Gyurcsány a majálison

  • Vári György
  • 2012. május 2.

Belpol

Ez az a hangnem, amely mindenkivel szemben egyformán megengedhetetlen demokratikus politikai kultúrában. Szubjektív tudósítás Gyurcsány május elsejei beszédéről.

Ahogy keresztülverekedtük magunkat a zsúfolt szakszervezeti majálison és az MSZP rendezvényén (még itt is csak kissé félve mertük megkérdezni, hol beszél Gyurcsány, és némelyek rögtön neki is álltak szidni), azon tűnődtünk, mit tud még mondani a Demokratikus Koalíció elnöke. A hangolás meglehetősen erősre sikeredett: hosszan buzdították a híveket, hogy hangosabban lelkendezzenek, mielőtt Feri megérkezik, és tudták fokozni az ovációt, amikor kedvencük a színpadra lépett. A DK épp olyan egyszemélyes vezérpárt, amilyen a Fidesz, ez ismét nyilvánvalóvá vált. A többnyire idősödő emberek utolsó reménységükként kapaszkodnak Gyurcsányba, kétségbeesettek és dühösek, jól látszik, hogy sokan úgy tudják, több esélyt már nem kapnak az élettől. Gyurcsányból már, annyi kiábrándulás után, nem tudnának kiábrándulni. Egyikkel-másikkal beszélgetést kezdünk, de az egész olyan végtelenül szomorú, hogy nem is igen forszírozzuk szembesítésüket a plágium nem cáfolt gyanújával.

 


Fotó: MTI

 

Ferenc is gondosan figyel érzelmi szükségleteikre: felütésként bejelenti, hogy Magyarországnak „gazember kormánya van”, Orbán Viktor pedig egy „bűnszövetkezet” vezetője. Ez az a hangnem, amely mindenkivel szemben egyformán megengedhetetlen demokratikus politikai kultúrában, ezeknek a határoknak az átlépése borzasztó súlyos következményekkel jár, ahogy Orbán TF-es beszéde óta mindannyian jól tudjuk. Ezután a DK elnöke kicsit simicskázik, bűnszövetkezetes tételét alátámasztandó kitér (a Narancs számításain alapuló) bő 200 milliárd forint értékű állami megrendelésekre, bár a Simicska nevet rejtélyes retorikai megfontolások miatt nem mondja ki. Türelmetlenül feszengünk, pedig a simicskázás minden más társaságban pezsdítőleg szokott hatni ránk, várjuk, hogy rátérjünk végre a szakdolgozat kérdésére. A hosszú hangulati alapozást követően is meglehetősen messziről indulunk: Gyurcsány most is a jól bevált Dimitrov-szerepet alakítja, vádlottból vádlóvá vedlik át, meg kívánja erősíteni a réten ácsorgó, nagyjából ezerfős élcsapatában a hitet, hogy egyedül ő mer és tud megbirkózni a sárkánnyal, hogy ha ő eltűnik, senki nem állhat Orbán és Simicska útjába. Először az UD-ügyben született ítéletet ismerteti közönségével, aztán a HírTv kontra Veres János affér bírói lezárása kerül sorra, lassan közelítünk, egy szereplő már megvan. Ezek a kreált vádak összeomlottak, a Fidesz azokat, akik fellépnek ellene, megpróbálja besározni, politikailag ellehetetleníteni az ügyészséget felhasználva, vele is ez történik épp – vezeti elő Gyurcsány. Végre helyben vagyunk. Azonban az, hogy mit gondolunk általában a HírTv oknyomozó módszereiről, keveset változtat azon, hogy Gyurcsány nem tud bemutatni egy szakdolgozatot, és nem tudja elmondani róla, hogyan is született. Úgyhogy tovább unatkozunk, a kérdésnek ugyanis pont annyi köze van a diplomamunkához, mint a Közgép Zrt. állami megrendeléseinek. A szakdolgozatgate tekintetében Gréczy Zsolt tegnapi blogbejegyzésének kérdéseit ismétli meg Gyurcsány, hosszan boncolgatja, hogy kinek az érdeke a dolgozat eltűnése, és bár azt sugallja, hogy csak a Fideszé lehet, ennél azért több verzió is elgondolható. Aztán a sógor, Rozs Szabolcs szakdolgozati példányáról jegyzi meg, hogy hitelessége kétes, és hozzáteszi, hogy Szabolcs sógor a balatoni éjszaka ismert alakja, ami nyilván arra utal, hogy tőle minden kitelik. (Ez sem újdonság, tegnap már kikerült egy Rozst felette kétes hitelű információkkal lejáratni kívánó cikkféleség a Demokratikus Koalíció honlapjára.) Elméletileg természetesen ez a verzió sem zárható ki teljesen, de ez érdektelen: Gyurcsány dolga a szakdolgozat bemutatása volna. Ezek után már csak az marad hátra, hogy leszögezze: egyedül a „demokratikus baloldalon” van valódi nemzeti politika, szándék és képesség arra, hogy Orbán leváltása után vezesse az országot, majd lelkes taps kíséretében távozik. Mindenki elégedett, az ő Ferijük ismét jól megmondta ezeknek. Gyurcsány elmondta élete második legjobb beszédét, talán most kellene abbahagyni.

Egyéb írásaink Gyurcsány plágiumvádjával kapcsolatban

A szőlőhegyeken is túl: Gyurcsány és a jobboldali sajtó polémiája

Kérdőjelek a HírTv-ben bemutatott dolgozat körül

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.