, és kiderült, hogy a Ház határozatképtelen - valószínűleg mert az ellenzéki képviselők nem szavaztak a negyvenórás vitát eldöntő javaslatról.

Kisebb intermezzóval kezdődött a Ház múlt heti ülésszaka: kudarcba fulladt a parlamenti szavazás, amikor a képviselőknek arról kellett volna dönteniük, hogy az új alkotmány koncepcióját a kormánypárti előterjesztésnek megfelelően negyven órában tárgyalják-e. Míg az ellenzék néhány képviselője hatvanórás időkeretet javasolt, néhány ellenzéki még ezt is kevésnek ítélte, és javasolta: halasszák a vitát az Országgyűlés őszi ülésszakára. Miután a képviselők kézfeltartással megszavazták, hogy a parlament negyven órát szenteljen az alaptörvény vitájára, egy ellenzéki képviselő gépi szavazást kért, és kiderült, hogy a Ház határozatképtelen - valószínűleg mert az ellenzéki képviselők nem szavaztak a negyvenórás vitát eldöntő javaslatról.

Az új alkotmány koncepciójának napirendre tűzését hosszú előkészítés és vita előzte meg. Április elején öt országos napilapban is megjelent az (akkor még) ötpárti konszenzussal kialakított tervezet. Ezzel kezdetét vette az a társadalmi vita, amelynek tapasztalatait, az állampolgárok észrevételeit és a parlamenti vita során felmerült javaslatokat összegzik; így elvben november 30-ig elkészülhet az új alaptörvény úgynevezett normaszövege.

Kormánypárti képviselők történelmi jelentőségűnek, szakmailag megalapozottnak minősítették a tervezetet, ellenzékiek szerint azonban rossz, ráadásul nem lesz elegendő idő a társadalmi vitára és a részletek tisztázására sem. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a kormánytöbbség a maga akaratát próbálja majd keresztülerőltetni az Országgyűlésen. Ezt a veszélyt kívánta a parlamenti többségi pártok javaslata kiküszöbölni azzal, hogy - negyvenórás vitát indítványozva - fele-fele alapon osszák meg ezt az időkeretet a kormánypártok és az ellenzék között. (Önkorlátozó volt a többség akkor is, amikor megállapodás született: az ellenzéki pártokkal való előzetes egyeztetés nélkül nem nyújtják be az új tervezetet a Ház elé.)

A koncepciót több szocialista párti politikus is "tragikusnak" minősítette: az MSZP Baloldali Tömörülése szerint kimaradtak belőle a szociális, gazdasági és kulturális alapjogok. A társadalmi vita során pedig többek közt elhangzott: a koncepció nem foglalkozik a civil társadalommal, valamint nem tárgyalja pontosan az érdekegyeztetés rendszerét sem. A parlament elnöke, Gál Zoltán korábban úgy nyilatkozott: a jövő évben megszülethet az új alkotmány.

Színházi Találkozó

Június 10-16. között, tizenötödik alkalommal, ezúttal Debrecenben és Budapesten rendezik meg az Országos Színházi Találkozót, melynek műsorán tizenhat hazai előadás mellett Bulgakov Képmutatók cselszövése című darabjával bemutatkozik a Kolozsvári Magyar Színház is. A találkozó központja Debrecen, de hat előadás, amelyeknek a színreállítása ott akadályba ütközött, "hazai pályán" marad.

A műsor: Gombrowicz: Operett (Debreceni Csokonai Színház); Shaw: Szent Johanna (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház); Ibsen: A nép ellensége (Békés Megyei Jókai Színház); del Valle Inclán: A sárkány feje (Kaposvári Csiky Gergely Színház); Örkény: Tóték (Pécsi Harmadik Színház); Albee: Nem félünk a farkastól (Radnóti Színház, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, közös); Nádas: Ünnepi színjátékok (Veszprémi Petőfi Színház); Shakespeare: Macbeth (Győri Nemzeti Színház, Kecskeméti Katona József Színház, közös); Katona Imre: Bálványosvár (Arvisura Színházi Társaság); Shakespeare: Otello (Budapesti Kamaraszínház); Kipling: A dzsungel könyve (Pesti Színház); Ionesco: Székek (Thalia); Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Katona József Színház); Garcia Lorca: Vérnász (Új Színház); Büchner: Leonce és Léna (Kecskeméti Katona József Színház); Webster: Amalfi hercegnő (Miskolci Nemzeti Színház).

A seregszemlén látható előadásokat válogató Nánay István, a Színház című havilap kritikusa a Narancsnak elmondta, a polarizálódás tendenciáját látja erősödni az utóbbi fél év során megtekintett 163 előadás alapján: a nagyobb színházak egyre inkább nézőterük megtöltésére törekszenek, a látvány háttérbe szorítja az intellektust, s inkább a kisebb helyeken találkozni eredeti gondolatokra, új formákra való törekvéssel. Változatlanul kevés az igazi rendezőegyéniség, ezért az előadások zöme csak "le van bonyolítva".

Választás Albániában

Indulatos volt már a kampány is, maga a választás a legnagyobb feszültség közepette zajlott, az ellenzék bojkottál, tiltakozik, a kormánypárt nyugtat. A leghosszabb életű sztálinista diktatúra széthullása óta harmadszor voltak választások Albániában, és a kommunista állampártból lett szocialisták nem ok nélkül reménykedtek, hogy képesek megkeseríteni a Demokrata Párt életét.

Sali Berisha államfő és a demokraták a nyugatosodás, piacosodás szigorúbb, gyorsított változatát igyekeznek keresztülverni az országon, de sokan vannak, akik ezt nem érzik elég kellemes állapotnak ahhoz, hogy elriassza őket a szocialistáktól, akik már nem hirdetik a visszaállamosítást, sőt, levoksolnak a kapitalizmus mellett, csak éppen az átmenet tempóját lassítanák, szociálisabbítanák. De más is rossz érzéseket ébreszt. Az új hatalom éppen most, pár nappal a választások előtt érezte szükségét, hogy egy tavaly született törvényt először alkalmazva bírósági döntés szülessen három egykori nagykutya, egy volt (minden bizonnyal vér-) bíró, a diktatúra főügyésze és egy volt belügyminiszter-helyettes halálos ítéletéről.

Az már korábban eldőlt, hogy a volt rendszer tisztségviselői 2002-ig nem indulhatnak a választásokon, ami egyfelől minden bizonnyal alátámasztható a hírek szerint még nem eléggé csiszolt albán jogrend valamelyik elemével, másfelől viszont nyilván korlátozza a szocialista vezetők tevékenységi lehetőségeit. Ez pedig a végén még üldözöttekké avathatja őket.

Az albán ellenzéki pártok (a szocialisták mellett tőlük jobbra, sőt, messze jobbra álló politikai formációk is) vasárnap, a választás napján bejelentették, hogy bojkottálnak, ez nem demokrácia, hanem terror, megfélemlítés, zaklatás. A nyugati megfigyelőktől is egyre-másra érkeztek a nyilatkozatok, hogy való igaz, voltak ilyen esetek, és a kialakult demokratikus szokások szerint messze kevesebbért is érvénytelennek lehetne nyilvánítani a szavazást. Ugyanakkor viszont - érthetően - a Nyugat alapjában véve mégiscsak Berisháék mellett áll; hétfői lapzártánkig végül is semmi sem világos, a legkevésbé az, hogy mi igaz az ellenzék panaszaiból. Csak azt lehet tudni, hogy a demokraták biztos győztesnek érzik magukat, az ellenzékiek pedig tiltakozó nagygyűlésre invitálták a lakosságot, és eltökélték: mindenáron megakadályozzák, hogy érvényessé váljon a választás eredménye.

- kyt -

Pepsi Sziget ´96

Az 1993-as Diáksziget, az 1994-es Eurowoodstock és a tavalyi szimpla Sziget ´95 után idén a fő szponzor, a Pepsi nevét vette fel az Óbudai Sziget augusztus 14-21. közötti rendezvénye. Megkezdődött a jegyárusítás, a hetijegy június 15-ig 2800, augusztus 14-ig 3500, a helyszínen 4200 forint, napijegy csak a helyszínen lesz kapható 400 forintért. A családiprogram-jelleget erősítendő, tíz év alatti gyerekeknek ingyenes a belépő, aki nem elveszteni akarja, annak ingyen megőrzik, mármint a gyerekét.

Idén húsz helyszínen hatszáz programot ígérnek a szervezők, a meghívott 250 zenekar között 40 külföldi lesz, minden napra tartogatnak egy-egy hírességet: Iggy Pop, Peter Hamill, a Sonic Youth, a Prodigy, a Levellers, a Therapy és a német Bates fellépése már biztos, de ha minden jól megy, eljön az Offspring is. A tavaly bevált mód szerint a nagyszínpad mellett kisszínpadokon jut fórum a különböző irányzatoknak, mint a blues/rock, az alternatív zenekarok, a kelta zene, a komolyzene vagy a rocknosztalgia. Újdonság, hogy idén beteszi a lábát a Szigetre a techno: külföldi (Plastic City) és magyar (Lovebarikád) produkciók hívnak végtelen táncba, a tavalyi Afrika Fesztivált meg prolongálták.

A zene mellett ezúttal is rengeteg más is lesz, színház, performance, film, tánc, itt tartják az országos bábjátékos-találkozót, aki meg a nyári butulás helyett az okulást választja, eljárhat a szabadiskola előadásaira. Aki épp ezen a héten akar javítani a kondícióján, sportolhat is, ha mást nem, hát körbefuthatja a szigetet.

A Sziget legfrissebb híreit a Sziget Sun című, helyben gyártott napilap közli majd, programja benn lesz a Pesti Est ingyenes különszámában és fenn az Interneten, az egész banzáj hangulatát pedig a szegedi Rádió 88 segítségével készülő Sziget Rádió 88 közvetíti majd az FM 92,1-en.

Csillagok háborúja

A múlt héten majdnem összeütközött a Földdel az a kétszáz méter átmérőjű aszteroida (a csillagászok az 1996 JA1 rendszámmal látták el), amely keresztezte sártekénk keringési pályáját, és 450 ezer kilométerre meg is közelítette a Földet. Két éve egy Lévi nevű cipészről (Shoemaker-Levy 9) elnevezett darab, amely alig ötször volt nagyobb, mint ez a mostani, több ezer kilométer átmérőjű robbanásokat okozott a Jupiter légkörébe érve. Gondolkodjunk el ezen.

A katasztrófaelmélet szerint a földi élet (az emberi civilizációról nem is beszélve) kialakulásának és huzamosabb fennmaradásának ténye vitathatatlan, azonban valószínűsége igen csekély: minden létező ki van téve azoknak az időről időre bekövetkező kozmikus katasztrófáknak (a galaxis egyik karját elnyeli egy fekete lyuk, szupernóva-robbanás pusztít el komplett naprendszereket, ilyesmi), amelyek megakadályozzák, hogy a csillagászoknak unalmas legyen éjjel ott fent az obszervatóriumban egyedül. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a környező fényévekben sehol egy idegen civilizáció, amely végre magára vállalná a gabonaköröket vagy lapunk tb-tartozásait.

A katasztrófaelmélet működik kicsiben is: becsapódnak néha aszteroidák ilyen méreten aluli bolygókba, mint a miénk. Mindennek meghatározható valószínűsége van. Az úristen vaktában biliárdozik, a kockázat ezeknek az égitesteknek a méreteivel változik, eddig semmi szándékosságra utaló jelet nem számoltak ki a statisztikusok. Az egészen kicsik például (ha nem amortizálnak nullára egy műholdat, például amelyen keresztül éppen O. J. Simpson nyilatkozik a Friderikusz-show-ban) elégnek a légkörben, ilyenkor kívánhatunk is valamit. A 10-100 méter átmérőjűek - 100-300 évenként - elméletileg csak a becsapódás körzetében okozhatnak nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, viszont az 1-5 kilométeresek - 300 ezer évenként - már kiütéssel győzhetik le az emberiséget, elhárítva az akadályt az evolúció egy újabb zsákutcája elől. Valami ilyesmi történt 65 millió évvel ezelőtt, amikor a Yucatan-félszigetet ért találat következtében a dinoszauruszok kipusztultak, mert olyan sötét lett, hogy nem láttak a farkukig.

A védekezés lehetőségei korlátozottak, a gyakrabban érkező kicsik ellen ki lehet találni valamit, a nagyok szerencsére viszonylag ritkán jönnek, mert akkor már úgyis minden hiába. Az Egyesült Államokban korábban kidolgoztak egy tervet, hogyan lehetne nukleáris töltetekkel a Földtől biztonságos távolban kisebb darabokra robbantani, teszem azt, az Alkoholista Bolygóját. Az Európai Közösség preventív stratégiájának része lesz egy olyan, az egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidák pályáját modellező rendszer, amely kiszámítja, mikor kerülhetnek túl közel a Földhöz. Akkor aztán el lehet rájuk durrogtatni a hidegháborúból visszamaradt arzenált, és számolgatni tovább a szétdarabolódás útján keletkezett új meteorok méreteit és pályáját, amíg csak Vörös Óriássá nem hízik a Nap. Van még rá kábé tízmilliárd évünk.

- bodoky -

publikálva
1996/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra