A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány (MGYLJ) áprilisban indult országos akciója szeptember végén újabb állomásához érkezett: végiglátogatják a helyszíneket, és szervezett fórumon vitatják meg annak a programnak az eredményességét (a részletekről lásd Gazdálkodj okosan! című keretes anyagunkat), amelyben az alapítvány feltételei szerint a legalább kétgyerekes rászoruló családok vehetnek részt. A szakértők segítségével összeállított fenntarthatósági támogatási modell szerint az átadott vetőmag- és kisállatmennyiségből egy 8-10 fős család éves (!) vitamin- és fehérjeszükséglete biztosítható, ráadásul a miniháztájiból még eladásra, így pluszjövedelemre is futja.
Túlszárnyalt elképzelések
"Nem ellenőrzés céljából járjuk végig a falvakat, hanem azért, hogy megbeszéljük a tapasztalatokat" - mondja Hegedüs Zsuzsa szociológus, az alapítvány elnöke (névjegyét lásd Akcióból jeles című keretes írásunkban). Tájékoztatása szerint az önkormányzatoktól eddig beérkezett szöveges beszámolók alapján 83 százalékos a siker, és ezzel még a maguk elé állított elvárásokat is túlszárnyalták 10 százalékkal. "Az embereket az motiválja, hogy kapaszkodót kapnak a talpra álláshoz. Ez magyarázza a vártnál jobb eredményeket" - így Hegedüs, majd Uszka polgármesterének leveléből idéz. "Nem csak a szegénységet számoltuk fel, boldogságot hoztunk az emberek életébe. A polgármester azóta örömmel megy végig a falujában, a házakból vidám arcok mosolyognak rá" - tudatja. Az azonnali eladásról és elfogyasztásról, az állatok tömeges elhullásáról, az aszályos időjárás és a hozzáértés hiánya miatti félsikerről csak részben hajlandó tudomást venni. "Két probléma derült ki a kapott értékelésekből, és ezeken változtatni is fogunk. A vetőmagosztást jövőre korábbra tesszük, és a naposcsibék helyett előnevelt csirkéket és tojótyúkokat fogunk adni, mert ellenállóbbak."
A harminchét támogatott kistérség hat településén jártunk, és nagyjából 50 emberrel beszéltünk; az általunk tapasztaltakból arra következtetünk, hogy a felzárkóztatási stratégiák kidolgozásával megbízott miniszterelnöki főtanácsadó modellje több sebből vérzik. "A gyermekszegénység kezelése és átörökítésének megakadályozása nagyon hosszú folyamat, és csak komplex stratégiával oldható meg, amelynek az alapítvány csak egyetlen elemére fókuszál. A gondolat nem rossz, sokan próbálkoznak hasonlóval. A szociális gazdaság lehetőségei szinte kihasználatlanok, kivéve például a szociális földprogramot. Ebben az esetben azonban nincs átgondolt feltételrendszer, nincs végiggondolt folyamat, és nem tudjuk, hogyan valósul meg a fenntarthatóság. A modell, amit vázol, nagyon különbözik a konzervatív szociálpolitikától, sokkal inkább az első világháború utáni Magyary Zoltán-féle produktív szociálpolitikára hajaz, de még az is átgondoltabb volt ennél a kaotikus indulásnál" - mondja Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus, aki szerint el kell dönteni, hogy "nehéz és lassú változásra készítsük fel magunkat és a szegényeket, vagy pillanatnyi beavatkozással oltsunk tüzet?".
"Az ötlet nagyon jó, de csak úgy működött, hogy rengeteg energiát fektettünk bele" - halljuk Nyers Györgyitől, a Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ vezetőjétől. A Somogy megyei városban ingyenes kiskert- és kisállatgondozó-képzést hirdettek azoknak, akik tapasztalatlanok voltak a háztáji gazdálkodásban. "A hatvanhat családból csak tízen vállalkoztak a képzésre, közülük heten kaptak bizonyítványt. Az ő kertjeik viszont magukért beszélnek." Az alapítvány tervére - miszerint eladásra is jut a fölöslegből - mosoly kíséretében legyint. "Nem voltak ezek olyan nagy mennyiségek. A zöldborsó fél kilót nyomott, míg én a saját családomnak négy kilót elvetettem" - érzékelteti a különbséget, miközben elindulunk a falu szélén található cigánytelepre. "Megvagyunk mi szegényesen" - invitál beljebb a telep első házának asszonysága. Balra hullámos papagáj csipog a kalitkából, jobbra az alapítvány malackái sipákolnak egy fából eszkábált, felnyitható tetejű ládából, mivel az ólat a téli hízók foglalják el. A hajdanán a téeszben sertéssel foglalkozó szembeszomszéd még ennél is nagyobb állománnyal büszkélkedik: hét disznót számolunk össze a kifutóval megtoldott ólakban. Egyikük gyanúsan sovány - jegyezzük meg, mire a férfi bevonszol minket az ajtó-ablak nélküli házba, ahol a kanapé mögül zsák kenyeret és tápot varázsol elő. "A disznónak enni kell, különben vége" - szögezi le.
A takarmányt az önkormányzat biztosítja a malacot igénylőknek, sőt krumplit is ültettek, mert azt végül sehol sem osztottak, pedig az emberek nagyon várták. "Eredetileg szerettünk volna krumplit is adni, de miután közölte a beszállító, hogy nem tudja kivinni a településekre, le kellett mondanunk róla. Magam írtam bele az alapítvány alapító okiratába, hogy egyetlen fillér sem mehet másra a gyermekek élelmezésének biztosításán kívül. Ezért szállításra sem lehet pénzt kiadni, de még egy ceruzát sem vehetek" - magyarázza Hegedüs Zsuzsa, és hozzáteszi, hogy a szociális földprogram keretében a miniszterelnök fel fog szabadítani földterületeket, hogy a közmunka segítségével az önkormányzatok meg tudják termelni a szükséges burgonyamennyiséget.
Három napig tart
Boldva Árpád-kori, egykor bencés temploma előtt muszáj megállni: itt őrizték egy darabig a Pray kódexet, amelyből a Halotti beszéd előkerült. Csabai Gyula polgármester beszél a tapasztalatairól: "Ha megkérdezik a véleményünket, nem javasoltuk volna a kiskertes formát. Az akcióban részt vevő 143 családból 115 a telepen él, ahol a 450 négyzetméteres telkeken minden talpalatnyi földet fel kellett volna ásni, és akkor még sehol nincsenek az állatok" - vázolja a területi sajátosságokat. Hasonló véleményen van Kislászló Csaba, Igrici polgármestere, aki szerint mindig lesznek lelkes és csalódott emberek, azzal a különbséggel, hogy az előbbiek rendre cserélődnek. "Óriási várakozás volt az emberekben, a legtöbben tényleg elhitték, hogy a sorsuk jobbra fordul. Úgy indultak neki, hogy majd felnevelik az állatokat, és lesz miből enniük" - így Kislászló, akinek sajog a szíve, hogy "a kétszázmilliónak legalább a fele nem a gyerekek szájában landolt".
Aszfaltozott utcák és takaros sorházak fogadnak a boldvai cigánytelepen, amelynek putrijait pályázati pénzből számolták fel. A 137 összkomfortos házban mintegy nyolcszázan élnek, a sarkon a Kiút program vállalkozója árulja a rágcsálnivalót. "A napos csibék hetven százaléka a leggondosabb családoknál is elhullott" - vall színt Csabai, akit a legjobban az bánt, hogy az állatokat nem a megyei keltetőktől szerezték be. "A csibék és kacsák Spanyolországból jöttek, és onnan is fognak jönni. Hiába próbáltunk ugyanis magyarországi keltetőkkel tárgyalni, havonta maximum ezer kapirgáló csibét tudtak volna biztosítani, miközben mi két hónap alatt ötszázötvenezret osztottunk ki" - ismeri el Hegedüs, aki ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a beszállító magyar vállalkozó volt.
"Az alapítvány jóindulatához kétség nem fér - fogalmaz óvatosan Farkas Györgyi alpolgármester a kampány nyitóhelyszínén, a Tolna megyei Nagyszokolyon. - Mindenki próbálkozott, de földet művelni csak hosszú távon és kitartással lehet. Ettől függetlenül születtek csodák - szögezi le, de kicsit aggódik, hogy az aszályos idő miatt elkenődött emberek vállalják-e jövőre a kerti munkát. - Arra gondoltunk, kitalálunk valamilyen ösztönzést, például megjutalmazzuk a tíz legszebb kertet."
Rózsika kertje a díj egyik várományosa lehet: kerítés ugyan nincs, de a terület hatalmas, a patak közelsége pedig kifejezetten jót tett a termésnek. "Csodálatos a fűznivaló paprikája" - álmélkodunk, bár igaz, hogy azok nem az alapítvány magjaiból lettek. Az ún. kapirgáló csirkék viszont szépen megtollasodtak, és Rózsika a sajátjaival együtt majd' húszra nőtt nyúlállományát is büszkén mutatja. Az utca elején otthonra lelt tojótyúkok kevésbé voltak szerencsések: a hűtőládában végezték. "Egy hétig tojtak, aztán semmi, és hát mi sem tudunk a végtelenségig várni. Tojótáphoz lehettek szokva, mert a darát csak nézegették, a bedobott gaztól pedig egyenesen irtóztak, és úgy bújtak össze, mint a fene" - tárja szét munkától barázdált kezeit az asszony, aki annyit üzenne az alapítványnak, hogy jövőre a tápot se felejtsék ki a tojótyúkos változat mellől. "Mikor nálunk volt a Hegedüs Zsuzsa, mondta, hogy akinek segítség kell, szóljon. De az emberek nem szóltak, mert szégyellték, hogy nem értenek a veteményezéshez - szól közbe vendéglátónk, és elmenőben még odasúgja: - Faluhelyen állítólag mindenki tud földet művelni, de én ezt úgyse akarom elhinni."
Végképp eltörölni
"Míg Nyugat-Európában elsősorban a városi gyermekeket sújtja, addig Magyarországon a kisebb településeken nagyobb a szegénység kockázata" - magyarázza Ferge Zsuzsa, akit még Gyurcsány Ferenc keresett meg azzal, hogy dolgozzon ki programot a szegénység felszámolására. Az MTA égisze alatt létrejött Gyermekszegénység Elleni Programiroda (GYEP) által megírt, 25 évre szóló Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiát 2007-ben az Országgyűlés két tartózkodás ellenében fogadta el. "A hároméves akcióterv rendkívül rosszul sikerült, de a semmihez képest eredmény volt. Sok vitánk volt az akkori kormánnyal, amely végül otthagyta a gyerekesély-zászlóshajó programot (mely a különböző ágazatok összehangolt fejlesztésével akarta csökkenteni a gyermekszegénységet - G. K.). A 2008-as válság a forrásszűkét abszolút hiánnyá változtatta, olyannyira, hogy a szegényeket segítő rendszerek szinten tartása is lehetetlenné vált" - emlékszik vissza Ferge.
A kormány kihátrálása miatt a stratégiának csak egyetlen elemét, a hátrányos kistérségeket érintő lokális gyerekesélyprogramot tudták elindítani a szécsényi kistérségben. Egyszerre bővítették az oktatás-nevelés ellátórendszerét (gyerekházak, koordinátori hálózat és tanodák működtetésével), fejlesztették a szolgáltatásokat (a közétkeztetést, az egészségügyet és az információhoz való hozzáférést), és segítették a szülőket (adósságkezeléssel, pszichológiai tanácsadással és munkahelyteremtéssel). A kísérletet 2008-ban újabb öt, egy évvel később pedig további hat kistérségre terjesztették ki, uniós forrásokból. "Nem volt még ennyire komplex és a területi sajátosságokhoz alkalmazkodó program az unióban. A tavaly májusban itt járt szakemberek úgy találták, hogy a megvalósítás példaként szolgálhat más országoknak is" - mondta Darvas Ágnes, a program eddigi vezetője.
"2010-ben már érezni lehetett, hogy nagy a baj. Pálinkás József másfél éven át hitegetett, hogy lesz pénz az MTA-GYEP működésének finanszírozására, aztán márciusban kiderült, hogy mégsem - sóhajt az áprilisban Európai Polgári Díjat kapott Ferge Zsuzsa. - Az újabb 15 kistérség felkészítésére és az eddigiek működésére kiírt 366 milliós költségvetésű pályázat még éltetett minket. Június óta harminc ember csak azon dolgozott, hogy elkészüljön." Hideg zuhanyként jött az utasítás az MTA-tól: a pályázatot lényegében egy az egyben átadják a Wekerle Sándor Alapkezelőnek, míg a GYEP-irodában csupán két és fél embert foglalkoztatnak tovább. A hír a konzorcium harmadik partnerét, a Máltai Szeretetszolgálatot is megdöbbentette. "Azóta az iroda kiürítésére is felszólítottak minket, és ezzel az egész, eddig három lábon álló szervezeti felépítést megtorpedózták. Az egész konzorciumban csak nekünk volt tapasztalatunk, így megjósolhatatlan, mi lesz a projekt jövőbeni sorsa" - sóhajt még nagyobbat Ferge, aki úgy érzi, annak ellenére, hogy világszemlélete liberális-baloldali, munkássága során sohasem erről, mindig a célokról beszélt.
"Soha nem tagadtam, hogy zöld baloldali vagyok. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején viszont eldurrant az agyam. Utána mentem be először a Hír Tv-be, majd néhány hónappal később megkeresett Orbán Viktor, és egy nagyon jót beszélgettünk. A 2010-es választásokig a kapcsolatunk informális munkakapcsolat volt. Ezen épült ki egy nagy bizalomra épülő barátság" - derít fényt a Fidesz mellett felívelő karrierjének állomásaira Hegedüs Zsuzsa, aki szerint a társadalmi felzárkóztatás csak alulról kezelhető, mivel a problémás térségekre nincs egységes, felülről kitalálható megoldás. "Ez nem azt jelenti, hogy a politika másodlagos, a politikának a problémát fel kell vállalnia, és a megoldáshoz keretet kell biztosítania" - így Hegedüs.
Ami a célokat illeti, azokat a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság által társadalmi egyeztetésre bocsátott - de a kormány álláspontjának még nem tekinthető - Nemzeti Felzárkózási és Roma Stratégia foglalja keretbe. A gyermekszegénységet tárgyaló részei megegyeznek a Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiában írtakkal, és az anyag előszeretettel hivatkozik a GYEP kistérségi fejlesztéseire. A 2012-es költségvetési tervezetben szereplő Nemzeti Szociálpolitikai Alap finanszírozta területek között azonban sehol sem találni elkülönített összeget a stratégia számára (de az benne van, hogy a gyermekeket és családokat érintő támogatások nem emelkednek, az ellátórendszert viszont egyszerűsítik, az ellátások számát csökkentik), így végrehajtását minden bizonnyal a fentebb tárgyalt komplex kistérségi gyerekszegénység elleni programokkal, a most beinduló Startmunka programmal és a helyi termelői piacok eredményeinek felmutatásával abszolválják majd.
E költségvetési tervezet után egyáltalán nem meglepő, ha a kormány közvetett módon, alapítványszervezéssel igyekszik pótolni a szegényeknek jutó apanázst, egy olyan személyiséget a középpontba állítva, aki jól ért a médiacirkusz gerjesztéséhez. "'szintén szólva senkit nem ismertem a médiában. A Tégy a gyűlölet ellen! kampány idején viszont megtanultam, hogyan lehet elérni, hogy két héten keresztül a csapból is mi folyjunk" - mondja Hegedüs, akinek azon legújabb ötletére, hogy a MGYLJ hetente jelentkező főzőműsort kapjon, az RTL Klub mellett a Tv2 is nyitott. "Biztos vagyok benne, hogy az emberek ki fogják próbálni a recepteket. Ebből divatot lehetne csinálni" - véli, és azt sem tartja kizártnak, hogy a műsor ideje alatt emelt díjas SMS-sel lehessen támogatni az alapítványt. A főtanácsadónak égető szüksége van a bevételre, mivel szeretné, hogy jövőre a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség összes rászoruló családja bekerüljön a programba. "Utána hozzálátunk a nagyvárosokhoz" - ígéri.
Akcióból jelesAz alulról jövő társadalmi mozgalmakkal foglalkozó Hegedüs Zsuzsa szociológus, Ferge Zsuzsa egykori hallgatója az 1973-as ún. filozófusper után Párizsba költözött, ahol az École des hautes études en sciences sociales-ban Alain Touraine munkatársaként a 68'-as diákmozgalmakból kinövő antinukleáris társadalmi mozgalmakat kutatta. (A Francia Nemzeti Könyvtár adatbázisa szerint Hegedüs négy könyvet jegyez Touraine-nel, Francois Dubet-vel és Michel Wieviorkával.) A Francia Tudományos Akadémia megbízott kutatója, ott van a francia Zöld Párt megalakulásánál, s ezzel egy időben a globális békemozgalmakba veti magát, amelynek eredményeként 85-ben kap egy soha vissza nem térő ajánlatot - három kontinensre kiterjedő kutatást végezhetne a mozgalmak politikát befolyásoló hatásairól -, ám édesanyja betegsége miatt visszatér Magyarországra. A rendszerváltás idején a taxisblokádot akcionalista módszerrel vizsgálta, majd az iskolabezárások elleni mozgalmakat kezdte el kutatni, azonban az ebből írt tanulmányát nem találni sehol. Országosan ismertté a Tégy a gyűlölet ellen! (1992) mozgalom tette, amelynek alapítójaként két nagy fővárosi demonstrációt és több vidéki rendezvénysorozatot szervezett. Hegedüs kizárólag monumentális és populista mozgalmakban gondolkodik: a Narancsnak adott interjújában (lásd: A nők nyerik meg, 2003. április 10.) úgy nyilatkozott, hogy azok a kampányok a leghatásosabbak, amelyek "a szívekhez szólnak, azaz mindenkit megszólítanak és felszólítanak", továbbá kijelentette, hogy "amiben Magyarországon teljes konszenzus van, az a gyerekek jövőhöz való egyenlő joga", és erre lehet építeni. A kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás idején már a Hír Tv-ben tűnik fel. Egy Népszabadság-interjúban azt is elárulta, hogy a 2007-es szociális népszavazást ő találta ki. Egy 2009-es riport hallatán (amely egy dél-baranyai iskola diákjainak rossz táplálkozásáról szólt) felveszi a kapcsolatot a harminchárom leghátrányosabb kistérség iskoláival, és elindítja a gyermekek étkeztetésére fókuszáló Minden Gyerek Lakjon Jól programot, amely 2010 januárjától alapítványi formában működik. A 2010-es választások idején neve leendő szociális miniszterként is felmerül, de Hegedüs nem vállalja apparátus vezetését, ezért inkább a miniszterelnök főtanácsadója lesz, amit a kormány az államtitkári fizetés maximumával (997 ezer forinttal) honorál. |
Gazdálkodj okosan!"Az egész alapítvány egy nagy társadalmi összefogás" - állítja Hegedüs Zsuzsa, aki 2009-ben kereste meg azokat az embereket, akikről tudta, hogy számíthat rájuk. Így lett a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány alapító tagja a CBA Magyar Kereskedelmi Kft., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), valamint az infrastruktúrát biztosító Commitment Zrt. Az irodai költségeket, a munkaerőt és egy hatéves Volvo személygépkocsit az utóbbi cég biztosította egészen 2010. június 1-jéig. "Amikor a miniszterelnök főtanácsadójaként kezdtem el dolgozni, a Commitment által biztosított infrastrukturális támogatás egy része és a munkatársak biztosítása szükségtelenné vált. A Volvo még megvan, de a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez kötődő látogatások során már kisebb rendszerességgel van használatban" - tudtuk meg Hegedüstől, aki azt is elmondta, hogy munkájukat mintegy 150 önkéntes segíti (a Vodafone mellett a Hit Gyülekezete társadalmi tagozata is szép számmal képviselteti magát). A főtanácsadó szerint a MGYLJ átlátható és nyilvános gazdálkodást folytat. Utóbbival némiképp vitatkoznánk, mert annak ellenére, hogy a honlapon kommentelő és közhasznúsági jelentést követelő Gonosz Manónak Hegedüs azt írta, hogy "mindezek az információk a honlapon elérhető szövegekben, táblázatokban, videókban megtalálhatók", hosszas kattingatás után sem lettünk okosabbak (pedig az alapító okirat szerint még a kuratórium döntéseit is fel kellene tüntetni az alapítvány honlapján). A tisztázás érdekében megkértük a Miniszterelnöki Hivatal és Hegedüs Zsuzsa munkatársát, Bogdán Lászlót, hogy küldje el az idei akció költségvetési táblázatát és a tavalyi közhasznúsági jelentést. Egy hat színes rubrikából álló dokumentumot kaptunk, miszerint a 37 kistérség 300 településén élő 15 147 családra 2011-ben összesen 186791 500 forintot költöttek. Az utolsó adat különösen érdekes annak tükrében, hogy míg tavasszal 220 millió forint felhasználásáról (a Való Világ szavazása előtt 49 millión állt a kassza) tájékoztatott a szociológus, addig július végén már csak 187 millió forintot emlegetett, amelyből 177-et a valóságshow alatt kalapoztak össze. Tovább bonyolítja a pénzügyi káoszt, hogy csak a Szerencsejáték Zrt. 20-20 millió forinttal toldotta meg idén és tavaly is az alapítvány büdzséjét, és akkor még nem összesítettük azokat a felajánlásokat, amelyek a honlap "Támogatók" menüpontjában hosszan sorolt cégektől és magánszemélyektől folytak be. A költségek drasztikus csökkenését Hegedüs a vetőburgonya elmaradásával, a vártnál kevesebb malac igénylésével, továbbá a mintegy 600 darab vemhes kecske kiosztás előtti felvásárlásával magyarázta a Narancsnak. |
Ugyanaz másképpen"A mi modellünk három területen - oktatás, családgondozás, intézmények közötti együttműködés előremozdítása - próbál egyszerre hatni. A családoknál az önfenntartás segítésére és a munkahelyteremtésre összpontosítunk" - foglalja össze tömören L. Ritók Nóra a berettyóújfalui székhelyű Igazgyöngy Alapítvány tevékenységét. (Az Igazgyöngyről bővebben lásd: Fesd ki magadból!, Magyar Narancs, 2010. április 8.) A grafikus, művészetpedagógus által létrehozott Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanuló 650 gyermek több mint kétharmada hátrányos helyzetű, L. Ritók a velük való foglalkozás során jött rá, hogy ha eredményt akar elérni, a családokkal is kapcsolatban kell lennie. "Első lépés a bizalom kialakítása, hogy érezzék, nem kötelezni akarjuk őket, hanem segíteni, hogy nekik is jobb legyen. Az adományokhoz ugyanakkor elvárások is kapcsolódnak, például akkor adunk meszet, ha rendbe teszik a házukat, és akkor kapnak ruhát, ha tisztán is tartják." Az alapítvány 250 családdal van kapcsolatban a térségben, míg idén tavasszal indított kiskertprogramjukban 29 család vesz részt. A vetőmagosztást hosszabb beszélgetések előzik meg, majd a talaj előkészítésével párhuzamosan szerződést kötnek. "Együtt örülünk, ha valami kikelt, és együtt sopánkodunk, ha elszáradt-elfagyott. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kerteket, s aki jól csinálja, az jövőre nagyobb mennyiséget és aprójószágot is kaphat - meséli. - Akiket mi támogattunk, bíznak a folytatásban, és várják. A másik programban támogatottak vagy elvetették, vagy odaadták másnak a vetőmagokat, de a többség kertjét mára újra felverte a gaz - utal Ritók a MGYLJ-akcióra. - Ha tudná, milyen nehéz 5-10 ezer forintot összeszedni, és mi mindent lehet belőle megvalósítani, értené, miért rándul össze a gyomrom ekkora pazarlás láttán." |
