„Azt a megközelítést, ami mind a négy korábbi kormányalakításkor a munkámat irányította, most is alkalmazni fogom. Kormányt úgy alakítottunk eddig, a polgári és a nemzeti oldal úgy alakított kormányt, hogy annak az összetételét és a szerkezetét az előttünk álló négy év feladatainak a megértéséből vezette le” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök április végén, miután a kormányalakításról egyeztetett Áder János akkor még hivatalban lévő köztársasági elnökkel. Május eleji rádióinterjújában azt is elmondta, milyen kihívásokat lát a következő négy évben: a migránsválságot (a „nyomás erősödik délről”); a pandémia még nem múlt el és új járványok is jöhetnek; és a szomszédos országban háború dúl.
Orbán nyilatkozataiból az következne, hogy a határvédelmet (és ezáltal a Belügyminisztériumot), az egészségügyi tárcát és a Honvédelmi Minisztériumot kellene megerősíteni, és bár a kormány tagjainak feladatait taglaló rendelet még nem jelent meg, az eddig megismert új kormányzati struktúra korántsem ezt tükrözi. Sokkal inkább azt, hogy a gazdaság és az állami pénzköltés kerül fókuszba, az emberek feletti kontroll pedig csak erősebb lesz. Az új minisztériumi elnevezéseket böngészve már első pillantásra is az tűnik fel, hogy miközben egyes tárcák feladatkörei mintha összecsúsznának, bizonyos feladatok látványosan kimaradtak: bottal üthetjük a korábban oly nagyra tartott „emberi erőforrások” nyomát, és nagyítóval kell keresni, hogy pontosan kihez is kerültek azok a feladatok, amelyek konkrétan az állampolgárok ellátásával kapcsolatosak.
Az eltűnt emberi tényező
A legszembetűnőbb változás a második Orbán-kormány 2010-es felállásával létrehozott „csúcsminisztérium”, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szétszedése; igaz, ez már a felsőoktatás és a kutatás Palkovics Lászlónak való 2018-as kiszervezésével megkezdődött. Az Emmi egykori feladatait most teljesen szétdobták a különböző minisztériumok között, pedig 2010-ben még azzal indokolták a létrehozását, hogy ezeket érdemes egy helyen kezelni. Az akkor még Réthelyi Miklós vezette óriás tárcában volt külön-külön köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, szociálpolitikai, társadalmi felzárkóztatásért felelős, kulturális, sportügyi, illetve egyházügyi, civil és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárság is; 2014-ben pedig Novák Katalin vezetése alatt külön államtitkárságot kapott a család- és ifjúságpolitika is (amely a legutóbbi ciklusban tárca nélküli minisztériumi rangig vitte).
A 2022-től felálló kormányban ezzel szemben az egészségügy, a szociálpolitika és a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás, a kultúra, de még a családpolitika is az újonnan létrehozandó Kultúráért és Innovációért Felelős Minisztériumhoz kerül. Az egyházpolitikát és nemzetiségi ügyeket továbbra is tárca nélküli miniszterként viheti Semjén Zsolt, a Fidesznek korábban oly kedves sportügy pedig olyan szinten elveszett a minisztériumi struktúrában, hogy egyelőre nem egyértelmű, hová kerül vagy mi lesz vele.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
