Agrárdemonstrációk Európában és Magyarországon

Gazdálkodj okosan!

Belpol

Orbán Viktor még emberek közé is kimerészkedett Brüsszelben, hogy egy ottani gazdatüntetésen bujtogathasson az EU ellen. Ez nem véletlen: a szélsőjobb mindenhol rátelepedett a traktorosok valóban létező problémáira. Orbánék itthon persze nem nézik jó szemmel a hasonló megmozdulásokat.

Decemberben Németországban tüntettek a gazdák, majd hamarosan Belgiumban és Franciaországban is a traktorosok követelései uralták a belpolitikát. Magyarországon a kormánymédia még a migránsozást is hajlandó volt letekerni a nyugat-európai gazdademonstrációkról szóló tudósítások miatt. És mivel a tüntetések kellemetlenséget okoznak a nyugati kormányoknak, mi sem természetesebb, hogy az ottani gazdák megmozdulásainak nagy támogatója lett Orbán Viktor és a teljes magyar kormány. Azt persze nem szeretnék, ha Magyarországon is hasonlók történnének. A múlt hétvégi, meglehetősen vérszegényre sikeredett fővárosi agrártüntetést kormányzati tényezők sietve „baloldali szervezkedésnek” kiáltották ki – minden alap nélkül.

A kontinens új-jobboldali/neofasiszta/populista politikusai (ahogyan manapság a politika hülyegyerekeit nevezik) a korszellemnek megfelelően egységesen látták meg az állandóan hivatkozott „igazi nép”-hez vezető utat a megmozdulások támogatásában. Az elégedetlen gazdáknak valóban vannak problémáik, ahogyan nem ok nélkül kapcsolódtak be az európai hullámba a lengyel, spanyol, görög, olasz vagy román parasztok se.

Jó kérdés

A közös gond az, hogy miközben egyre csökkennek a koronavírus idején még egekben lévő mezőgazdasági termékárak, az előállítási költségek továbbra is magasak. Mindemellett az évről évre egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között nekik is mind többször kell megküzdeni az aszály, az erdőtüzek vagy más okok miatti terméskieséssel. Az EU egyik nagy ambíciója éppen a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése, a végzetes folyamatnak legalább a lassítása. Sajátos helyzet, hogy a gazdák emiatt is szívnak: az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások következtében az EU-ban sokkal költségesebb a mezőgazdasági termelés, mint máshol. Az unióra jellemző szigorú szabályokat nem alkalmazó helyekről jóval olcsóbban lehet élelmiszerhez jutni, a vásárló pedig ritkán dönt környezetvédelmi megfontolások alapján két nagyjából ugyanúgy kinéző gyümölcs megvásárlásakor – az olcsóbbat teszi majd a kosarába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.