Folytatódó birkózás a Fővárosi Közgyűlésben

A tétovák és a rutinos betartók

Belpol

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Lezajlott a harmadik közgyűlés is azóta, hogy megalakult az új összetételű fővárosi képviselő-testület. A törvényes működéshez szükséges kérdésekben azonban továbbra sem született megállapodás. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) frakciójában ülő Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint a patthelyzet miatt Budapesten már a nyáron új helyhatósági választásokat írathat ki az Országgyűlés, de Karácsony Gergely főpolgármester szerint ez senkinek sem áll érdekében – a kormányhivatal beavatkozása viszont továbbra is valós veszély a közeljövőben is (erről lásd Róka fogta csuka, Magyar Narancs 2024. október 3.).

Helyettesekre szomjazók

Az egyik égető kérdés még mindig a főpolgármester-helyettes(ek) ügye – legalább egyet kötelezően legkésőbb már a második ülésen meg kellett volna választani. E kérdésben gyakorlatilag az alakuló ülés óta megmerevedtek az álláspontok. Karácsony hajlandó lenne maga mellé venni volt ellenfelét, Vitézy Dávidot, aki viszont a Fidesz és a DK miatt nem kapna többséget; a főpolgármester pedig változatlanul a most a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatói posztját betöltő Kiss Ambrust szeretné a másik helyettesének, akit viszont sem a Fidesz, sem a Tisza nem szavazna meg. Bár úgy tűnt, hogy ebben lett valamilyen előrelépés – a november végi közgyűlésre készült egy előterjesztés mindkettejük jelöléséről –, ezt az ügyet végül mégsem vették napirendre. Karácsony a Szabad Európának adott interjújában utólag arról beszélt, hogy Vitézyvel sikerült megállapodnia bizonyos kérdésekben, és el is kezdtek kidolgozni egy dokumentumot arról, hogyan dolgozzanak együtt, de ezt végül „elvitte az élet”; Vitézyt egyedül pedig nem szeretné maga mellé venni, márpedig a Tisza nem enged Kiss Ambrussal kapcsolatban, akit érdemei elismerése mellett továbbra is a „régi rendszer kiszolgálójának” tartanak Magyar Péterék, mivel Kiss a Bajnai-kormány idején államtitkári posztot töltött be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.