Gyurcsány a majálison

  • Vári György
  • 2012. május 2.

Belpol

Ez az a hangnem, amely mindenkivel szemben egyformán megengedhetetlen demokratikus politikai kultúrában. Szubjektív tudósítás Gyurcsány május elsejei beszédéről.

Ahogy keresztülverekedtük magunkat a zsúfolt szakszervezeti majálison és az MSZP rendezvényén (még itt is csak kissé félve mertük megkérdezni, hol beszél Gyurcsány, és némelyek rögtön neki is álltak szidni), azon tűnődtünk, mit tud még mondani a Demokratikus Koalíció elnöke. A hangolás meglehetősen erősre sikeredett: hosszan buzdították a híveket, hogy hangosabban lelkendezzenek, mielőtt Feri megérkezik, és tudták fokozni az ovációt, amikor kedvencük a színpadra lépett. A DK épp olyan egyszemélyes vezérpárt, amilyen a Fidesz, ez ismét nyilvánvalóvá vált. A többnyire idősödő emberek utolsó reménységükként kapaszkodnak Gyurcsányba, kétségbeesettek és dühösek, jól látszik, hogy sokan úgy tudják, több esélyt már nem kapnak az élettől. Gyurcsányból már, annyi kiábrándulás után, nem tudnának kiábrándulni. Egyikkel-másikkal beszélgetést kezdünk, de az egész olyan végtelenül szomorú, hogy nem is igen forszírozzuk szembesítésüket a plágium nem cáfolt gyanújával.

 


Fotó: MTI

 

Ferenc is gondosan figyel érzelmi szükségleteikre: felütésként bejelenti, hogy Magyarországnak „gazember kormánya van”, Orbán Viktor pedig egy „bűnszövetkezet” vezetője. Ez az a hangnem, amely mindenkivel szemben egyformán megengedhetetlen demokratikus politikai kultúrában, ezeknek a határoknak az átlépése borzasztó súlyos következményekkel jár, ahogy Orbán TF-es beszéde óta mindannyian jól tudjuk. Ezután a DK elnöke kicsit simicskázik, bűnszövetkezetes tételét alátámasztandó kitér (a Narancs számításain alapuló) bő 200 milliárd forint értékű állami megrendelésekre, bár a Simicska nevet rejtélyes retorikai megfontolások miatt nem mondja ki. Türelmetlenül feszengünk, pedig a simicskázás minden más társaságban pezsdítőleg szokott hatni ránk, várjuk, hogy rátérjünk végre a szakdolgozat kérdésére. A hosszú hangulati alapozást követően is meglehetősen messziről indulunk: Gyurcsány most is a jól bevált Dimitrov-szerepet alakítja, vádlottból vádlóvá vedlik át, meg kívánja erősíteni a réten ácsorgó, nagyjából ezerfős élcsapatában a hitet, hogy egyedül ő mer és tud megbirkózni a sárkánnyal, hogy ha ő eltűnik, senki nem állhat Orbán és Simicska útjába. Először az UD-ügyben született ítéletet ismerteti közönségével, aztán a HírTv kontra Veres János affér bírói lezárása kerül sorra, lassan közelítünk, egy szereplő már megvan. Ezek a kreált vádak összeomlottak, a Fidesz azokat, akik fellépnek ellene, megpróbálja besározni, politikailag ellehetetleníteni az ügyészséget felhasználva, vele is ez történik épp – vezeti elő Gyurcsány. Végre helyben vagyunk. Azonban az, hogy mit gondolunk általában a HírTv oknyomozó módszereiről, keveset változtat azon, hogy Gyurcsány nem tud bemutatni egy szakdolgozatot, és nem tudja elmondani róla, hogyan is született. Úgyhogy tovább unatkozunk, a kérdésnek ugyanis pont annyi köze van a diplomamunkához, mint a Közgép Zrt. állami megrendeléseinek. A szakdolgozatgate tekintetében Gréczy Zsolt tegnapi blogbejegyzésének kérdéseit ismétli meg Gyurcsány, hosszan boncolgatja, hogy kinek az érdeke a dolgozat eltűnése, és bár azt sugallja, hogy csak a Fideszé lehet, ennél azért több verzió is elgondolható. Aztán a sógor, Rozs Szabolcs szakdolgozati példányáról jegyzi meg, hogy hitelessége kétes, és hozzáteszi, hogy Szabolcs sógor a balatoni éjszaka ismert alakja, ami nyilván arra utal, hogy tőle minden kitelik. (Ez sem újdonság, tegnap már kikerült egy Rozst felette kétes hitelű információkkal lejáratni kívánó cikkféleség a Demokratikus Koalíció honlapjára.) Elméletileg természetesen ez a verzió sem zárható ki teljesen, de ez érdektelen: Gyurcsány dolga a szakdolgozat bemutatása volna. Ezek után már csak az marad hátra, hogy leszögezze: egyedül a „demokratikus baloldalon” van valódi nemzeti politika, szándék és képesség arra, hogy Orbán leváltása után vezesse az országot, majd lelkes taps kíséretében távozik. Mindenki elégedett, az ő Ferijük ismét jól megmondta ezeknek. Gyurcsány elmondta élete második legjobb beszédét, talán most kellene abbahagyni.

Egyéb írásaink Gyurcsány plágiumvádjával kapcsolatban

A szőlőhegyeken is túl: Gyurcsány és a jobboldali sajtó polémiája

Kérdőjelek a HírTv-ben bemutatott dolgozat körül

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.