Minden idők legdrágább tűzijátéka készül

Három nap, amely megrengeti

Belpol

Tiltakozó főváros, ellenzék, civilek – soha nem volt ilyen magas az augusztusi tűzijáték tervezett költségvetése. A kormány azt mondja, hogy a többnapos rendezvénysorozat egyfajta befektetés a turizmus újraindításáért.

A kormány idén hagyományteremtő célzattal háromnapos rendezvénysorozatot (Szent István-napok) tervez az állami ünnepre, s nem kevesebb mint 6,5 milliárd forintot szán rá. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója már május közepén arról beszélt, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát csinálják meg a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán. Az ünnepségsorozat megtartásáról ugyan még ma sincs végleges döntés, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, hogy július közepéig mérlegelik a dolgot, és az aktuális járványügyi helyzet figyelembevételével határoznak majd.

„Nekünk a Lánchíd, nekik a tűzijáték” – így reagált Karácsony Gergely az ünnepség tervezett költségének hírére a Facebook-oldalán. „Ezek szerint van itt pénz mégis, csak fontosabb nekik pár nap csillogás, mint Budapest és az ország 171 éves szimbóluma” – folytatta bejegyzését.

 

„Biztos tetszeni fog nekik”

A kormány szerint viszont a turizmus beindítása miatt kell ilyen nagyszabású rendezvényt szervezni. Gulyás Gergely két héttel ezelőtti, Kocsis Mátéval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy kifejezetten szerencsés lenne nagyban gondolkodni, hiszen a járvány okozta károk enyhítése ezt indokolttá teszi, sőt „ez egy jó befektetés lenne”. Kocsis „mint egyszerű honpolgár” teljesen méltatlannak nevezte, hogy 2020-ban azon kell vitatkozni, hogy hány milliárdba kerül „tízmillió magyar ünnepe”, majd arról beszélt, hogy gyermekkora legszebb emlékei közé tartozik az, amikor a szüleivel megnézhette a tűzijátékot. Kocsis azt szeretné, ha az ő gyerekeinek is megadatna ez a csodálatos élmény, és ne „elszámolási viták” legyenek helyette.

A Napi.hu megbízásából készült közvélemény-kutatásból viszont kiderül, hogy a magyarok több mint 80 (!) százaléka szerint teljesen felesleges a járványhelyzet idején tűzijátékra költeni. Eszerint a 18 évesnél idősebb magyarok 83 százaléka egyáltalán nem akar idén tűzijátékot, mert úgy vélik, másra kellene költeni a pénzt. Így gondolja ezt a Momentum is, a párt inkább egy szolidaritási alapot látna szívesen az ünnepségre szánt pénzből. Közleményük szerint, ha le is vonul a vírus, a gazdasági válság biztosan elnyúlik, s azzal együtt marad a több százezer munkanélküli és több millió megélhetési gondokkal küzdő magyar ember. Az MSZP is szociális támogatásokra költené ezt a pénzt.

A tűzijáték megtartása ellen petíció is indult, s már több mint 88 ezren írták alá. A Homonnay Gergely író indította aláírásgyűjtés felvezetésében ez áll: „A kormány szerint minden eddiginél grandiózusabb tűzijáték lesz Budapesten. Biztos örülni fog ennek az a sok ember, aki a járvány miatt elvesztette a munkáját, és fogalma nincs, miből fizesse ki az albérletet. Biztos tetszeni fog nekik, amikor látják, milyen gyorsan égetik el a magyarok adóforintjait, amit akár az ő megmentésükre is felhasználhatna a kormány.”

 

„Nehezen vállalható vezetői döntés”

Mivel a Lánchídról már évek óta lőnek fel augusztus 20-án tűzijátékot, várható, hogy a kormány az idén is számol ezzel a helyszínnel, a főváros azonban elébe ment a tervezgetéseknek, és megtiltotta, hogy a hídra bármilyen pirotechnikai eszközt helyezzenek. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy a Lánchíd fenntartója, a Budapest Közút nem ad engedélyt az állami rendezvény szervezőjének arra, hogy a rendeltetéstől eltérő módon használják a hidat az augusztusi ünnepség során. A főváros mindezt olyan műszaki jelentésekre hivatkozva teszi, amelyek arról szólnak, hogy milyen súlyos károkat okoztak az elmúlt évek tűzijátékai a híd szerkezetében. Gulyás korábban azt állította, hogy ő nem látott ilyen jelentést. „Átadjuk szívesen a miniszter úrnak, ha szeretné, de Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár asztalán ott van. A legutóbbi jelentés, amelyben szó van a tűzijáték okozta károkról, 2019. decemberi, ezt pedig még az előző városvezetés rendelte meg. Ebből világosan látszik, hogy sem a visszahulló szikrák, sem a görögtűz, sem pedig az a hőhatás nem tesz jót a hídnak. A hidakat nem erre tervezték” – mondja Tüttő.

Az Országgyűlésben a múlt hónapban olyan törvényt szavaztak meg, amelynek értelmében a fővárosnak és az érintett kerületeknek is ingyenesen át kell adniuk bizonyos közterületeket az állami ünnepségek számára. A törvényben egyebek közt a Lánchíd is nevesítve van, Tüttő ezzel szemben úgy véli, hogy az nem írja felül a főváros döntését. Ingyenes közterület-használatról van szó, nem pedig a tulajdon elvonásáról – magyarázza a főpolgármester-helyettes –, a közutak esetében a tulajdonos nem kérhet pénzt a használatba adásért, de az egy másik – immár hatósági – kérdés, hogy azt mire lehet használni.

Ami pedig a turizmus beindítását illeti, Kollin Gergely, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióvezetője megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy ettől a rendezvénytől csodát várni nem érdemes. „Nekünk most nemzetközi turizmusra lenne nagy szükségünk, de az jelenleg teljesen leállt. Húszezer szállodai helyet belföldi turizmusból egyszerűen nem lehet megtölteni, sem 20-án, sem máskor” – állítja. Augusztus 20. és a tűzijáték szerinte nem vonz komoly tömegeket még békeidőben sem. „A külföldi szállásfoglalók – még ha tudnak is a 20-i látványosságokról – főleg azért jönnek, mert nyár van, és még bőven benne vagyunk a szezonban, egyszerűen az általános kereslettel esett egybe ez minden évben” – mondja a szakember, aki elég pesszimista a tekintetben is, hogy az idén a belföldi turisták érzékelhető költekezésbe kezdenének-e a többnapos rendezvény alkalmából. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a vidékiek, akik feljönnek megnézni a tűzijátékot, nem foglalnak szállást, nem maradnak itt napokra, nem nézik meg a várost, mennek haza. Azt látjuk, hogy a környező országoktól eltérően a magyarok kultúrájában nincsen meg az, hogy Budapesten maradni napokig, az egy program. Társasági események után is inkább bevállalnak még több órai vezetést, mint hogy Budapesten töltsék az éjszakát” – magyarázza Kollin, hozzátéve, hogy a szektor most minden segítségnek örül, de reméli, a kormány majd rájön, hogy ez a három nap nem fogja megmenteni a turizmust.

Az esemény tervezett költségvetése különösen fájó pont a fővárosi vezetésnek, ugyanis a kormány nemrég döntött újabb 12 milliárd budapesti forráselvonásról. „Arra hivatkozva vesznek el Budapesttől milliárdokat, hogy legyünk szolidárisak a nálunk rosszabb helyzetben lévő településekkel. Ezt megérteném, ha azt látnám, hogy ezt a pénzt felzárkóztatásra, ivóvízhálózat-fejlesztésre vagy pedagógusi béremelésre költenék. De nem ezt látom, hanem azt, hogy milliárdokat akarnak elfüstölni” – mondja Tüttő.

 

Hamburgerkompenzáció

A tűzijáték soha nem volt olcsó mulatság, de most először jutottunk el oda, hogy nem pár százmilliós tételről kell beszélnünk, s ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is feltűnően drágának tűnik az idei fényjáték. Tavaly 222 millió forintból sikerült kihozni a programot, s azt is úgy harangozták be, mintha valami olyan csoda történne az égen, amilyent még senki nem látott: több mint 26 ezer látvány­effektet használtak, amelyeket a legkorszerűbb speciális szoftver segítségével terveztek meg. 2018-ban 174 millióba, 2017-ben pedig 175 millióba került a parádé, nem mellesleg azt is az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékaként emlegették a szervezők. A kilencvenes években 80–90 millió között mozogott az ár (nyilván mai értéken számolva ez jóval több), viszont az első Fidesz-kormány a kétezres évek elején óriásit emelt az árakon, 2001-ben például az addigi legdrágább tűzijátékot nézhettük 247 millióért.

„Sajnálatos, hogy sokan a rendezvények költségeit sokkal fontosabbnak tartották az ezeréves történelmünk méltó megünneplésénél” – fejtegette 2001 decemberében Stumpf István akkori Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a parlamentben, aki azzal érvelt a magas összegek mellett, hogy 2001-ben 2,2 millióan nézték a tűzijátékot. Ha már az ezredfordulónál tartunk, akkor is sikerült nagyot alakítania a kormánynak: 230 millió forintért a nagyszabású ünnepre szikrázó hamburgereket és vidám vörös csillagokat reptettek az égig. A rendezvény lebonyolításáért felelős Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ akkori vezetője azt mondta erről, hogy színtiszta véletlen, hogy a nézők hamburgereket kirajzoló fényeket láttak az égen, biztosan csak olyan szögből nézték. Két évvel később, a szocialista kormány idején kiderült, hogy a megbízott cég a McDonald’s étteremlánc elfekvő petárdáit vásárolta meg bagóért.

Érdekes módon a Fidesz újbóli hatalomra jutásakor, 2010-ben sikerült 50 millióból kihozni a látványosságot, s ebből az állam csak az áfát fizette – nagyjából 12,5 millió forintot. A többit a tűzijáték kivitelezője, a szombathelyi Kopula ’96 Kft. cégvezetője, Farkas Mihály vállalkozó állta. Abban az évben csak uszályokról lőtték fel a rakétákat, az olcsó ünnep oka pedig az volt, hogy 2010-ben rég nem látott árvízhullám érte el az országot, ezért civilek Mondjunk le a tűzijátékról az árvízkárosultak javára címmel indítottak kezdeményezést, s az meglepő módon célt is ért, bár nem maradt el a fővárosi tűzijáték, a tervezett összegnek csak egy részét fordították rá. Hol van az már!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.