A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak, írja a szervezet honlapján.
A Kúria úgy indokolta az ítéletét, hogy „az alperes minden konkrétumot mellőző hivatkozása nem támasztotta alá azt a hivatkozást, hogy az adott esetben a kiadni kért közérdekű adatok megismerése [az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezése alapján] korlátozható”. Az alperes ez esetben az Emmi volt, a felperes pedig Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Mint írják, Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
2020 áprilisában előbb a kórházi férőhelyek 50, majd rövid idő múlva 60 százalékát kellett „felszabadítani”. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egyik napról a másikra tettek ki betegeket a kórházakból, sokan szakszerű ellátás nélkül maradtak, ami súlyos megpróbáltatásokat jelentettek betegeknek és családjaiknak egyaránt. Százaknak, akár ezreknek korlátozták ezzel az élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát minden előzetes figyelmeztetés és látható előkészítés nélkül. A nagy jelentőségű miniszteri döntést mégsem ismerhette meg a társadalom, írja a Helsinki.
A kórházak kiürítésével részletesebben ebben a cikkben foglalkoztunk.
A kormány ráadásul ellentmondásos kommunikációt folytatott: az Emmi elismerte, hogy volt ilyen utasítás, Kásler azonban egy interjúban még azt is tagadta, hogy ő írta elő a betegágyak felszabadítását.
Közben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatóját is azért mentette fel a miniszter, mert nem teljesítették a Nemzeti Népegészségügyi Központ – az operatív törzs által jóváhagyott – kiürítési utasításait, azaz a betegek tömeges hazaküldésre vonatkozó ukázt.
Tavaly a Helsinki közérdekű adatigényléssel fordult az Emmihez, ám májusban megtagadták az adatszolgáltatást, arra hivatkozva, hogy a „kért dokumentum további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. Ezt a szervezet nem fogadta el és bírósághoz fordultak.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon a civil jogvédőknek adott igazat a minisztériummal szemben, ám az elbukott per után az Emmi fellebbezett. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé került, ahol szintén a Helsinkinek adtak igazat. Erre az Emmi felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a jogerős ítélettel szemben.
Ez az alaptalanul a lehető legtovább elhúzott per ért most véget a Magyar Helsinki Bizottság ismételt sikerével. A Kúria minden ponton fenntartotta bíróságok korábbi döntéseit.
„Kizárólag azt az adatot kértük, amit a kormánynak magától is a nyilvánosság elé kellett volna tárnia a tavaly tavaszi döntés indokaként. Remek lenne, ha legalább a Kúria ítélete nyomán külön végrehajtási eljárás nélkül több mint másfél évvel a döntés után végre megtudhatnák az emberek az igazságot arról, hogy pontosan miért kellett ezreknek pánikszerűen elhagyniuk egészségügyi intézményeket” – kommentálta az ítéletet Tóth Balázs.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
