A csütörtöki sajtótájékoztatót a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kezdte, hogy köszönetet mondott a választópolgároknak a választáson való részvételért. Értékelése szerint a választás eredménye megerősíttette a kormánypártokat és a kormányt, a Fidesz-KDNP több szavazatot kapott, mint a választás második, harmadik és negyedik helyezettje együttvéve. Minde stabil hátteret ad a kormánynak, ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a béke ügyét képviselje – mondta Gulyás.
A NATO-főtitkárral sikerült korrekt módon megállapodni, úgy, hogy a kormány álláspontja nem sérült – tette hozzá Jens Stoltenberg szerdai látogatására utalva. Mint ismert, a politikus és Orbán Viktor találkozója után a miniszterelnök leszögezte, Magyarország nem kíván blokkolni olyan NATO-döntéseket, amiket a többi tagállam szorgalmaz. "Ha a választópolgárok nem erősítik meg a kormányt, Magyarország nem tudott volna kimaradni a NATO missziójából" – fogalmazott Gulyás Gergely megjegyezve, a NATO törekvése nagyon veszélyes, és a háború kiterjedéséhez vezethet. Ehhez kapcsolódva a miniszter jelezte, Magyarország senkit nem küld vissza sorozásra Ukrajnába, mindenkinek biztosítja a menedékjogot, aki átmenekül a határon.
Gulyást a kérdések között többször szembesítették azzal, hogy a NATO-főtitkár is azt mondta, hogy amúgy sem terhelné Magyarországon semmilyen kötelezettség a NATO területén kívüli missziókban, és a NATO dokumentumai szerint is önkéntes alapú az ezekhez való csatlakozás, tehát a magyar kormány olyat ért el, ami amúgy is garantált volt a számára, Gulyás szerint viszont egy katonai misszióban igenis részt kellett volna vennie Magyarországnak.
Gulyás a kormányinfó elején még egy témát érintett a miniszter, ez pedig az Európai Unió Bírósága legfrissebb ítélete volt. E szerint a Bíróság arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét. Annak lényege az volt: Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.
Gulyás mindezt úgy értékelte, hogy az Európai Unió Bírósága ahhoz gyáva volt, hogy a választási kampányban hozzon ítéletet. Minderről a kormány ugyan nem tárgyalt, de
az ítélet a miniszter szerint "felháborító, ellentmond az európai uniós jognak, összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal, bünteti azt az országot, ami elutasítja a migrációt és védi a saját és az EU határait.
Ilyen normális bíróságon nem születhetett volna meg" – mondta Gulyás Gergely, aki odáig ment, hogy párhuzamot vont a "kommunisrta rémuralomnmal" és a Rákosi-korszakkal, amikor valakire életfogytiglant kért, de halált szabott ki a bíróság. "Felháborító, igazságtalan, elfogadhatatlan" – mondta még egyszer a miniszter. Később kérdésre hozzátette, a döntés szerinte nincs összhangban az alkotmánnyal. Később közölte azt is, hogy a bíróság egy politikai testület.
Később kérdésre azt mondta, egyelőre nincs döntés arról, hogy a kormány fizetni fog-e az Európai Bíróság döntése miatt, de hozzátette, "valakinek ezt ki kell fizetni". Hogy ki fogja kifizetni, csak annyit mondott: "meglátjuk".
Választások
Gulyást kérdezték a Tisza Párt és az Európai Néppárt (EPP) közeledéséről, erről azt mondta, nem tartja elképzelhetőnek, hogy a KDNP és a Tisza Párt egy frakcióban üljön az EP-ben. Szerinte két forgatókönyv lehetséges, hogy vagy a Tiszát nem veszik fel a Néppártba, vagy a KDNP kilép, ha felveszik. Egy későbbi visszakérdezésre erről azt mondta, ez csak az ő véleménye volt.
Az EP-választásokkal kapcsolatban Gulyás egyébként kérdésekre azt fejtette ki, hogy nem történt szuverenitáspárti áttörés, az EPP pedig nem a szuverenitáspártiakkal keresi az együttműködést, hanem a szocialistákkal és a liberálisokkal, ezért nem látnak rá reményt, hogy megváltozzon a "háborúpárti" álláspontjuk.
Arról, hogy sikerült-e elfoglalni Brüsszelt, ahogy Orbán tervbe vette, Gulyás azt mondta: "megvetettük a lábunkat", de nem foglalták el.
"Nagy hadművelet ez, lehet, hogy még egy EP-választásra szükség lesz"
– tette hozzá.
Arról, hogy a Fidesz melyik képviselőcsoporthoz csatlakozik majd, azt mondta, július elején megalakul az EP, jó lenne addig tisztán látni. Később hozzátette, hogy a Fideszt az ECR-ban (Európai Konzervatívok és Reformerek) a nagy többség szeretettel várja, de a Fidesz döntött úgy, hogy egy nagyobb szövetséget szeretne inkább összehozni. A Fidesz csatlakozását ellenző pártokról azt mondta, alig néhány EP-képviselővel rendelkező pártocskákról van szó. A finn tagpárt elnökének, akinek hányingere van a Fidesztől, Gulyás jobbulást kívánt.
Kérdésre azt is mondta, hogy nincs véleményazonosság a háború ügyében az olasz és a magyar kormány között, de a szuverenitáspártiak között van a legtöb békepárti. Giorgia Meloni pártjára, az Olasz Testvérekre vonatkozó kérdésre Gulyás azt hangoztatta, hogy az olasz kormány álláspontja jelenleg háborúpárti, azt pedig az Olasz Testvérek vezeti.
A választások lebonyolítására Gulyás szerint nem lehet panasz, a fővárosban pedig szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy az eredmény megkérdőjelezhetetlen legyen. A péntekre tervezett sajtónyilvános újraszámolás után szerinte mindenki biztos lehet az eredményben, és akkor majd gratulálnak a győztesnek.
Szentkirályi Alexandra további szerepével kapcsolatban azt mondta, a fővárosban tervezi a karrierjét, ő a udapesti Fidesz elnöke és ő fogja vezetni a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz frakcióját is.
Kérdésre Gulyás azt mondta, nem tervezik, hogy együttműködjenek a Tisza Párttal a Fővárosi Közgyűlésben.
Gulyás arról is beszélt, hogy Budapest korábban szerinte Karácsony Gergely miniszterelnöki ambícióinak esett áldozatul, de ha a főpolgármester keresi az együttműködést, akkor az lehetséges. A közgyálés összetételéről azt mondta, sok erő került be a közgyűlésbe, köztük – a Fideszt leszámítva – laza politikai kötődésű emberek, ezért szerinte sok változás lesz még és lehet többség a főpolgármester mögött, bárki is lesz az.
Rákérdeztek arra is, hogy az LMP-t háborúpártinak tartja-e vagy sem, mire Gulyás kifejtette, hogy nem nagyon lát már olyat, hogy LMP, de a baloldal háborúpárti. Arról, hogy akkor a Fidesz egy háborúpárti jelöltet támogatott-e Budapesten, Gulyás elterelte a szót, azt mondta, Vitézy főpolgármesternek indult.
Vitézy Dávid támogatásáról azt mondta, a Fidesz nem kér semmit a neki adott támogatásért cserébe, nem volt megállapodás, a Fidesz önkéntesen és egyoldalúan lépett, ezért Vitézy joggal mondhatja, hogy ő nem kérte a támogatásukat, csak tudomásul vette és nem tartozik nekik semmivel. Gulyás amúgy azt is kifejtette, hogy neki Vitézy Dávid programja nem volt sokkal jobb, mint Karácsonyé, inkább a kisebbik rossznak tartotta, mert Karácsony Gergely elmúlt öt éve szerinte olyan rossz volt.
A nagy háborúpártizás során az is kiderült, hogy a Mi Hazánkat Gulyás nem tartja háborúpártinak, és a Fidesz és a Mi Hazánk szavazataival végképp többségben vannak szerinte a békepártiak Magyarországon.
Egy Magyar Péterre vonatkozó kérdésre Gulyás azt fejtegette, hogy ha valaki intellektuális teljesítményt kar olvasni, akkor néhány kivételtől eltekintve kormánypárti politikusokkal való interjúk olvasgatását ajánlotta.
Reptér, csok, Csád
A ferihegyi reptér megvásárlásával kapcsolatban Gulyás azt mondta el, hogy július elején Nagy Márton minden részletről beszámol majd egy, a francia befektetővel, a Vincivel közös nemzetközi sajtótájékoztatón. A tervezett fejlesztésekre vonatkozó kérdésre azt mondta, új terminált szeretnének, kötöttpályás összeköttetést a fővárossal, és az autóval való megközelítésen is változtatni akarnak.
Rákérdeztek arra, hogy ha most megvették a repteret, akkor miért adták el 2011-ben az akkor még meglévő 25 százalékos tulajdonrészt. Gulyás erre azt válaszolta, hogy inkább 2005-ben volt rossz ötlet eladni a 75 százalékot, mert bár rosszul néz ki, hogy korábban eladták a 25 százalékot, és most visszavásárolták az egészet, a 25 százalék irányítási jogkörrel már nem járt. Arról, hogy most nem jelentett volna-e alkupozíciót a résztulajdon, Gulyás azt mondta, "érdemben nem változtatott volna".
Egy további kérdésre azt mondta, a magyar állam által a tranzakcióért fizetett összeg inkább az 1000 milliárdhoz áll közelebb, mint az 500 milliárdhoz.
Arról, hogy a kormány több százmilliárd forint értékben vásárolt irodaházakat, Gulyás azt mondta, az a céljuk, hogy legalább a minisztériumok saját ingatlanban legyenek, és ne kelljen bérleti díjra költeni. Szerinte jó lenne ezt az állami cégeknél is elérni.
Gulyást kérdezték a tervezett csádi katonai misszióról is, erről azt mondta, biztos menetrend egyelőre nincs elfogadva, de a cél változatlanul az, hogy legyen katonai misszió Csádban.
Kérdésre azt mondta, a kormány egyelőre nem válaszolt olyan javaslatot, amely az önkormányzati szakrendelők államosításáról szólna.
Mint beszámoltunk róla, a választások után beadott és elfogadott salátatörvényben szerepel egy passzus, amely szerint a kormányhivatalok elengedhetik a csok vagy a babaváró hitel visszafizetését, ha nem születtek meg a beígért gyerekek, erről Vitályos Eszter azt mondta, ez azt jelenti, hogy bármely otthonteremtési támogatásnál, ha válás vagy gyerekszületés elmaradása miatt nem teljesültek a feltételek, akkor el lehet engedni a visszafizetési kötelezettséget. Ez a méltányossági eljárás egy létező jogintézmény, eddig rendeletben volt szabályozva, de mivel most állami követelésről való lemondásról van szó, ezért törvénybe kell foglalni. A kormányhivatalok a méltányossági eljárások során az összes körülményt figyelembe fogják venni.
Arról, hogy Ilaria Salist, a budapesti antifa-ügy vádlottját Olaszországban EP-képviselővé választották, Gulyás azt mondta, ez egy "nem túl pozitív látlelet az olasz demokráciáról", mert egy köztörvényes bűnözőt küldenek az EP-be. Azt mondta, a mentelmi jog felfüggesztése miatt az illetékes magyar hatóságnak az EP-hez kell fordulnia, és ha az EP többsége úgy dönt, hogy felfüggeszti Salis a mentelmi jogát, akkor folytathatják a bünetőeljárást, ha nem, akkor csak akkor, amikor lejár a mandátuma.
Gulyás szerint indokolt és helyes döntés, hogy az új ügyeleti rendszert bevezetik a fővárosban is, mert eddig 19 megyében szerinte bevált.
Gulyás elmondta, hogy mi az, amivel Orbán ugratni szokta Magyar Péterrel kapcsolatban: Magyar tartozik némi tagdíjjal, és azzal szokták ugratni, hogy majd azon hajtják be, aki ajánlotta, és ez ő. Elmondta azt is, hogy Magyar 47 ezer forinttal tartozik.
Rákérdeztek arra is, hogy Magyarország az egyetlen olyan NATO- és EU-tag, amely nem szavazta meg, hogy népirtásnak nevezzék a srebrenicai mészárlást – Gulyás erről azt mondta, többen tartózkodtak az EU-ban is, és az ENSZ-ben sem volt ennek többsége, de szerinte nem a minősítésről volt vita, csak szerinte az időzítés nem volt megfelelő.
