Furcsállja egy szülész-nőgyógyász, hogy egymás után két kismama is meghalt Nyíregyházán

  • narancs.hu
  • 2024. január 14.

Belpol

Az elmúlt tíz évből talán háromszor, négyszer látott ilyet. 

„Nagyon furcsa, hogy egymás után két Nyíregyházán szülő kismama is meghalt” – mondta az RTL Híradónak nyilatkozó szülész-nőgyógyász szakorvos. Lakatos Kornél szerint extrém ritkán fordulnak elő hasonló esetek. Általában vérzés vagy trombózis okozza szülés után a kismamák halálát.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Meghalt egy máriapócsi és egy újfehértói kismama a nyíregyházi kórházban, két napon belül, a szülés után. 

A 33 éves, háromgyermekes máriapócsi asszony kisfia császármetszéssel született meg tavaly novemberben. A baba egészséges, az anyát azonban a műtét után a szülészeti megfigyelőből az intenzív osztályra kellett vinni, napról napra gyöngült, egy éjjel pedig meghalt.

A riport szerint egy ideig jól viselte a terhességet, de a 9. hónapban kiderült, véralvadási problémái vannak, ezért gyógyszereket kapott. Jobban lett, de a szülést előre kellett hozni. 

A szülészeti megfigyelőben együtt volt ez a máriapócsi nő egy újfehértói kismamával, aki ikreket szült, szintén műtéttel, és néhány órával később rosszul lett és meghalt. Erről az akkor már szintén rossz állapotban lévő máriapócsi nő telefonon kétségbeesve számolt be a húgának.

A nyíregyházi kórház szerint nincs összefüggés a két eset között. A híradó riportja szerint azt állítják, mindkét kismamánál előre nem látható események történtek, amit a szakszerű ellátás ellenére sem tudtak visszafordítani.

„Nagyon furcsa, hogy ez a két eset egymás után történt. Visszaemlékezve, az elmúlt 10 évből talán 3-4-szer láttam ilyet”

– jelentette ki Lakatos Kornél szülész-nőgyógyász.

Ismertette: Magyarországon a leggyakoribb oka annak, hogy egy kismama életét veszti a szüléskor és a szülés utáni időszakban, a vérzés, még így is extrém ritka. Az általánosságban nyilatkozó szülész-nőgyógyász azt mondta, véralvadási zavar nélkül is előfordulhat szülés utáni vérzés. Erre azok a kismamák hajlamosabbak, akik nem először szülnek, vagy akiknek a szokásosnál több a magzatvizük. 

A szakorvos hozzátette: van, hogy trombózis okozza egy kismama halálát. „Nincsen hivatalos utasítás, hogy ilyenkor gyermekágyban kell-e adni olyan gyógyszert, ami a trombózist megelőzi. Több magyarországi kórházban császármetszés után adunk vérhígítót, olyan gyógyszert, ami a trombózist meggátolja” – magyarázta Lakatos Kornél.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.