Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A kapcsolódó bértáblát illetve a hálapénz kivezetéséről szóló törvényjavaslatot bár előzetesen a Magyar Orvosi Kamara dolgozta ki, később ennek egy olyan módosított verziója került a parlament elé, ami felháborodást váltott ki az orvostársadalomban.
Ezért elkészítette javaslatait a Magyar Orvosi Kamara az orvosi béremeléssel együtt járó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény két legvitatottabb pontjához: az orvosok kirendeléséhez és az orvosi másodállások engedélyhez kötéséhez. – írja a Telex.
A MOK most a Pintér Sándor belügyminiszternek címzett javaslatában elutasítja a kirendelhetőséget, abban az esetben, ha az az orvos lakóhelyétől távoli településen van, ahol nincs érvényben egészségügyi vészhelyzet. A kamara szerint a törvényjavaslat a jelenlegi formájában „elhibázott és rendkívüli félelmet generál, így pontosításra szorul.”
Azt írják:
- A kamara azt javasolja, hogy válasszák külön a békeidős és a rendkívüli helyzetekre szóló kirendelésekre vonatkozó szabályokat.
- Ha nincs egészségügyi veszélyhelyzet, a Munka törvénykönyve szerint az orvos csak évente 44 nunkanapra vagy maximum 352 órára legyen kirendelhető másik munkahelyre.
- A kirendelésnél legyen védett csoportok. Ne lehessen áthelyezni máshova a következő csoportba tartozó orvosokat: a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig tartó időszakban lévőket, a gyermekét egyedül nevelő szülőket a gyermek 16 éves koráig, a hozzátartozó tartós gondozását végző orvosokat, a legalább 50 százalékos egészségkárosodás alatt álló orvosokat.
- A kamara azt javasolja, hogy a kirendeléseket plusz kirendelési díjjal ismerjék el.
- Egészségügyi veszélyhelyzet, járványhelyzet idején naptári évenként maximum 100 munkanapra legyenek kirendelhetők az orvosok.
A kamara szerint a másodállásról szóló törvényjavalat pedig „életszerűtlen az egészségügyben, bizonyos szempontból pedig kontraproduktív. Nem szabad hogy az új jogállási törvény miatt félelem miatt hagyják el tömegesen az érintettek az egészségügyet. ”
Ezért azt javasolják:
- A kamara javaslata, hogy a törvényben konkrétan írják le, a munkáltató milyen esetekben fogadhatja el vagy utasíthatja el az orvosok másodállásra való igényét. Fontos alapelv itt, hogy a munkáltató nem sértheti ezzel a munkavállaló, azaz az orvosok érdekeit.
- Ne tagadhassa meg a kormány által kijelölt szerv az engedély kiadását, ha az orvos a szabadidejében nem orvosi, hanem más vállalkozási, vagy egyéb tevékenységet akar végezni (például uborkát termeszt).
- Ne tagadhassák meg az engedélyt, ha az orvos olyan egészségügyi tevékenységet akar másodállásban végezni, amilyen egészségügyi tevékenységet nem folytat az adott intézmény.
- Csak rendkívül indokolt esetben legyen megtagadható az engedély, javasolja a kamara, ha az orvos a főállása mellett olyan tevékenységre kér engedélyt, ami eltér attól a szakterülettől, amelyet az orvos az adott egészségügyi intézményben végez.
Az aktuális nyomtatott Magyar Narancsban részletes cikket közöltünk arról, mit is jelent ez a törvény a szakdolgozóknak. Részletet a cikkből itt olvashatnak:
Kik azok, akik az orvosoknál is rosszabbul járnak az új egészségügyi törvénnyel?
Az új jogszabállyal rosszul járnak az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók is. Utóbbiaknak ráadásul béremelés sem jár - az indoklás szerint az nekik már megvolt. Október 6-án az Országgyűlés nagy egyetértésben, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot.
