Interjú

„A végén egy jelölt maradjon”

Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője és elnökségi tagja

Belpol

A kormány már 1989 előtti módszerekkel vegzálja az ellenzéki képviselőket, az országgyűlési munka mára a kötelező minimum lett – a Momentum politikusa mégis úgy gondolja, megmozdult valami.

 

Magyar Narancs: Novák Katalin kegyelmi botrányának mellékzöngéjeként önt is beidézte a rendőrség. Miért?

Orosz Anna: Februárban, közvetlenül a kegyelmi ügy kirobbanása után vasárnap tüntettünk és kordont bontottunk a Sándor-palota előtt. Egy lepedőre pedig az volt kiírva, hogy „pedofilvédő Novák Katalin”. Emiatt kaptam egy idézést, hogy menjek be tanúként. Amikor megkérdeztem, miről van szó, egyértelművé vált, hogy mivel ezen a kiálláson én voltam az, aki elmondott pár mondatot az üggyel kapcsolatban, engem tekintenek a tüntetés szervezőjének és vezetőjének. Egyáltalán nem tanúként tekintenek rám valójában, hanem a szabálysértés elkövetőjeként – ez a szövegkörnyezetből kiderül. Ez azért aggályos, mert tanúként sokkal kevesebb jog illet meg valakit. Ilyen eszközökkel a rendszerváltás előtt éltek. Ez egyértelműen a mentelmi jog kijátszása, de az engem kihallgató rendőr is mondta, hogy nem érti.

MN: A NER-ben elindult az az időszak, amikor nyíltan vegzálják a hatóságok az ellenzéki politikusokat?

OA: Őszintén azt látom, hogy igen. Ha összetesszük ezt Fekete-Győr András és Varju László bírósági ügyeivel, akkor azt látni, hogy ezek tényleg koncepciós perek. Az, hogy engem ezzel a nevetséges üggyel becibálnak a rendőrségre, miközben a kegyelmi botránnyal olyan dolog történik, ami a Fideszt identitásában tépázza meg, azt mutatja, hogy ránk akarják terelni a figyelmet. De ettől mi még nem fogunk elhallgatni, és ezt az ügyet addig tartjuk napirenden, ameddig a Fidesz létezik.

MN: Mindeközben előkerült a neve az újbudai pedofilügy kapcsán, mert egy ideig alpolgármesterként ön felelt azért az intézményért is, ahol egy pedagógiai asszisztens gyerekeket molesztált. Van felelőssége?

OA: Itt is az történik, hogy megpróbálják ránk tolni azt a Fidesznél, amit ők csinálnak. Ha a bicskei esetnél a kormány olyan mintaszerűen cselekedett volna, mint az újbudai önkormányzat ebben a konkrét esetben, akkor sok gyerek hosszú éveken át tartó szenvedését előzték volna meg. Az újbudai önkormányzat azonnal felfüggesztette a férfit, megszüntette a munkaviszonyát, rendkívüli ülést hívott össze és a legjobb gyermekvédelmi szakembereket hívták, hogy segítsenek. Ehhez képest a kormány inkább kitüntetést adott.

MN: Egyáltalán nem tudott az ügyről, mielőtt nyilvánosságra került?

OA: Semmit nem tudtam róla. Amint megtudtam és tájékozódtam, írtam róla a Face­bookra, az önkormányzat pedig tudtommal azonnal cselekedett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.