Hiába ígérték, nem nevezték el Göncz Árpádról az Árpád hídi metrómegállót

  • CD
  • 2019. március 31.

Belpol

Egyelőre legalábbis. Vajon miért?

Bár 2018. januárjában még úgy volt, az M3-as metró északi szakaszának felújítása során három megállónak megváltozik az elnevezése. A felújítást után egyértelműen látszik, hogy a terv nem igazán jött össze: csupán a helyesírás miatt korrigálták két megálló elnevezését.

Az Árpád híd állomást Göncz Árpád városközpontra keresztelték volna. Az átnevezést a XIII. kerület polgármestere, az MSZP-s Tóth József kezdeményezte, a fővárosi közgyűlés meg jóvá hagyta. És bár a rekonstrukcióról szóló, bemutatott látványterveken láthatóak voltak az új állomásnevek, a BKV Zrt. is megerősítette az átnevezéseket. Mégsem történt szinte semmi. Pedig az erről szóló közleményben még hangsúlyozták is, hogy a névváltoztatás a felújítás apropóján külön költségek nélkül valósítható meg, mivel a tájékoztató elemek teljes cseréje megtörténik.

false

 

Fotó: MTI

A Fidesz-alapító publicista Bayer Zsoltot korábban egyenesen megdöbbentette az átnevezés híre. Az Echo TV Sajtóklub című műsorában egyértelmű állásfoglalása szerint közölte, hogy mindezt nem szabad megengedni, ha ez megtörténik, oda kell menni és le kell verni a táblát.

"Gyerekek ne legyen, és ha majd kiírják az Árpád helyére, hogy Göncz, oda kell menni és le kell verni!"

Az előzetes átnevezési terv szerint az utasok könnyebb tájékozódása miatt, az Újpest-Városkapu állomást Újpest vasútállomásra keresztelték volna. Ez sem történt meg.

Egyedül a magyar helyesírási szabályokhoz való igazítás miatt, az évtizedekig helytelenül használt Újpest-Központ elnevezést írták át Újpest-központra, valamint az Újpest-Városkaput Újpest-városkapura.

Kérdéseinket elküldtük a Fővárosi Önkormányzathoz és a XIII. kerülethez, hogy megtudjuk, vajon miért nem történt meg az átnevezés.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.