Megalakult Orbán új kormánya

Hajrá, pénz!

Belpol

Ötödjére alakít kormányt Orbán Viktor, az új struktúrában pedig az elmúlt 12 év rendszerét is felborította. Hova lettek a humán területek, és mit üzen a Fidesz az új kormányzati struktúrával?

„Azt a megközelítést, ami mind a négy korábbi kormányalakításkor a munkámat irányította, most is alkalmazni fogom. Kormányt úgy alakítottunk eddig, a polgári és a nemzeti oldal úgy alakított kormányt, hogy annak az összetételét és a szerkezetét az előttünk álló négy év feladatainak a megértéséből vezette le” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök április végén, miután a kormányalakításról egyeztetett Áder János akkor még hivatalban lévő köztársasági elnökkel. Május eleji rádióinterjújában azt is elmondta, milyen kihívásokat lát a következő négy évben: a migránsválságot (a „nyomás erősödik délről”); a pandémia még nem múlt el és új járványok is jöhetnek; és a szomszédos országban háború dúl.

Orbán nyilatkozataiból az következne, hogy a határvédelmet (és ezáltal a Belügyminisztériumot), az egészségügyi tárcát és a Honvédelmi Minisztériumot kellene megerősíteni, és bár a kormány tagjainak feladatait taglaló rendelet még nem jelent meg, az eddig megismert új kormányzati struktúra korántsem ezt tükrözi. Sokkal inkább azt, hogy a gazdaság és az állami pénzköltés kerül fókuszba, az emberek feletti kontroll pedig csak erősebb lesz. Az új minisztériumi elnevezéseket böngészve már első pillantásra is az tűnik fel, hogy miközben egyes tárcák feladatkörei mintha összecsúsznának, bizonyos feladatok látványosan kimaradtak: bottal üthetjük a korábban oly nagyra tartott „emberi erőforrások” nyomát, és nagyítóval kell keresni, hogy pontosan kihez is kerültek azok a feladatok, amelyek konkrétan az állampolgárok ellátásával kapcsolatosak.

Orb?n Viktor korm?nya megalak?t?s?r?l egyeztetett

 
Ebéd a papánál
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az eltűnt emberi tényező

A legszembetűnőbb változás a második Orbán-kormány 2010-es felállásával létrehozott „csúcsminisztérium”, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szétszedése; igaz, ez már a felsőoktatás és a kutatás Palkovics Lászlónak való 2018-as kiszervezésével megkezdődött. Az Emmi egykori feladatait most teljesen szétdobták a különböző minisztériumok között, pedig 2010-ben még azzal indokolták a létrehozását, hogy ezeket érdemes egy helyen kezelni. Az akkor még Réthelyi Miklós vezette óriás tárcában volt külön-külön köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, szociálpolitikai, társadalmi felzárkóztatásért felelős, kulturális, sportügyi, illetve egyházügyi, civil és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárság is; 2014-ben pedig Novák Katalin vezetése alatt külön államtitkárságot kapott a család- és ifjúságpolitika is (amely a legutóbbi ciklusban tárca nélküli minisztériumi rangig vitte).

A 2022-től felálló kormányban ezzel szemben az egészségügy, a szociálpolitika és a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás, a kultúra, de még a családpolitika is az újonnan létrehozandó Kultúráért és Innovációért Felelős Minisztériumhoz kerül. Az egyházpolitikát és nemzetiségi ügyeket továbbra is tárca nélküli miniszterként viheti Semjén Zsolt, a Fidesznek korábban oly kedves sportügy pedig olyan szinten elveszett a minisztériumi struktúrában, hogy egyelőre nem egyértelmű, hová kerül vagy mi lesz vele.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.