Brutális összegekbe kerülne a teljes azbesztmentesítés, erre jelenleg sem uniós forrás, sem állami támogatás nincs.
A szakemberek szerint egyre sürgetőbb a helyzet, és a lakosság tájékoztatására is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Az azbeszt minden formája veszélyes az emberi szervezetre, évtizedes lappangási idő után tüdőrákot és egyéb mellhártya-megbetegedést (mezoteliómia) okoz; az utóbbi gyakorlatilag egy év alatt halálhoz vezet.
Aktuális lapszámunkban részletesen foglalkozunk azzal, hogy mit tehet az ember, ha azbesztes a háztető, vagy az épület szigetelése, amiben él. Jó hír, hogy van mód a szakszerű mentesítésre, rossz, hogy mindez nagyon sok pénzbe kerül, állami támogatás pedig egyelőre nem érhető el ezzel kapcsolatban. Továbbá az sem teljes megoldás, ha csak a saját portánk táját tisztítjuk meg az azbeszttől, ha a szomszédnál is azbesztes a tető, az is veszélyt jelent ránk. De hogyan?
Ízelítő cikkünkből:
Mivel az azbeszt csak akkor káros az egészségre, ha kiszabadul az építőanyagból, sokan azzal nyugtatják magukat, hogy addig nem kell félni, amíg a kerítés vagy a tető össze nem törik. Ez azonban nincs így. A palatetőben lévő azbeszt például nem csak akkor veszélyes, ha emberi behatásra megsérül, mert az idő múlása, az időjárás erodálja. Ráadásul nem létezik olyan határérték, amire azt mondhatnánk, hogy az alatt az azbeszt nem veszélyes az egészségre. „Nem áll rendelkezésre elméleti bizonyíték a kitettség olyan küszöbértékére vonatkozóan, amely alatt nem fordul elő daganatos megbetegedés. Nem került sor az azbesztnek való kitettség biztonságos szintjének megállapítására” – áll az Európai Parlament (EP) azbeszttel kapcsolatos 2013-as állásfoglalásában.
| ||
További nyugtalanító adat, hogy Magyarországon évente 450 tonna azbeszt kerül a levegőbe a palatetőkből – állítja Borsody Gábor a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének korábbi elnöke egy német tanulmányra hivatkozva.
További részletekért keresse az eheti Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy vásárolja meg online.
Magyar Narancs - Archívum részletes
A magyar bírósági rendszer átalakításának legújabb elemével szembeni hazai ellenvetések jól ismertek (erről lásd cikkünket: Miszlikbe aprítva, Magyar Narancs, 2018. december 19.). A tavaly decemberben elfogadott törvényekkel 2020-tól működésbe lépő egységes közigazgatási bírósági rendszer lehetőséget teremt egy új főbíró kinevezésére (a Kúria elnökével azonos polcon) és egy új bírói tagozat kialakítására, számos olyan újdonsült bíró kinevezésével, akik a jogalkotó tervei szerint a közigazgatás berkeiből igazolnak majd át.
