Gyógyszeráremelések: Mondja, mi a gondja!

szerző
Tokodi Jenõ
publikálva
2001/25. (06. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kormány a múlt héten hagyta jóvá a medicinák július 1-jétől érvényes áremeléséről

A kormány a múlt héten hagyta jóvá a medicinák július 1-jétől érvényes áremeléséről és a társadalombiztosítási támogatás változásáról szóló rendeletet, amelynek következtében a betegek kiadásai jelentősen nőnek. Mindeközben jó néhány gyógyszertár is tönkremehet; de Mikola István egészségügyi miniszter szerint minden a legjobb úton halad, csak a sajtó keveri a bajt.Július 1-jétől a gyógyszergyártókkal kötött hosszú távú szerződés alapján árváltozás lép érvénybe. Mikola István eredetileg azt ígérte, hogy átlátható, a betegek, a gyártók és az állam érdekeit egyaránt figyelembe vevő megállapodásra készül. A gyártók szerint viszont nincs átlátható és következetes szisztéma az állami gyógyszerár-támogatásban; a rendszer nem követi az általuk jogosnak tartott áremelési igényt (infláció, egyéb költségek). Az eredmény: a beteg fog többet fizetni.

Levélbomba

A társadalombiztosítás (tb) pénzügyminisztériumi felügyeletet gyakorló államtitkára, Frajna Imre 2000 augusztusában olyan megállapodást készített elő a gyógyszergyártókkal, amelyben rögzítették a tb által támogatott szerek körét. Számítások szerint a tb ily módon évi 5-8 milliárd forintos megtakarítással számolhatott volna. Az év elején kinevezett Mikola idén márciusban lényegében lesöpörte e tervezetet: a miniszter átértelmezte a fix támogatású csoportot; a huzavona több milliárd forintos pluszköltséget jelentett a tb-nek (ráadásul a piacon megjelenő új termékekre is komoly támogatást kellett kifizetni). (Lásd: Antipatikus húzások, Magyar Narancs, 2001. május 17.)

A fentiek miatt az ún. gyógyszerkassza (a medicinák tb-támogatására fordítandó összeg) májusra 9,6 milliárd forintos hiányt mutatott. Nyilván ezzel - és a gyógyszerügyben mutatott miniszteri kapkodással - hozható összefüggésbe a Pénzügyminisztérium (PM) azon 2001. júniusi levele, amelyben az illetékes helyettes államtitkár olyan lehetőségeket ajánl az egészségügyi tárca figyelmébe, amelyekkel élve idén 5 milliárd forintos megtakarítást kellene elérni. Egyik végső megoldásként az antibiotikumok tb-támogatásának 70-ről 50 százalékosra csökkentését javasolja a PM.

A kormány által a múlt héten elfogadott és július 1-jén életbe lépő rendelet értelmében az antibiotikumok támogatása 50 százalékos lesz. A Magyar Hírlap múlt hétfőn beszámolt a PM-ajánlásról (amit végül is az Egészségügyi Minisztérium akceptált), ám Mikola a Duna TV aznap reggeli műsorában letagadta a levél létezését: azt állította, hogy gyógyszerügyben semmiféle nyomásgyakorló levelet nem kapott a társelőterjesztő PM-től. "Mi bármilyen értelmes, okos lépést teszünk a gyógyszerpiacon a betegek érdekében, a sajtóban az soha nem jön át pozitív üzenetként. Sajnos a sajtónak óriási szponzorai a gyógyszergyártók. És ez rettenetes. A mai szalagcímek egytől egyig hamisak. Olvasom a Magyar Hírlapot. Egyenesen arról olvasok, hogy állítólag a PM-től levelet kaptam további ötmilliárd megszorításra a gyógyszerpiacon. Nincs ilyen levél, szó sincs arról, hogy a PM kötelezne a megszorításokra" - mondta Mikola.

A Magyar Hírlap múlt szerdai számában viszont szó szerint idézte a PM-levélnek az antibiotikumok támogatására vonatkozó - s végül a rendeletbe is bekerült - részét. Azóta ez ügyben semmi; mi legalábbis nem tudunk arról, hogy a fillentésen rajtakapott Mikola felajánlotta volna a lemondását.

Támogatott, nem támogatott

Noha a miniszter megígérte, az újonnan befogadott terápiás készítmények száma elenyésző lett. Nyilatkozataiban kétszáz új termékről beszél ugyan, ám ezek nagy része eddig is a piacon volt: tehát nem újak, és nem is korszerűbbek, mivel csak generikumok, újabb másolatok. Az innovatív gyógyszergyártók képviselői ezért is tiltakoznak.

Néhány valóban új molekula került csak be a támogatottak közé, de szakmai és pénzügyi megfontolások ellenére továbbra sem adnak tb-hozzájárulást a Parkinson-betegség, az Alzheimer-kór, az asztma, a cukorbetegség és a csontritkulás új gyógyszereihez. Pedig szakemberek szerint e szerek hatékonyabbak, de csak 30-50 ezer forintos áron elérhetők. A régi és hatástalanabb termékek kiváltása költséghatékonyabb lenne, nem beszélve a gyorsabb gyógyulásról - állítják a szakértők.

A miniszter tévés interjújában az asztmás gyermekek állapotát is ecsetelte. Arról viszont nem beszélt, hogy az asztmaellenes szereknél az új gyógyszerek, amiket a tb nem támogat, a jelenleg igen költséges és káros szteroidterápiát váltanák ki. (Nyugaton a szteroidos medicinák dobozán fel kell tüntetni, hogy káros mellékhatásokat okoz. Bizonyított vizsgálatok szerint a kisgyermek visszamaradhat a növekedésben mintegy évi 2 cm-t, ami nem mellesleg újabb egészségügyi költségeket generálhat.) Magyarországon az asztma ráadásul nem elhanyagolható jelenség - népbetegség. De említhetjük a csontritkulásra való új gyógyszert, amely azonos árú a jelenlegivel, ám hatékonyabb - a biztosító mégsem ezt fogja támogatni. Ezek a húzások azért is érthetetlenek, mert Mikola állandóan az egészség megőrzésének hosszú távú programjáról szónokol. És mindannyiunk érdekeiről: "Tudomásul kell venni, hogy itt a betegek érdekében és az orvosi szakma érdekében bizonyos változtatásokat ezen a piacon időről időre tenni kell. Ezek jó hírek" - jegyezte meg a Duna TV-ben.

Kapkodásai és átgondolatlan intézkedései miatt a gyógyszerkassza deficitje, mint utaltunk már rá, a múlt évihez képest jelentősen nőtt: a PM szerint a medicinák idei támogatására tervezett 147 milliárdhoz 31-32 milliárd forintot kell még hozzácsapni. Megjegyzendő, hogy a gyógyszerkasszát a miniszter szerint 25 milliárddal növelték; ám hogy ezt a kijelentést Mikola mire alapozta, nem tudni. Ilyen adattal sem a közlönyben, sem máshol nem találkozott senki sem.

Az Egészségügy-kutató Intézet Kft. vizsgálatai szerint egyébként a betegek júliustól, a rendelet életbelépése után éves szinten 3,65 milliárd forinttal fizetnek majd többet az antibiotikumokért. (A kutatónak dolgoznak az egészségbiztosító korábbi főgyógyszerészei is: például Matejka Zsuzsa, aki a Somody Imre, a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja által támogatott veresegyházi modellkísérlet vezetője.)

Résproblémák

Nemcsak a gyógyszer-, hanem a gyógyszerészfronton is gondok vannak. A lapunkban már ismertetett ún. árrésrendelet, illetve az ezzel kapcsolatos következetlen és meglehetősen átgondolatlannak tűnő magatartása miatt Mikola István tekintélye erősen megcsappant a patikustársadalomban.

A rendelet értelmében a 3500 forintnál drágább gyógyszerek esetében az árrést 630 forinton fagyasztják be. (Az átlagos patikai árrés eddig 17 százalék volt; közérthetőbben: ennyi volt a szerek utáni bruttó haszon, amiből a gyógyszerésznek a bért, a rezsit stb. kell fedeznie - lásd Antipatikus húzások) A patikusok úgy látják: a miniszteri intézkedés könnyen a kisebb gyógyszertárak ellehetetlenüléséhez vezethet. Mikola azonban másképpen látja a helyzetet. Múlt hétfői tévéinterjújában kijelentette: "Azok a patikák jutnak rosszabb helyzetbe (mintegy százhúsz), amelyek magas árú gyógyszereket forgalmaznak." Úgy látja egyébként, hogy "szó sincs arról", hogy bárki is tönkremenne. Ahogyan fogalmazott: "Mi nehezítjük a külföldi gyógyszergyártók és nagykereskedők magyarországi pozícióit, és megakadályozzuk a patikusoknál a bevételek gyors növekedését. Ezt elismerem."

Mikola egy interjúban elmondta: az árrés kérdésében már átlépte a saját kompetenciáját is, de a gyógyszerészkamara ultimátuma miatt nem sikerült a megállapodás. A lakossági terhek növekedésének elkerülésére nem vállalhatta a kamarai követelés teljesítését, ezért maradt az eredeti elképzelés. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a tárgyalásokat elölről kell kezdeni; a kialakult helyzetért a Magyar Gyógyszerész Kamara vezetését és annak elnökét hibáztatta.

A felelősség el- és áthárítása azért is fura, mert Mikola véleménye dokumentálhatóan változott az árrés kérdésében, nem is egyszer.

A botrány kipattanása utáni összevisszaságokról mi is beszámoltunk: a kamara elnökének azt mondta, hogy az árrés miatti bevételkiesést az állam "visszapótolja", majd megígérte, hogy később tárgyalnak az ügyről. A "visszapótlásról" kiderült, hogy az csak rögtönzés volt. (Lásd: Grandiózus húzások, Magyar Narancs, 2001. május 24.) A parlament egészségügyi bizottsági ülésén (május 22-én) a szakminiszterre hivatkozva a tárca jelen lévő képviselője is azt nyilatkozta, hogy az árrés ügyében nincs döntés, és hogy a tárca nem kíván forrásokat kivonni a gyógyszer-kiskereskedelemből. Május 30-án a miniszter azonban a szakmával való - megígért - egyeztetés és előzetes tájékoztatás nélkül kiadta az új árrésrendeletet.

Ugyanezen a napon azt is közölte, hogy rendeletét nem vonja vissza, de kész a módosításra, például a 10 000 Ft feletti szerek árrésének 1200 forintban történő megállapítására; és belengette, hogy az új árrésrendeletet december 31-ig tekinti mérvadónak. (Megígérte azt is, hogy rendezni fogja a gyógyszertári ügyelet finanszírozását, valorizálja az árréseket stb.) A kamara vezetése ezt elfogadta tárgyalási alapnak, és megtette javaslatát árrésileg, amit a miniszter nem fogadott el; előállt viszont azzal, hogy a felső sávban 1500 Ft legyen a fix árrés. E felvetésére június 6-ig kért választ.

Június 6-án, 14 órakor a miniszter javaslatot tett kétheti forgóalap-hitelre, és kérte, hogy a tárgyalások 16.45-kor folytatódjanak, a kamara elnöke pedig készítse elő aláírásra a megállapodás szövegét. Aztán közölte, hogy az előkészített megállapodást kompetencia hiányában nem írja alá.

Gyulán, a június 7-i gyógyszerészkongresszuson 400 ember előtt még tárgyalási készségét hangoztatta (az ülésről videofelvétel készült); háromnegyed órával később, immár Hódmezővásárhelyen bejelentette, hogy az árréstárgyalásokat lezártnak tekinti. Jellemző momentum, hogy gyulai tartózkodásával szinte egy időben valamennyi (!) patikának levelet faxoltatott, miszerint sajnálkozik, hogy javaslatait a kamara nem fogadta el.

A Duna TV-ben Mikola azt nyilatkozta: ő a 2000 kis patika érdekeit védi. A Magyosz (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) elnöke viszont nemrég kijelentette: jelenleg a patikák 30-40 százaléka veszteséges, több a fizetendő terhe, mint a bevétele. A kormányrendelet következtében ez a szám 60 százalék fölötti lesz. (A szervezetnek Mikola testvére korábban elnöke volt, jelenleg az elnökség tagja.) Például a miniszteri döntés miatt várhatóan nő a gyógyszertárak tartozása a Hungaropharmának (ez most körülbelül 2 milliárd).

Le a betegekkel!

Mikola gyógyszerügyi direktíváit nagyon megszívják a betegek is.

A már említett hátrányokon túl gyógyszerkiadásaik jelentősen nőnek. A recept nélkül is kapható gyógyszerek árai átlagosan 10-12 százalékkal nőnek. Az antibiotikumokat a tb eddig 70 százalékban támogatta (a teljes ár 30 százalékát kellett csak megfizetnünk); július 1-jétől fele-fele arányban "osztozik" a költségen az állam és a beteg. Ehhez hozzájön a minimum 6,3 százalékos áremelés (amit szintén a polgár fizet meg). Egyébiránt a gyógyszergyártók az inflációs ráta alatt emelték termékeiket, s az árak huzamosabb ideig be voltak fagyasztva.

Továbbá: például az idős kori diabétesz gyógyszerének ára 92-ről 114 forintra (egy másik gyártó esetében 25-ről 64-re) fog nőni, a görcsoldó 256 forintról 317 forintra emelkedik. A leggyakoribb fájdalomcsillapító ára 118 forint helyett 191 forint lesz. Az öregek számára nélkülözhetetlen hashajtókért változatlanul a teljes árat kell fizetni. Természetesen vannak olyan szerek is, amelyeknek csökken az ára.

A Mikola-rendeletnek van más érdekessége is: az orvosoknak a kevésbé hatásos gyógyszerrel kell majd a gyógyító terápiát indítaniuk. Ha ez nem használ, akkor jöhet csak a jobb - amennyiben a rendeletet szó szerint alkalmazzák. Így például egy skizofrén betegnél, akinél súlyos hallucinációk lépnek fel, többhetes gyógyszerszedés és ennek bizonyított hatástalansága kell ahhoz, hogy a hatásosabb gyógyszert megkapja.

Mikola István a közelmúltban azt is közölte, hogy a betegek pénzkímélése és a felesleges gyógyszerfogyasztás visszaszorítása érdekében bevezetik az új kiszerelésű gyógyszeradagokat; erről ma már szó sincs.

Mikola nyilatkozatai szerint jót akar a szakmának és a betegeknek. A tényektől független szakértő miniszter azonban a jelek szerint átvert mindenkit: az orvosokat, a gyógyszerészeket, a gyártókat és a betegeket is.

Na meg a kormányát. Hogy mennyire, az rövidesen elválik.

Tokodi Jenő

szerző
Tokodi Jenõ
publikálva
2001/25. (06. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra