Szavazás levélben vs. külképviseleten

Halottakkal az élen

Belpol

Március 19. óta zajlik a voksolás: egyelőre a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok (zömmel határon túli kettős állampolgárok) adhatják le a levélszavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a külképviseleteken. A többi külföldön élőnek ennél nehezebb a dolga, ha szavazni akar.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 9-ig kellett felvételüket kérni a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak az április 3-i országgyűlési választáson és az azzal egy napon rendezett népszavazáson. 456 ezren éltek e lehetőséggel, jóval többen, mint négy éve. A levélben szavazók ráadásul választhattak, miként akarják megkapni az országos listás szavazólapot és a népszavazási szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot: dönthettek a postai kézbesítés mellett, de kérhették a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is. Aki személyes átvételt kért, köteles személyazonosságát érvényes fényképes igazolvánnyal igazolni.

A választó szabadon határozhat arról is, milyen úton juttatja vissza a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot a Nemzeti Választási Irodához (NVI): feladhatja postán (bárhonnan, ingyen) úgy, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is; ebben az esetben a külképviseleti szavazás lezárultáig kell megérkeznie a küldeményének.

 

Egyre többen

A március 9-én lezárult regisztráció adataiból az látszik, hogy bár az elmúlt négy évben jóval kevesebben iratkoztak fel a levélben szavazók névjegyzékére, mint az azt megelőző (2018 előtti) ciklusban, a választásra jogosultak körében összességében mégis egyre jelentősebb arányt tesznek ki a külhoni magyar állampolgárok. 2022-ben már minden 18. választópolgár külhoni magyar, 2014-ben még csak minden 42., a kettő között 2018-ban minden 22. volt ilyen; négy éve 378 449 levélben szavazó regisztrált, a névjegyzékben szereplők 4,55 százaléka. A négy évvel ezelőtti magas itthoni szavazási hajlandóság (és a szigorú szabályok miatt érvénytelennek bizonyult levélszavazatok) miatt a levélben leadott érvényes szavazatok végül csak az összes szavazat 3,9 százalékát tették ki, de ez az arány az idén alighanem nőni fog. Ebben nem csupán a hazai lakosság (és közöttük a választásra jogosultak) csökkenő, illetve a levélszavazásra regisztráltak magasabb száma játszik szerepet, hanem a levélszavazásnak a 2018-as választás után módosított szabályai is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.