Orbán: Magyarország nem kíván blokkolni olyan NATO-döntéseket, amiket a többi tagállam szorgalmaz

  • narancs.hu
  • 2024. június 12.

Külpol

A miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral találkozott.

„Köszöntöm a mi főtitkárunkat, akinek Magyarországon ismert okokból magas reputációja van. Örülök, hogy az ő ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött” – mondta Orbán Viktor a NATO főtitkárával tartott közös sajtótájékoztatóján a Telex tudósítása szerint a Karmelitában.

Jens Stoltenberg azután érkezett Budapestre, hogy részt vett a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának ülésén. A magyar miniszterelnök már múlt pénteken a Kossuth Rádiónak adott interjújában is utalt a találkozóra: „Azt látom, hogy a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kitanultuk, Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni a függetlenséget. A NATO egy nehezebb ügy, jön majd ide a NATO-főtitkár is. Azt látom, mindenképp ki kell maradnunk abból, amit a NATO ukrajnai missziónak nevez.”

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Magyarország szövetségen belüli elszigetelődésére utalt a Financial Times diplomáciai értesülések alapján közölt információja, amely szerint a B9 tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot, miután a csoport elmúlt ülésein Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról szóló állásfoglalásokat.

Orbán a szerdai találkozó után tartott sajtótájékoztatón Ukrajnával kapcsolatban arról beszélt, bár Magyarország álláspontja eltér a NATO tagállamok többségének álláspontjától abban a tekintetben, hogy hogyan lehet eljutni a békéhez, Magyarország tudomásul veszi, hogy az eltérő vélemények súlya és száma jelentős. A kormányfő hozzátette, mivel nincs elegendő képessége és ereje ahhoz, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa,

Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.

Orbán szerint Magyarország a megbeszélésen garanciákat kapott arra, hogy ne kelljen bevonódnia a háborúba. Igaz, erre a NATO alapdokumentumai alapján egyetlen tagállam sem kötelezhető, és Stoltenberg is beszélt arról, hogy a NATO-n kívüli kezdeményezések mindig a tagországok egyéni döntései alapján, önkéntesen történnek.

Stoltenberg a Telex beszámolója szerint hasonló szellemben reagált, bár ezzel közvetve odaszúrt Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolta a nyugati kormányokat. „A NATO célja megelőzni a háborút” – mondta a főtitkár, aki szerint abban nincs vita a NATO-n belül, hogy a szövetség képes védelmet nyújtani tagjainak, ezt teszi 75 éve, „békét, prosperitást biztosítva az egész kontinensnek.” Ukrajnát illetően a találkozó utáni sajtótájékoztatón tudatta: Ukrajnát illetően a főtitkár a sajtótájékoztatón leszögezte:

a NATO eltökélt abban, hogy hosszútávú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, „de tudomásul veszi, hogy Magyarország ezekben az erőfeszítésekben nem vesz részt.”

Stoltenberg hozzátette, a NATO ezen döntéseit ugyanakkor „ne is akadályozza meg” Magyarorazág.

A sajtótájékoztatón mindössze két kérdésre volt mód. Az M1 arról érdeklődött Orbánnál, hogy mi a garancia arra, hogy Magyarország később sem vonódik be a háborúba. Orbán szerint a garancia erre a magyar kormány és Jens Stoltenberg szava. „Nem vagyunk gyerekek, nem érdemes illúziókban ringatnunk magunkat”, nehéz kérdéseket vet fel „Oroszország inváziója Ukrajnával szemben, amely rendkívül nehéz világpolitikai helyzetet eredményezett” – mondta Orbán, egyértelműen Oroszországot nevezve meg a háború kezdeményező feleként. Szerinte azonban „nem ért véget a nehéz időszak, lesznek, amikor újabb és újabb nehéz pillanatokban kerülnek az asztalra olyan döntések, amelyek Magyarország háborúba való bevonódását érintik.”

Stoltenberget ezután a Reuters arról kérdezte, mit szól ahhoz Szijjártó Péter a NATO őrült akciójának nevezte Ukrajna megsegítését. A főtitkár közölte: 32 tagországa van a NATO-nak, természetes, hogy akadnak eltérő vélemények, „de sokszor bizonyítottuk, hogy ezeken képesek vagyunk túllépni.”  Szerinte a NATO szerepének növelése Ukrajna kiképzésében, támogatásában egyetértésre talált a szövetség többi tagjánál, „azzal együtt, hogy elfogadtunk hogy Magyarország ebben nem vesz részt.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.