„Úgy néztünk ki, mint az IKEA: hosszú sorok várták az egészségügyi nyitást”

Belpol

Hétfőn újraindulhattak bizonyos egészségügyi szolgáltatások, az utasítások viszont ellentmondásosak, így a káosz csak nagyobb lett. Háziorvosokat és fogorvosokat kérdeztünk az elmúlt hétről.

"Résnyire lett nyitott a rendelő. Az új eljárási rendet a lakosság nem igazán tudta értelmezni, így aztán május 4-én hétfőn úgy néztünk ki, mint a másnap megnyitott IKEA: hosszú sorok várták a nyitást" – meséli élményeit egy budapesti háziorvos.

"A betegek végül csalódottan vették tudomásul, hogy továbbra is leginkább telefonon vagy e-mailen kell felvenniük velünk a kapcsolatot, és csak akkor tudnak időpontra bejönni a rendelőbe, ha az feltétlenül szükséges. Akkor is csak óránként négy fő jöhet, egymástól másfél méterre állhatnak meg a váróban, belépéskor mindenkinek megmérjük a lázát és minden beteg után fertőtlenítünk." A tanácstalanság az a szó, amivel az általunk megkérdezett háziorvosok és fogorvosok leginkább jellemezték a hétfő óta beállt új helyzetet.

Egymásnak ellentmondó rendeletek

Kásler Miklós április 30-án levelet küldött az egészségügyi szolgáltatóknak, akik azt május 1-én, a hosszú hétvége kezdetén kapták meg. Az utasítás szerint május 4-e hétfőtől már nemcsak a sürgős beavatkozások elvégzése engedélyezett, hanem újraindulhat többek között a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, a járóbeteg szakellátás, a transzplantációs beavatkozások, vagy a fogászati szakellátás.

Ezek igénybevételéhez szigorú higiénés szabályokat kell betartani, a telefonos egyeztetés pedig továbbra is kötelező a vizsgálatok előtt. Előírt továbbá egy sor olyan szabályt, amelyeket fentebb sorolt a forrásunk. Kásler azt is kijelentette, hogy a kockázatos járóbeteg ellátásokat csak negatív PCR-teszt esetén lehet elvégezni.

Ehhez képest Müller Cecília országos tiszti főorvos, az Operatív Törzs május 6-i, szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a normál szakellátáshoz nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, a magas kockázatú beavatkozáskor pedig az adott orvos dönt arról, hogy szükséges-e a teszt. A mintavételről a fogadóintézmény gondoskodik, azt elküldik a laborba, és amikor megvan az eredmény, és az negatív, akkor értesítik a pácienst, hogy mikor végzik el a beavatkozást.

false

 

Fotó: MTI/Vajda János

 

Emellett az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatai is kiadtak eljárásrendeket, a Fog- és Szájbetegségek Tagozata például szintén május 4-én jelentetett meg egy ajánlást, amely szerint „a COVID gyanús személyeknél tervezett beavatkozásra csak COVID PCR negatív eredmény birtokában kerülhet sor”.

Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke lapunknak elmondta, hogy az ajánlás azt is megállapítja, hogy a fogászati kezelések zöme magas rizikójúnak tekinthető a COVID fertőződés szempontjából. Ez némileg ellentmond Kásler április 30-i levelének, ahol azt írta, hogy „a fogorvosi alapellátásban végzett aeroszolképzés előtt nem szükséges PCR teszt, de a szakellátásban ugyanolyan kezelés előtt igen.”

Tanácstalanság a fogorvosoknál

Nagy Ákos május 4-e óta futtat egy gyorskérdőívet a fogászati ellátást nyújtó szolgáltatók körében (a válaszadók között vannak olyanok, akik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződtek és magánszolgáltatók is, a kép tehát vegyes). Ebből az látszik, hogy az ellentmondó eljárásrendek miatt a szolgáltatók többsége várakozó álláspontra helyezkedett. Az eredmények szerint 212 szolgáltató egyelőre csak sürgősségi ellátást nyújt aeroszol képzés nélkül; 53-an még nem indultak el; 41-en pedig az új eljárásrend alapján indultak el.

false

 

Fotó: MTI/Balázs Attila

 

Egy budapesti magánszolgáltatónál dolgozó fogorvos kérdésünkre elmondta, hogy ők csak jövő hétfőn indulnak el, de már három különböző rendelet van arról, hogyan kellene működniük. Ezek mindegyike mást mond, így nehezen tudják értelmezni, mit is kellene csinálniuk. „Sosem láttam még ekkora fejetlenséget, ráadásul e-mailes tájékoztatást senkitől nem kaptunk, pedig megvan az elérhetőségünk a megyei és a járási ÁNTSZ-nél és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK) is. Ehhez képest az ÁEEK honlapjáról, a Magyar Közlönyből és különböző Facebook-csoportokból tájékozódunk.”

Hozzátette, ez a káosz az orvosokon és a betegeken csattan majd, mert a páciensek úgy értelmezik, jöhetnek, sokakat mégis el kell küldeniük. „Ami halasztható, megpróbáljuk halasztani és az aeroszolos beavatkozásokat is megpróbáljuk későbbre hagyni. Azokat fogjuk ellátni, akiknél fennáll az egészségkárosodás kockázata” – mondja. Ők a Fog- és Szájbetegségek Tagozatának ajánlását fogják követni, vagyis előzetes telefonos egyeztetés után fogadnak betegeket, akiknek a rendelőbe érkezvén megmérik a lázát, kikérdezik őket, és a gyanús eseteknél PCR-tesztet fognak végezni.

Tanácstalanság a háziorvosoknál

„Szerintem nem indult még el az ellátás, én legalábbis háziorvosként eddig is elláttam a betegeimet, de kivizsgálásra továbbküldeni nem tudtam és ebben most sincs változás” – ezt már Csehpál Etelka, a Csongrád megyei Földeák háziorvosa mesélte nekünk. Azt mondta, a páciensekkel eddig is telefonon konzultált, most is így tesz, a lakosok pedig megértik, hogy továbbra is jobb, ha nem mennek a rendelőbe személyesen. Járóbeteg ellátásra időpontot úgysem tud nekik kérni, az ellátás még ott sem indult be. „Kiraktunk néhány széket a kertbe a biztonság kedvéért, hogy ha mégis jönnek, ott tudjanak várni a jó levegőn, amíg valaki bent van a rendelőben.”

A tesztekkel kapcsolatban ő is tanácstalan, a gyanús eseteknél ugyanis eddig kérhetett koronavírus-tesztet, de azt nem tudja, hogy ha tovább akarna küldeni valakit olyan vizsgálatra, ahová szükséges a negatív PCR-teszt, neki kellene-e kérnie vagy a járóbeteg ellátónak. „Ezekből az utasításokból ez nem derül ki, pedig legalább 50 oldalnyi rendeletem van már, február óta gyűjtöm őket, ezt az utolsót már ki sem nyomtattam. Ezekkel kapcsolatban egyébként is sokszor olyan érzésem volt, hogy nem járványügyi szakember műve, néhányszor azt éreztem, fel kéne állnom, én nem erre esküdtem.” Azt mondta, a rendeletek egymás után jönnek, amitől a rendszer átláthatatlan lesz. „Az a szerencse, hogy a betegek tényleg nagyon fegyelmezettek, látom őket a gyógyszertár előtt, hogy betartják a másfél méteres távolságot, miközben várakoznak. Mindenki maszkot hord és követik a szabályokat.”

false

 

Fotó: MTI

 

Budapesti háziorvos forrásunk hozzátette, hogy az elektronikus recepteket a betegek az elmúlt hetekben megszokták, az jól működik. „Rengeteg fotót, vérnyomás és vércukor naplót kapok áttekintésre és véleményezésre, az idősebbek inkább a telefonálást választják, de nagyon sok mindent meg tudunk beszélni velük így is, sőt a következő telefonos konzultáció időpontját is kitűzzük” – mondta. Szerinte az reménykeltő, hogy az elmúlt héten már kevesebb koronavírus-gyanús eset jelentkezett náluk.

Komáromi Zoltán, aki a XII. kerületben háziorvos és a DK egészségpolitikusa azt mondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) sok esetben jól működik (például az e-recepteknél), de az például igen nagy gondot jelent, hogy a gyógyászati segédeszközöket árusító boltoknak nem adtak hozzáférést az EESZT-hez. Ez azt jelenti, hogy azokért a receptekért ugyanúgy személyesen kell bemennie a pácienseknek a háziorvoshoz. „Ahogy a beutalókat sem lehet az EESZT-n keresztül elküldeni. Volt olyan eset, hogy a beutalót beszkenneltem és átküldtem a betegnek, hogy ne kelljen bejönnie ezért a rendelőbe, ő kinyomtatta és azzal ment a szakrendelőbe, ahonnan viszont elküldték azzal, hogy ez csupán egy másolat, ezt így nem fogadhatják el, hozza be az eredeti dokumentumot – amiért be kellett jönnie hozzám.”

Komáromi szerint sok a bizonytalanság a rendszerben, a lakosságot nem tájékoztatták megfelelően a változásokról, ami az orvosokra nagy terhet ró, mert mindenkinek egyesével és egyénileg el kell magyarázni, mit lehet és mit nem. Nem tudni, hogy továbbra is bázisfinanszírozás jár a járóbeteg szolgáltatóknak, vagy visszaállnak a teljesítmény alapúra, és ha az utóbbi lesz, akkor mikortól; és azt sem lehet tudni, meddig marad ilyen a helyzet.

Elég lesz?

Elég lesz?

Fotó: MTI/Vajda János

 

És ki fog takarítani?

Közben az orvosok továbbra is rizikót vállalnak, a védőfelszerelést továbbra is javarészt maguknak kell beszerezniük. Komáromi arról tájékoztatta lapunkat, hogy az új rendelkezés életbe lépése után levelet írt mind a kerületi, mind az országos tiszti főorvosnak, hogy március 17-e óta semmilyen védőfelszerelést nem kapott. "Erre kedden küldtek 100 darab sebészeti maszkot és egy levelet, amelyben közölték, hogy a védőeszközök nem járványügyi, hanem munkavédelmi eszköznek minősülnek, tehát a szolgáltatónak kell biztosítania."

Nagy Ákos elmondta, hogy a visszajelzések szerint a NEAK-kal szerződött fogorvosok továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. „Az első körös védőfelszerelés ellátmányból gyakorlatilag kimaradtak, a második körben a harmaduk nem kapott semmilyen védőfelszerelést. Akik kaptak felszerelést, azok legtöbbször sebészi maszkokat kaptak. A megemelkedett költségek később hatványozottan jelenthetnek problémát, hiszen a közfinanszírozott fogászati szolgáltatók 1996 óta privatizált mikrovállakozások, és a finanszírozási keretösszegből kell biztosítaniuk a lakosság számára a fogászati szolgáltatásokat.”

A budapesti háziorvos forrásunk is arról számolt be, hogy sebészeti maszkot és gumikesztyűt, illetve kézfertőtlenítőt szokott kapni – mikor honnan: az ÁNTSZ-től, az önkormányzattól, a kamarától és van, hogy csak úgy érkezik egy doboz, de nem tudni, ki küldte. „A hétfői nyitásra, még ha csak résnyi nyitás is, azonban nem voltunk felkészülve. Próbáltunk például érintésmentes hőmérőt venni a hozzánk érkező betegek számára, hogy eleget tudjunk tenni az eljárási rendnek, de kiderült, hogy hiánycikk és majd csak a jövő hónapban lesz – mondta. – Azon is gondolkodtunk, hogyan fogunk minden beteg után fertőtleníteni, hiszen a háziorvosi rendelőkben nincs egész nap takarító személyzet. Úgy néz ki, most keresnünk kell olyanokat, akik reggel 8 és este 20 óra között a rendelőben lesznek és elvégzik a folyamatos takarítást. Az ő bérüket, a fertőtlenítőszerek költségét, és a saját kézfertőtlenítőinket magunknak kell finanszírozni, ami elég durván megnöveli a praxisok havi költségeit.”

Csehpál Etelka azt meséli, ahogy eddig is, most is ő szerzi be és pótolja a védőeszközöket, de néha kap is, a héten például 100 darab sebészeti maszk és 50 pár gumikesztyű érkezett. „És a héten Csongrád Megye Önkormányzatának elnöke is küldött a háziorvosoknak ajándékba egy arcpajzsot és maszkokat. Arcpajzsom eddig is volt, igaz, hogy a fiam csinálta vetítőfóliából, de az is védett, csak nem volt olyan szép, mint amit most kaptam.”

Háziorvosok a koronavírus ellen: „az 50 darabos dobozban csak 40 darab sebészi maszk volt"

Védőfelszerelést kapnak, de nem eleget és nem megfelelő minőségűt, pedig a betegekkel, ha elvétve is, de továbbra is érintkeznek. Sok közülük a 65 év feletti, majdnem 500 betöltetlen praxis van. Átszervezés következik. „Majdnem 50 éve vagyok a pályán, de ilyet még nem tapasztaltam. Ez tényleg olyan, mint egy háború".

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.