Szavazás levélben vs. külképviseleten

Halottakkal az élen

Belpol

Március 19. óta zajlik a voksolás: egyelőre a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok (zömmel határon túli kettős állampolgárok) adhatják le a levélszavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a külképviseleteken. A többi külföldön élőnek ennél nehezebb a dolga, ha szavazni akar.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 9-ig kellett felvételüket kérni a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak az április 3-i országgyűlési választáson és az azzal egy napon rendezett népszavazáson. 456 ezren éltek e lehetőséggel, jóval többen, mint négy éve. A levélben szavazók ráadásul választhattak, miként akarják megkapni az országos listás szavazólapot és a népszavazási szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot: dönthettek a postai kézbesítés mellett, de kérhették a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is. Aki személyes átvételt kért, köteles személyazonosságát érvényes fényképes igazolvánnyal igazolni.

A választó szabadon határozhat arról is, milyen úton juttatja vissza a szavazólapokat tartalmazó válaszborítékot a Nemzeti Választási Irodához (NVI): feladhatja postán (bárhonnan, ingyen) úgy, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is; ebben az esetben a külképviseleti szavazás lezárultáig kell megérkeznie a küldeményének.

 

Egyre többen

A március 9-én lezárult regisztráció adataiból az látszik, hogy bár az elmúlt négy évben jóval kevesebben iratkoztak fel a levélben szavazók névjegyzékére, mint az azt megelőző (2018 előtti) ciklusban, a választásra jogosultak körében összességében mégis egyre jelentősebb arányt tesznek ki a külhoni magyar állampolgárok. 2022-ben már minden 18. választópolgár külhoni magyar, 2014-ben még csak minden 42., a kettő között 2018-ban minden 22. volt ilyen; négy éve 378 449 levélben szavazó regisztrált, a névjegyzékben szereplők 4,55 százaléka. A négy évvel ezelőtti magas itthoni szavazási hajlandóság (és a szigorú szabályok miatt érvénytelennek bizonyult levélszavazatok) miatt a levélben leadott érvényes szavazatok végül csak az összes szavazat 3,9 százalékát tették ki, de ez az arány az idén alighanem nőni fog. Ebben nem csupán a hazai lakosság (és közöttük a választásra jogosultak) csökkenő, illetve a levélszavazásra regisztráltak magasabb száma játszik szerepet, hanem a levélszavazásnak a 2018-as választás után módosított szabályai is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?