A Fidesz hivatalos mozgalmai és civiljei

Fölhorgadás fölkérésre

  • Bányai György
  • 2014.02.16 14:01

Belpol

A miniszterelnök és a Fidesz frakcióvezetője a rezsicsökkentés védelmére hívta mindazokat, akik azt szeretnék, hogy visszafelé pörögjenek a villanyórák, kiakadásig. A néptömegek alakítsanak csoportokat lakóterületenként, s beszéljék meg a rezsiharc mikéntjét. E kis áramkörök alkotják együttesen a Magyar Csapatot. Orbán Viktor bírja az ilyesmit.

A 2002-es parlamenti választások elvesztése után Orbán arra buzdította híveit, hozzanak létre öntevékeny csoportokat, a szabadság kis köreit, miszerint polgári köröket. Mintha fideszes találmány lett volna. Hiszen mindig is működtek ilyenek, persze nem (magyar) csapatba verődve, hanem igazi polgári, netán társasági hagyományokat felelevenítve. De miért pont a köröket ne sajátította volna ki a Fidesz, ha már megtette ezt a "polgár" szóval is? (Meg a többivel.) "A pártok felett álló, jobboldali tömegmozgalmat az emberek nagy többsége Hajrá, Magyarországnak fogja nevezni" - jósolta Orbán Viktor, bár ez nem jött be végül. De nem is ez a lényeg, hanem hogy "tudnunk kell egymásról, hogy ha a sorsunk úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, akkor egyszerre mozdulhassunk". (A polgári körökről lásd: Következmények nélkül, Magyar Narancs, 2003. szeptember 11.)

Szervezetek termettek

2002 májusában lépett színre a Szövetség a Nemzetért elnevezésű polgári kör, amit Orbán Viktor verbuvált. Az alakuló ülést a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia székhelyén tartották. Nem baráti alapon szerveződött, majd' mindegyik tag egyéb, ún. civil szervezetben is munkálkodott. Makovecz a Nemzeti Egység Mozgalom, Gyürk András a Fidelitas, Bartos Éva (Fidesz, nőtagozat) a Magyar Polgári Nőfórum, Faludi Sándor (Fidesz, gazdatagozat) a Kommunizmus Parasztáldozataiért Mozgalom vezetője volt. Ugyancsak a körhöz tartozott Lang György, a KOLPING Egyesület, Balázs-Piri László, a Közép- és Kelet-Európa Alapítvány, Tőkéczki László, a Protestáns Közművelődési Egyesület prominense, miként a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szekciójából Lanczendorfer Erzsébet is, aki több KÉSZ-csoportot végigrodeózott Orbánnal, hogy kereszténydemokrataként is elfogadtassa őt és a pártját. Virág András az Áprilisi Ifjakat képviselte, amely egyesület életre hívását a választási vereség miatt elkeseredett fideszesek kezdeményezték, aligha Orbán Viktor megkérdezése nélkül. Minimum tiszteletbeli elnöküknek azonmód felkérték az akkor is már a kilencvenedik évén túl levő Varga Lászlót ("Laci bátyánkat", a párt frakciójának tagját, a KDNP későbbi vezetőjét). És egyúttal megcélozták a választókort még el nem ért fiúkat, lányokat is.

A minta az 1996-ban alakult Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) volt, melynek aktuális elnöke, Martonyi János szintén meghívást kapott Orbán polgári körébe, csakúgy, mint Martonyi elődje, Granasztói György (a Batthyány Alapítvány kuratóriumának fejeként).

Az MPEE első vezetője a későbbi köztársasági elnök, a Fidesz irányította 1998-as koalíció jelöltje, Mádl Ferenc volt. Az egyesület szervezésében tartotta esztendőkig - az alkotmányos szokásokat negligálva - Orbán Viktor soros évi évértékelő beszédeit. Ma a szervezetet Balog Zoltán, a mostani Orbán-kormány minisztere elnökli.

Solymosi Frigyes (Professzorok Batthyány Köre), és az önmagát nemzeti gondolkodású baloldaliként meghatározó író-képzőművész, Malgot István is tagja volt Orbán polgári körének, ám egy idő után mindketten nyilvánosan is kifejezték nemtetszésüket Orbán különböző lépései miatt.

A Szövetség a Nemzetért Polgári Körben két egyéb szövetség is képviseltette magát rögtön: az egyik, a Szövetség a családokért elnevezésű Szemkeő Judit, a másik, az Akciószövetség Magyarországért Bordás Ákos révén. És persze Orbán polgári körének volt tagja Vona Gábor mostani Jobbik-elnök is. 't sokan Orbán Viktor tanítványának, kreálmányának tartják, holott a helyzet ennél rosszabb: a "jobboldali összefogás jegyében" Vonát mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik vezetőjét hívta meg Orbán Viktor. Amely szervezetről már akkor tudni lehetett - a személyi összefonódásokból is -, hogy szellemiségében igen közel áll a MIÉP-hez (bár a Csurka-pártnak Vona sosem volt tagja), amelyet egyébként felváltani kívánt. Vona Gábor 2002-ben belépett a Fideszbe is, 2003-ban viszont ki, sőt az orbáni polgári körből is.

Orbán Viktor polgári köre tett közzé általános felhívást 2002. augusztus elején, miszerint "súlyos támadás érte a magyar sajtószabadságot. Veszélybe került a független közszolgálatiság, és egyoldalúvá vált a tömegtájékoztatás, miután az elmúlt napokban a Magyar Televízió hír- és kulturális műsorainak éléről jogsértő módon leváltottak, elbocsátottak, visszaminősítettek vezetőket és műsorkészítőket. Amennyiben augusztus 30-ig nem áll helyre a törvényesség és a független közszolgálatiság a Magyar Televízióban, akkor a sajtószabadság védelmében országos tiltakozó nagygyűlést szervezünk Budapesten". Szerveztek is.

A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör azonban szégyenszemre elsorvadt, két évig, ha vegetált. Nem sok ülést tartott, Orbán nemigen törődött vele, miután már propagandacéljait beteljesítette.

Polgár helyett nemzet helyett rezsi

Jött helyette a nemzeti konzultáció. A Fidesz szóhasználatában ugyanis a "polgári" helyett - elvégre bővíteni kellett a bázist - jött a "nemzeti" korszak. Orbán Viktor kisebb-nagyobb létszámú összejöveteleken beszélt, illetve interjúzott a kiválasztott hívekkel a lanyhuló polgári kör mozgalom felfrissítése, a 2006-os választásokra felkészítés érdekében. Mindezt Orbán "akciósorozatként" emlegette. Ezt saját maga indította, de ahogy fogalmazott, a párt "elnökségi ülésén döntést hozott arról, hogy részt vesz ebben a programban". Hogy mik vannak! Orbán Nemzeti Konzultációs Testületet (NKT) is összehívott. Azt kérte, tartsanak ők is nemzeti konzultációkat, fórumok, kulturális programok, falunapok keretében. Az NKT tagja volt többek közt Finta József építész, Iván László gerontológus, Jókai Anna író, Pozsgay Imre - valamikori tisztségeit most hadd ne soroljuk fel - és "Hoffmann Rózsa pedagógus". A grémium a sokféle akción kívül tervbe vette azt is, hogy kérdőíveket küld a lakosoknak, illetve interaktív játékot indít, kapaszkodjanak meg, Klikk elnevezéssel.

"A nemzeti konzultáció nem akar megállni a jobboldal határainál" - jelentette ki 2005-ben az új kezdeményezésről Orbán Viktor. 2010-re meg is érkezett "az emberekhez", a "nemzeti" és a "polgári" mint "oldal" a kampányban megszűnt. Nyilvánvaló, még az előbbieknél is hülyébben hangzott volna az "emberi oldal". Ma már elnevezésében majdnem minden nemzeti. Retorikában is, hol elválasztó, hol egyesítőnek szánt értelemben.

Az új választások közeledtével ismét karban kell tartani az adrenalint. Védeni kell a nemzetet, a kormányt és Orbán Viktort (utóbbi halmaz előbbi kettőt is magába foglalja), erre a legjobb eszköz a vonulás - ez a békemenet. Ma már viszont a rezsi a hívószó. Még a felemelt banki költségeket minimálisan enyhítő törvény is "pénzügyi rezsicsökkentést" említ a címében. Németh Szilárd rezsiharcfelelős vitte eddig a prímet a témában, mostanában inkább Rogán Antal. És végül persze Orbán Viktor is beszállt, meghirdetve Rogánnal a Magyar Csapat-mozgalmat. A rezsicsökkentést meg kell védeni, ezért kis körökbe kell szerveződni, szabadság, nemzet, blabla. Megint, mindig.

Neked ajánljuk