Gyurcsány 12 pontban mondja el, Orbán miért náci

  • narancs.hu
  • 2022. november 26.

Belpol

Csütörtökön csak simán lenácizta.

Nácinak, politikai szörnynek, mentálisan beteg embernek nevezte csütörtöki posztjában Orbán Viktor miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. 

A Magyar Nemzetnek feltűnt, amióta az egykori kormányfő „a baloldalon kikerült a rivaldafényből és helyét a felesége, az árnyékkormányt alakító Dobrev Klára vette át, sorra születnek a megbotránkoztató, sokszor zavaros, sértegető, vagdalkozó bejegyzések a pártelnök Facebook-oldalán”. Másnak sem tetszhetett a sarkos fogalmazás, mert Gyurcsány most reagált a „kormánypárti trombitás fiúk felzúdulására”. 

12 pontban összegzi, miért lehet lenácizni Orbánt.

Így amiatt, hogy a kormánypárt ellenfeleit – függetlenül koruktól, cselekdeteiktől, eszméiktől – kommunistának szökta nevezni. Szerinte az is az állítását igazoló bizonyíték, hogy „Orbán alatt a magyar múlt dicsőségesnek, heroikusnak, mondott, persze sokszor hazug elemekkel is tűzdelt, hétköznapi leegyszerűsítő propagandává silányított bemutatása a nemzeti karakter építés hivatalos eszközévé vált”, és  „mindennek célja, a magyarság, más népektől elkülönülő, azoknál nagyszerűbb, azok felett álló népként való bemutatása”. Gyurcsány emlékeztet arra, hogy Orbán rendszerére jellemző az egységmítosz építése, az elkülönülés, a bezárkózás, mint nemzeti létforma, amely a túlélést hivatott biztosítani, és hogy az orbáni világban „fajnak tekintik a magyart, a nemzetek, kultúrák, a vér keveredését a nemzet felszámolálásához vezető hamis útnak gondolják”. Jellemző ebben a világképben, hogy a sorscsapásokért a magyarellenes összeesküvések hibásak, hogy közben az erő kultusza épül, az ellenőrizhető intézmények helyett a vezér akarata irányítja az országot, kultusza van a vezérnek, aki folyton külső és belső ellenségeket keres, ellenfeleit ki akarja rekeszteni a nemzetből. Jellemző, hogy a hatalmon lévők kizárólagos igényt formálnak a kormányzásra, erkölcsi alapon, ez a hatalom lenézi a gyengéket, az állam tudatosan elfordul a gyengéktől, felszámolja intézményeiket – érvel a DK elnöke.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.