Varga Zsolt Andrást a parlament 135 igen szavazattal választotta meg 26 nem szavazat ellenében. Az ellenzéki pártok kivonultak a teremből a titkos szavazás előtt, a DK korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson.
Korábban jelölését elutasította az Országos Bírói Tanács, indoklásukban azt írták: elismerik Varga Zs. tudományos tevékenységét, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként szerzett tapasztalatait, „nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs.”
„Egy tavalyi törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az alkotmánybíró a hagyományos kinevezési folyamatot megkerülve – pályázat nélkül – kérheti a köztársasági elnöktől, hogy nevezze ki bíróvá. A nyáron Áder János nyolc jelenlegi alkotmánybírót nevezett ki rendes bírósági bírónak. Sokan közülük semmilyen ítélkezési tapasztalattal nem rendelkeznek, mert alkotmánybíróvá történő kinevezésük előtt nem dolgoztak bíróként. Az alkotmánybírói feladat persze nem esik olyan távol a rendes bírói feladattól, különösen a felsőbíróságokon folytatott ítélkezési tevékenységhez hasonló. A probléma leginkább azzal van, hogy az alkotmánybírák kiválasztásánál az elmúlt években elsősorban a politikai megbízhatóság vált szemponttá, a jelenlegi alkotmánybírák szakmai alkalmasságával kapcsolatban pedig kétségek merülnek fel. Erről az Alkotmánybíróság határozatai és azok érvelései tanúskodnak. Az elmúlt években nem volt olyan politikailag érzékeny ügy, amelyben az Alkotmánybíróság szembement volna a kormány akaratával, gondoljunk például a Stop Soros törvényre, a hajléktalanság kriminalizálására vagy a rémhírterjesztés új tényállására. Egyes döntéseket csak alacsony szakmai színvonalú érveléssel tudtak védeni, erre a KESMA-határozat lehet a példa. Félő, hogy azok az alkotmánybírák, akik átkerülnek a Kúriára, ott is inkább a politikai szempontokat fogják érvényesíteni, s nem a jogi-szakmai megfontolásokat”. – nyilatkozta nemrég lapunknak Kovács Ágnes, az Eötvös Károly Intézet kutatója.
Varga Zsolt András volt alkotmánybíró, a velencei bizottság tagja 2021. januárjától veszi át a hivatalát kilenc évre.
Varga Zsolt Andrást jelöli a Kúria elnökének Áder János
Varga Zsolt András a jelölést elfogadta. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten. Varga Zsolt András a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót.
A volt alkotmánybíró, a velencei bizottság tagja 2021. januárjától veszi át a hivatalát kilenc évre.
