Minden idők legdrágább tűzijátéka készül

Három nap, amely megrengeti

Belpol

Tiltakozó főváros, ellenzék, civilek – soha nem volt ilyen magas az augusztusi tűzijáték tervezett költségvetése. A kormány azt mondja, hogy a többnapos rendezvénysorozat egyfajta befektetés a turizmus újraindításáért.

A kormány idén hagyományteremtő célzattal háromnapos rendezvénysorozatot (Szent István-napok) tervez az állami ünnepre, s nem kevesebb mint 6,5 milliárd forintot szán rá. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója már május közepén arról beszélt, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát csinálják meg a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán. Az ünnepségsorozat megtartásáról ugyan még ma sincs végleges döntés, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, hogy július közepéig mérlegelik a dolgot, és az aktuális járványügyi helyzet figyelembevételével határoznak majd.

„Nekünk a Lánchíd, nekik a tűzijáték” – így reagált Karácsony Gergely az ünnepség tervezett költségének hírére a Facebook-oldalán. „Ezek szerint van itt pénz mégis, csak fontosabb nekik pár nap csillogás, mint Budapest és az ország 171 éves szimbóluma” – folytatta bejegyzését.

 

„Biztos tetszeni fog nekik”

A kormány szerint viszont a turizmus beindítása miatt kell ilyen nagyszabású rendezvényt szervezni. Gulyás Gergely két héttel ezelőtti, Kocsis Mátéval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy kifejezetten szerencsés lenne nagyban gondolkodni, hiszen a járvány okozta károk enyhítése ezt indokolttá teszi, sőt „ez egy jó befektetés lenne”. Kocsis „mint egyszerű honpolgár” teljesen méltatlannak nevezte, hogy 2020-ban azon kell vitatkozni, hogy hány milliárdba kerül „tízmillió magyar ünnepe”, majd arról beszélt, hogy gyermekkora legszebb emlékei közé tartozik az, amikor a szüleivel megnézhette a tűzijátékot. Kocsis azt szeretné, ha az ő gyerekeinek is megadatna ez a csodálatos élmény, és ne „elszámolási viták” legyenek helyette.

A Napi.hu megbízásából készült közvélemény-kutatásból viszont kiderül, hogy a magyarok több mint 80 (!) százaléka szerint teljesen felesleges a járványhelyzet idején tűzijátékra költeni. Eszerint a 18 évesnél idősebb magyarok 83 százaléka egyáltalán nem akar idén tűzijátékot, mert úgy vélik, másra kellene költeni a pénzt. Így gondolja ezt a Momentum is, a párt inkább egy szolidaritási alapot látna szívesen az ünnepségre szánt pénzből. Közleményük szerint, ha le is vonul a vírus, a gazdasági válság biztosan elnyúlik, s azzal együtt marad a több százezer munkanélküli és több millió megélhetési gondokkal küzdő magyar ember. Az MSZP is szociális támogatásokra költené ezt a pénzt.

A tűzijáték megtartása ellen petíció is indult, s már több mint 88 ezren írták alá. A Homonnay Gergely író indította aláírásgyűjtés felvezetésében ez áll: „A kormány szerint minden eddiginél grandiózusabb tűzijáték lesz Budapesten. Biztos örülni fog ennek az a sok ember, aki a járvány miatt elvesztette a munkáját, és fogalma nincs, miből fizesse ki az albérletet. Biztos tetszeni fog nekik, amikor látják, milyen gyorsan égetik el a magyarok adóforintjait, amit akár az ő megmentésükre is felhasználhatna a kormány.”

 

„Nehezen vállalható vezetői döntés”

Mivel a Lánchídról már évek óta lőnek fel augusztus 20-án tűzijátékot, várható, hogy a kormány az idén is számol ezzel a helyszínnel, a főváros azonban elébe ment a tervezgetéseknek, és megtiltotta, hogy a hídra bármilyen pirotechnikai eszközt helyezzenek. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy a Lánchíd fenntartója, a Budapest Közút nem ad engedélyt az állami rendezvény szervezőjének arra, hogy a rendeltetéstől eltérő módon használják a hidat az augusztusi ünnepség során. A főváros mindezt olyan műszaki jelentésekre hivatkozva teszi, amelyek arról szólnak, hogy milyen súlyos károkat okoztak az elmúlt évek tűzijátékai a híd szerkezetében. Gulyás korábban azt állította, hogy ő nem látott ilyen jelentést. „Átadjuk szívesen a miniszter úrnak, ha szeretné, de Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár asztalán ott van. A legutóbbi jelentés, amelyben szó van a tűzijáték okozta károkról, 2019. decemberi, ezt pedig még az előző városvezetés rendelte meg. Ebből világosan látszik, hogy sem a visszahulló szikrák, sem a görögtűz, sem pedig az a hőhatás nem tesz jót a hídnak. A hidakat nem erre tervezték” – mondja Tüttő.

Az Országgyűlésben a múlt hónapban olyan törvényt szavaztak meg, amelynek értelmében a fővárosnak és az érintett kerületeknek is ingyenesen át kell adniuk bizonyos közterületeket az állami ünnepségek számára. A törvényben egyebek közt a Lánchíd is nevesítve van, Tüttő ezzel szemben úgy véli, hogy az nem írja felül a főváros döntését. Ingyenes közterület-használatról van szó, nem pedig a tulajdon elvonásáról – magyarázza a főpolgármester-helyettes –, a közutak esetében a tulajdonos nem kérhet pénzt a használatba adásért, de az egy másik – immár hatósági – kérdés, hogy azt mire lehet használni.

Ami pedig a turizmus beindítását illeti, Kollin Gergely, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióvezetője megkeresésünkre úgy fogalmazott, hogy ettől a rendezvénytől csodát várni nem érdemes. „Nekünk most nemzetközi turizmusra lenne nagy szükségünk, de az jelenleg teljesen leállt. Húszezer szállodai helyet belföldi turizmusból egyszerűen nem lehet megtölteni, sem 20-án, sem máskor” – állítja. Augusztus 20. és a tűzijáték szerinte nem vonz komoly tömegeket még békeidőben sem. „A külföldi szállásfoglalók – még ha tudnak is a 20-i látványosságokról – főleg azért jönnek, mert nyár van, és még bőven benne vagyunk a szezonban, egyszerűen az általános kereslettel esett egybe ez minden évben” – mondja a szakember, aki elég pesszimista a tekintetben is, hogy az idén a belföldi turisták érzékelhető költekezésbe kezdenének-e a többnapos rendezvény alkalmából. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a vidékiek, akik feljönnek megnézni a tűzijátékot, nem foglalnak szállást, nem maradnak itt napokra, nem nézik meg a várost, mennek haza. Azt látjuk, hogy a környező országoktól eltérően a magyarok kultúrájában nincsen meg az, hogy Budapesten maradni napokig, az egy program. Társasági események után is inkább bevállalnak még több órai vezetést, mint hogy Budapesten töltsék az éjszakát” – magyarázza Kollin, hozzátéve, hogy a szektor most minden segítségnek örül, de reméli, a kormány majd rájön, hogy ez a három nap nem fogja megmenteni a turizmust.

Az esemény tervezett költségvetése különösen fájó pont a fővárosi vezetésnek, ugyanis a kormány nemrég döntött újabb 12 milliárd budapesti forráselvonásról. „Arra hivatkozva vesznek el Budapesttől milliárdokat, hogy legyünk szolidárisak a nálunk rosszabb helyzetben lévő településekkel. Ezt megérteném, ha azt látnám, hogy ezt a pénzt felzárkóztatásra, ivóvízhálózat-fejlesztésre vagy pedagógusi béremelésre költenék. De nem ezt látom, hanem azt, hogy milliárdokat akarnak elfüstölni” – mondja Tüttő.

 

Hamburgerkompenzáció

A tűzijáték soha nem volt olcsó mulatság, de most először jutottunk el oda, hogy nem pár százmilliós tételről kell beszélnünk, s ha csak az elmúlt évet nézzük, akkor is feltűnően drágának tűnik az idei fényjáték. Tavaly 222 millió forintból sikerült kihozni a programot, s azt is úgy harangozták be, mintha valami olyan csoda történne az égen, amilyent még senki nem látott: több mint 26 ezer látvány­effektet használtak, amelyeket a legkorszerűbb speciális szoftver segítségével terveztek meg. 2018-ban 174 millióba, 2017-ben pedig 175 millióba került a parádé, nem mellesleg azt is az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékaként emlegették a szervezők. A kilencvenes években 80–90 millió között mozogott az ár (nyilván mai értéken számolva ez jóval több), viszont az első Fidesz-kormány a kétezres évek elején óriásit emelt az árakon, 2001-ben például az addigi legdrágább tűzijátékot nézhettük 247 millióért.

„Sajnálatos, hogy sokan a rendezvények költségeit sokkal fontosabbnak tartották az ezeréves történelmünk méltó megünneplésénél” – fejtegette 2001 decemberében Stumpf István akkori Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a parlamentben, aki azzal érvelt a magas összegek mellett, hogy 2001-ben 2,2 millióan nézték a tűzijátékot. Ha már az ezredfordulónál tartunk, akkor is sikerült nagyot alakítania a kormánynak: 230 millió forintért a nagyszabású ünnepre szikrázó hamburgereket és vidám vörös csillagokat reptettek az égig. A rendezvény lebonyolításáért felelős Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ akkori vezetője azt mondta erről, hogy színtiszta véletlen, hogy a nézők hamburgereket kirajzoló fényeket láttak az égen, biztosan csak olyan szögből nézték. Két évvel később, a szocialista kormány idején kiderült, hogy a megbízott cég a McDonald’s étteremlánc elfekvő petárdáit vásárolta meg bagóért.

Érdekes módon a Fidesz újbóli hatalomra jutásakor, 2010-ben sikerült 50 millióból kihozni a látványosságot, s ebből az állam csak az áfát fizette – nagyjából 12,5 millió forintot. A többit a tűzijáték kivitelezője, a szombathelyi Kopula ’96 Kft. cégvezetője, Farkas Mihály vállalkozó állta. Abban az évben csak uszályokról lőtték fel a rakétákat, az olcsó ünnep oka pedig az volt, hogy 2010-ben rég nem látott árvízhullám érte el az országot, ezért civilek Mondjunk le a tűzijátékról az árvízkárosultak javára címmel indítottak kezdeményezést, s az meglepő módon célt is ért, bár nem maradt el a fővárosi tűzijáték, a tervezett összegnek csak egy részét fordították rá. Hol van az már!

Neked ajánljuk