Szavazás levélben vs. külképviseleten

Halottakkal az élen

Belpol

Március 19. óta zajlik a voksolás: egyelőre a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok (zömmel határon túli kettős állampolgárok) adhatják le a levélszavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a külképviseleteken. A többi külföldön élőnek ennél nehezebb a dolga, ha szavazni akar.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 9-ig kellett felvételüket kérni a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak az április 3-i országgyűlési választáson és az azzal egy napon rendezett népszavazáson. 456 ezren éltek e lehetőséggel, jóval többen, mint négy éve. A levélben szavazók ráadásul választhattak, miként akarják megkapni az országos listás szavazólapot és a népszavazási szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot: dönthettek a postai kézbesítés mellett, de kérhették a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is. Aki személyes átvételt kért, köteles személyazonosságát érvényes fényképes igazolvánnyal igazolni.

A választó szabadon határozhat arról is, milyen úton juttatja vissza a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot a Nemzeti Választási Irodához (NVI): feladhatja postán (bárhonnan, ingyen) úgy, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is; ebben az esetben a külképviseleti szavazás lezárultáig kell megérkeznie a küldeményének.

 

Egyre többen

A március 9-én lezárult regisztráció adataiból az látszik, hogy bár az elmúlt négy évben jóval kevesebben iratkoztak fel a levélben szavazók névjegyzékére, mint az azt megelőző (2018 előtti) ciklusban, a választásra jogosultak körében összességében mégis egyre jelentősebb arányt tesznek ki a külhoni magyar állampolgárok. 2022-ben már minden 18. választópolgár külhoni magyar, 2014-ben még csak minden 42., a kettő között 2018-ban minden 22. volt ilyen; négy éve 378 449 levélben szavazó regisztrált, a névjegyzékben szereplők 4,55 százaléka. A négy évvel ezelőtti magas itthoni szavazási hajlandóság (és a szigorú szabályok miatt érvénytelennek bizonyult levélszavazatok) miatt a levélben leadott érvényes szavazatok végül csak az összes szavazat 3,9 százalékát tették ki, de ez az arány az idén alighanem nőni fog. Ebben nem csupán a hazai lakosság (és közöttük a választásra jogosultak) csökkenő, illetve a levélszavazásra regisztráltak magasabb száma játszik szerepet, hanem a levélszavazásnak a 2018-as választás után módosított szabályai is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.