Gyurcsány 12 pontban mondja el, Orbán miért náci

  • narancs.hu
  • 2022. november 26.

Belpol

Csütörtökön csak simán lenácizta.

Nácinak, politikai szörnynek, mentálisan beteg embernek nevezte csütörtöki posztjában Orbán Viktor miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. 

A Magyar Nemzetnek feltűnt, amióta az egykori kormányfő „a baloldalon kikerült a rivaldafényből és helyét a felesége, az árnyékkormányt alakító Dobrev Klára vette át, sorra születnek a megbotránkoztató, sokszor zavaros, sértegető, vagdalkozó bejegyzések a pártelnök Facebook-oldalán”. Másnak sem tetszhetett a sarkos fogalmazás, mert Gyurcsány most reagált a „kormánypárti trombitás fiúk felzúdulására”. 

12 pontban összegzi, miért lehet lenácizni Orbánt.

Így amiatt, hogy a kormánypárt ellenfeleit – függetlenül koruktól, cselekdeteiktől, eszméiktől – kommunistának szökta nevezni. Szerinte az is az állítását igazoló bizonyíték, hogy „Orbán alatt a magyar múlt dicsőségesnek, heroikusnak, mondott, persze sokszor hazug elemekkel is tűzdelt, hétköznapi leegyszerűsítő propagandává silányított bemutatása a nemzeti karakter építés hivatalos eszközévé vált”, és  „mindennek célja, a magyarság, más népektől elkülönülő, azoknál nagyszerűbb, azok felett álló népként való bemutatása”. Gyurcsány emlékeztet arra, hogy Orbán rendszerére jellemző az egységmítosz építése, az elkülönülés, a bezárkózás, mint nemzeti létforma, amely a túlélést hivatott biztosítani, és hogy az orbáni világban „fajnak tekintik a magyart, a nemzetek, kultúrák, a vér keveredését a nemzet felszámolálásához vezető hamis útnak gondolják”. Jellemző ebben a világképben, hogy a sorscsapásokért a magyarellenes összeesküvések hibásak, hogy közben az erő kultusza épül, az ellenőrizhető intézmények helyett a vezér akarata irányítja az országot, kultusza van a vezérnek, aki folyton külső és belső ellenségeket keres, ellenfeleit ki akarja rekeszteni a nemzetből. Jellemző, hogy a hatalmon lévők kizárólagos igényt formálnak a kormányzásra, erkölcsi alapon, ez a hatalom lenézi a gyengéket, az állam tudatosan elfordul a gyengéktől, felszámolja intézményeiket – érvel a DK elnöke.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.