Szavazati jogot kellene adni minden állampolgárnak korra való tekintet nélkül, a kiskorúak szavazati jogát édesanyjuk, vagy ritka esetben nevelőszülőjük gyakorolná – ezt Demény Pál demográfus mondta, amikor a hétvégén átvette Áder Jánostól a Magyar Szent István érdemrendet, a legmagasabb állami kitüntetést. A demográfus ötletéről mi is beszámoltunk a hét elején, és a magyarnarancs.hu-n is éles vitát váltott ki a javaslat. Az Egyesült Államokban élő kutató ugyanakkor nem most vetette fel először a gyerekek utáni pluszszavazati jog ötletét, sőt, az USA-ban 1986 óta „Demény votingként” ismert elképzelés számos részletét kidolgozta már.
Demény: Kiskorú szavazók helyett az anyjuk voksolhatna
Demográfus kapta az egyik legnagyobb állami kitüntetést. Demény Pál György (Paul Demeny) demográfus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a University of Hawaii volt professzora, a New York-i Népesedési Tanács (Population Council) volt tudományos főmunkatársa, a Population and Development Review alapítója és volt főszerkesztője kapta idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést.
Lányok helyett anyák, fiúk helyett apák
A demográfus szerint a fiúk helyett az édesapjuk, a lányok helyett pedig az édesanyjuk voksolhatna, amikor pedig a gyerekek elérnék a választójogi korhatárt, a szüleik értelemszerűen többé nem szavazhatnának helyettük. Demény érvei között szerepelt, hogy miközben a nyugdíjas népességnek választópolgárként egyre növekvő befolyása van a politikára, addig a gyermeket még vállalni képes korosztályok a csökkenő létszámuk miatt kevésbé tudnak beleszólni a folyamatokba, a pluszszavazati joggal viszont ezen lehetne változtatni. Ahogy Demény 1986-os írásában megfogalmazta, a gyerekek utáni szavazati jog arra is alkalmas lenne, hogy politikai rendszer jobban alkalmazkodjon a fiatal generáció igényeihez.
Bár az ötlet Demény felvetése után lett ismert, valójában már az 1900-as évek elején felmerült több európai országban. Franciaországban 1920-ban került napirendre, és majdnem be is vezette a Nemzetgyűlés. Németországban pedig többször is felmerült az elmúlt évtizedek során: legutóbb a kereszténydemokraták terjesztették be javaslatként, zajlott is róla vita a Bundestagban, de végül elsikkadt. Demény 2014-ben azt mondta a HVG-nek, hogy „Tokióban tudományos konferencia napirendjén szerepelt pár éve az elképzelésem, amely tavaly Oxfordban, tavalyelőtt pedig a Lomonoszov Egyetemen keltett figyelmet. A közjogi előírások közé azonban még sehol sem került be. Ilyen nem ortodox javaslat esetén ezen nincs is mit csodálkozni.”
| Nem ördögtől való
A „Demény votingot” támogatók azzal érvelnek, hogy a gyerekek után járó pluszszavazati jog pont olyan, mint amikor a szülők más kérdésekben is a gyermekük nevében járnak el. A politikai pártok pedig – tudván, hogy a gyerekek után is jár szavazati jog – jobban figyelembe vennék a fiatal generáció igényeit. A támogatók azt is felvetik, hogy a gyerekkori szavazati jog arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy felnőve aktív állampolgárrá váljanak. A javaslatot elvetők ugyanakkor azt mondják, hogy a pluszszavazattal megsértenék az alapvető demokratikus normát, miszerint egy választópolgárnak egy szavazata van. Mások azt vetették fel, hogy előnyösebb lenne a választói korhatárt lejjebb vinni, mivel sok gyerek képes arra, hogy már ennyi idősen felelős döntést hozzon. László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy a javaslat erősen szembemegy az „egy választó, egy szavazat” elvével, és ilyen alapon más szempontrendszer szerint is lehetne súlyozni a választójogot, ami végeláthatatlan spirál előtt nyitna utat. László szerint bár a kormánypárt 2011-ben megszondáztatta az ötletről az embereket, valójában ők sem kötelezték el magukat a gyerekek után járó pluszszavazati jog bevezetése mellett. |
A Fidesz meg akarta valósítani
Bár meglepőnek tűnhet, a Fidesz korábban komolyan gondolkodott azon, hogy plusz szavazati jogot adjon a gyerekek után a választópolgároknak. Noha 2007-ben az ötletet felvető Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a pártjának nincs hivatalos álláspontja a kérdésről, ő azt javasolta a Gyurcsány-kormánynak, hogy vizsgálja meg, hogy a szülők pluszszavazatot kapjanak gyermekük után. Akkor azzal indokolta a javaslatot, hogy „tízmillió magyar állampolgárból kétmillió gyerek nem rendelkezik választójoggal”, akik el vannak zárva a legfontosabb érdekérvényesítési eszköztől. Révész akkor egyébként azt mondta az Indexnek, hogy számos alkotmányos kérdést felvethet az ötlet: „Az egyik ilyen érv lehet, hogy sérülne az egy ember, egy szavazat elve. Én ezzel szemben azt állítom, éppen a mostani rendszerben sérül ez az elv, hiszen ha a gyerekeket is embernek tekintjük, akkor a tízmillió állampolgárból kétmillió ki van rekesztve a választójogból.”
Egy időre aztán elhalt a kérdés a Fideszben, de a 2010-es választási győzelem után ismét előkerült: az új alkotmány megalkotása előtt a pártban újra felmerült, hogy a gyerekek után extra szavazati jogot kellene adni a szülőknek. Akkor arról lehetett olvasni, hogy az ötletet maga Szájer József, az alkotmányozásért felelős bizottság elnöke karolta fel az ötletet, amelyből aztán nem lett semmi. Ennek oka alighanem az volt, hogy a Fidesz megszondáztatta az embereket: a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 85 százalékuk utasította el a gyerekek utáni szavazójogot. Lázár János, a párt akkori frakcióvezetője ezután azt mondta, hogy a kérdőívek alapján látható, hogy jelenleg közel sem lenne megfelelő támogatottsága az elképzelésnek.
| ||
Akkoriban ugyanakkor több lapnak is arról számoltak be fideszes források, hogy Orbán Viktor is megkedvelte a a gyerekek után járó szavazat ötletét. Akkor azt mondta a kérdésről, hogy „az első reflexe nagyon sok embernek az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják.” Orbán azonban azt is mondta, hogy a gyermekek után járó plusz szavazati jog kérdésére évek múltán visszatérne. Hogy erre esetleg most, az ősszel kezdődő „alkotmányrevízió” során kerül-e sor, egyelőre kérdéses, ám az Orbán által hangoztatott, demográfiai súlypontú kormányzás során akár ismét napirendre kerülhet az ötlet.
A Fideszben többféle magyarázat létezik Demény Pál augusztus 20-i kitüntetésére: egyesek szerint a demográfiai kormányzásról beszélő kormánypárt csupán jelezni szerette volna, hogy elismeri a kutató teljesítményét. Egy fideszes forrásunk azonban azt mondta, „Viktor voluntarista, úgy gondolja, hogy a kezdetekben még furcsának tűnő ötleteket is meg lehet valósítani, ha ehhez megnyerik az ötlettől eredetileg idegenkedő társadalom támogatását”. Így vannak, akik úgy vélik a Fideszben, hogy ami késik, nem múlik, és a harmadik kétharmad birtokában megvalósítható a gyerekek utáni szavazati jog bevezetése.
