Hírösszefoglaló

  • 1996. május 16.

Belpol

Bosznia: újabb tömegsír

A május 31-re tervezett mostari választások elhalasztását javasolja Carl Bildt európai békeközvetítô, eleget téve a város muzulmán közössége kérésének; ôk sérelmezték a korai választást, mivel sokan közülük még nem tudtak visszatérni lakóhelyükre. Bildt nem zárta ki azt sem, hogy több ponton módosítani kell majd a daytoni egyezményt. Közben emberi csontok, haj, koponyák és állkapcsok kerültek elô egy újabb, kétszer hét méteres észak-boszniai tömegsír feltárásakor - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Feltételezések szerint a Szarajevótól 160 kilométerre lévô sír mintegy negyven olyan bosnyák személy maradványait tartalmazza, akiket 1992-ben boszniai szerbek öltek meg. Szemtanúk beszámolói szerint a szerbek foglyaikat arra kényszerítették, hogy a hídról a folyóba ugorjanak, majd automata fegyverrel lôtték ôket.

Spanyolország: lefaragás, privatizálás A José Maria Aznar vezette új, konzervatív spanyol kabinet drasztikusan, 200 milliárd pesetával lefaragja az állami kiadásokat és elbocsátja a magas rangú közalkalmazottak 30 százalékát. A szigorú takarékossági csomag rövid távú célja az idei és jövô évi kiadások visszafogása, hogy ily módon segítsék elô a lassú ütemben fejlôdô gazdaság dinamikusabb növekedését. Rodrigo Rato gazdasági miniszter azonban közölte, a csökkentés nem érinti sem a társadalombiztosítást, sem a munkanélküli-segélyt. Josep Piqué ipari miniszter döntése szerint az elkövetkezô négy évben minden állami vállalatot privatizálnak Spanyolországban, az államnak azonban beleszólási joga lesz a stratégiai ágazatokhoz tartozó cégek ügyeibe.

ET-küldöttség magyar romáknál A magyarországi Országos Cigány Önkormányzat működése pozitív például szolgálhat Európa más országai számára is - jelentette ki Budapesten az Európa Tanács (ET) kulturális igazgatóságának munkatársa, Madelen Teeple, aki az ET delegációjának tagjaként tanulmányozta a hazai roma kisebbség intézményrendszerét. A Roma Sajtóközponttól kapott információnk szerint az ET-küldöttség sajtótájékoztatóján elmondták: a magyar EU-integráció esélyt jelenthet az ország cigánysága számára is, hiszen a csatlakozás "természetes kötelezettségeket ró a csatlakozókra". Az ET-küldöttség esettanulmányt ír a magyar romák helyzetérôl; ez ajánlásokat is megfogalmaz a magyar kormány számára.

Csecsenföld: gerillaháború Semmit sem változtatott az egyre elkeseredettebb csecsenföldi gerillaháborún Borisz Jelcin múlt heti bejelentése, amellyel ismét tárgyalást javasolt a rendezés érdekében. Az orosz elnök választási korteskörútján úgy látta, még a nyári elnökválasztásig alá lehetne írni a békemegállapodást; ezután a csecsen rendôrség tartaná fenn a rendet a köztársaságban. Jelcin egyben megerôsítette, hogy a közeljövôben Csecsenföldre készül. Kérdés, valóban sor kerül-e a kampánylátogatásra, mivel a csecsen felkelôk az elmúlt napokban egyre fokozták támadásaikat az orosz csapatok ellen. Az oroszok viszont délen agyonlôtték egy csecsen szabotázskommandó öt tagját; egyikük állítólag NATO-egyenruhát viselt. Az sem egyértelmű, hogyan ülnek majd tárgyalóasztalhoz a Doku Zavgajev-féle csecsen kabinet képviselôi, akiket a csecsenek Moszkva bábjainak tartanak.

IFOR-zaklatás: "félreértés" Az eddigi vizsgálatok szerint nem történt szexuális zaklatás a taszári IFOR-bázison - ezt állították legalábbis az USA hadserege és a taszári támaszpontot ellátó amerikai élelmezési vállalat, az International American Products (IAP) közös sajtótájékoztatóján. Nemrég nyilvánosságot kapott, hogy több taszári magyar nôi alkalmazott feljelentést tett, amiért megmotozták, megtapogatták ôket, sôt, egyiküknek egy amerikai férfi pénzt is ajánlott, ha hozzá költözik. Dole McBride IAP-elnök szerint ez utóbbi esetben "valószínűleg félreértés" történt, és szó sincs szexuális zaklatásról: a megmotozott nôt lopással gyanúsították, de mivel a motozás szabályellenes, elnézést kértek tôle. Amerikai katonai hatóságok vizsgálják még azt az ügyet, amikor egy amerikai katona szexuális szolgáltatásokért cserébe pénzt kínált egy magyar nôi alkalmazottnak.

Nyomozóhivatal: koalíciós feszültség Ismét kiélezôdött a koalíciós vita, miután a kabinet múlt heti ülését értékelve Horn Gyula úgy fogalmazott: döntés született a központi gazdasági nyomozóhivatal létrehozásáról, mivel a többségben lévô MSZP-s miniszterek megszavazták a javaslatot. A miniszterelnök ugyanakkor elmondta: végleges döntés ezen a héten várható. Kuncze Gábor szabad demokrata miniszterelnök-helyettes azonban határozottan cáfolta, hogy döntés született volna az új hivatal felállításáról; egyben megerôsítette, hogy szerinte nem új hivatalokat kell létrehozni, hanem a meglévôket hatékonyabban működtetni. (A BM a Kormányzati Ellenôrzési Iroda jogkörének kibôvítését indítványozza.) A három SZDSZ-es miniszter nemmel szavazott a kormányülésen, de nem vétózták meg az elképzelést. Horn szerint nem koalíciós politikai, hanem szakmai vita zajlott a két kormánypárt között.

Svájci bankok, zsidó vagyonok Kártérítést nem kapott kelet-európai zsidóknak adományozzák a svájci bankokban fekvô, a holocaust idejébôl származó 39 millió svájci frank értékű gazdátlan betéteket, ha nem sikerül megtalálni a jogos örökösöket - nyilatkozta a Reuter jelentése szerint egy neves svájci bankár. Hans Baer zürichi bankelnök a Cash című hetilapnak elmondta: a Svájci Bankárszövetség és a Zsidó Világkongresszus (WJC) több mint egyéves tárgyalássorozat után megállapodott, hogy egy héttagú független bizottság próbálja meg egy évig felkutatni a volt tulajdonosok örököseit. Ennek azonban Baer szerint kicsi az esélye, hiszen a nácik elôl menekülô zsidók többnyire álnéven vagy jeligésen helyezték el értékeiket. A WJC egyébként kevesli a becsült értéket: szerinte több milliárd dollár is lehet a letétek összértéke, és ezt a holocaust túlélôinek támogatására kívánja fordítani.

Melegek nyílt levele Nyílt levéllel fordult a melegek jogaiért küzdô Szivárvány Társulás ügyvivôje az Országgyűléshez abból az alkalomból, hogy néhány napja zárult le a részletes vita a polgári törvénykönyv tervezett módosításáról, amely - az Alkotmánybíróság határozata alapján - az "élettárs" fogalom használatát az azonos nemű együtt élô párokra is ki kívánja terjeszteni. Juhász Géza a kormányelôterjesztés parlamenti vitája során megszólaló jobboldali képviselôk érveit bírálva kifejtette: néhányan amellett foglaltak állást, hogy az azonos nemű párok együttélésére vonatkozó szabályt külön jogszabályban iktassák törvénybe, amivel azt kívánták sugallni, hogy az azonos nemű párok "csökkent értékűek" lennének. Amellett, hogy a parlamentnek nem feladata a társadalom erkölcseinek felügyelete - hangsúlyozza az ügyvivô -, naivitás lenne azt gondolni, hogy a fiatalok párválasztását jogi szabályozással irányítani lehetne.

Konzervatív liberálisok a bôvítésért Európa és az USA szorosabb együttműködését szorgalmazza az Új Atlanti Kezdeményezés nevű konzervatív-liberális szervezet, amelynek elsô, prágai konferenciáján sürgették a nyugat-európai és amerikai döntéshozókat, hogy mielôbb döntsenek a NATO és az Európai Unió kibôvítése mellett. A tanácskozáson többek között részt vett Ruud Lubbers egykori holland, Leszek Balczerowicz egykori lengyel és Margaret Thatcher volt brit kormányfô, valamint Václav Klaus cseh miniszterelnök. Orbán Viktor, a kezdeményezés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint Magyarország számára két szempontból volt fontos a prágai tanácskozás: egyrészt a NATO- és EU-bôvítés követelése miatt, másrészt a hazai ellenzéki pártok nemzetközi kapcsolatépítése szempontjából. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter úgy látta: a kezdeményezés mögött komoly szellemi és anyagi kapacitás áll, így kitűzött céljait el is tudja érni.

Expo: hűlt hely Nemzetiszínű és gyászszalagos Expo-zászló felvonásával jelképesen megnyitották, majd ugyanezen zászlók levonásával be is zárták a Budafoki úti Expo zászlóparkban az 1996-os Világkiállítást az azóta hatályon kívül helyezett törvény által elôírt idôpontban, május 11-én, tizenegy órakor. Az eseményen megjelent Boross Péter exkormányfô, aki kifejtette: a jelenlegi kormánykoalíció is tôkét kovácsolhatott volna abból, ha megrendezik a világkiállítást, ami szerinte nem a tervezett 40 milliárd forintos költségvetés, hanem a kisebbik koalíciós párt ellenállása miatt bukott meg. A XI. kerületi MDF-szervezet elnöke a kerületi civil szervezetek nevében is kijelentette, hogy ôk tették a legtöbbet az Expo megvalósulásáért, és ôk, valamint a kerület veszíti a legtöbbet a Világkiállítás elmaradásával. A résztvevôk végül virágot helyeztek el az elmaradt Expo "emlékművénél", majd megtekintették a Világkiállítás tervezett helyén álló, részben félbemaradt építményeket.

Morze

A NATO bôvítése kockázatot jelent az európai biztonság számára - állítja egy francia stratégiai szakértô. Pascal Boniface szerint veszélyes lehet, ha az oroszok ismét bekerítve érzik magukat; ráadásul a lengyeleket vagy a cseheket nem is fenyegeti senki.

Az Európa Parlament közölte: ha az EU harcolni akar a rasszizmus ellen, akkor el kell szigetelnie az európai fajgyűlölô pártok vezetôit, mint például Haidert vagy Le Pent. A jelentés szerint a rasszizmus "mély gyökeret vert" az európai társadalomban.

A cseh miniszterelnök ellenzi az EU-ban tervezett közös valutát, mert szerinte - ha országa EU-tag lesz - a cseheknek Brüsszelbe kell majd európai adókat befizetniük. Egy választási gyűlésen Václav Klaus azt mondta: "Cseh állampolgár akarok maradni, aki cseh adót fizet."

Londonban jövô januárban kezdôdik az elsô olyan per, amelyet náci háborús bűnök címén indítanak brit állampolgár ellen. Az ügyészség a 85 éves, lengyel nemzetiségű Szymon Serafimowiczot azzal vádolja, hogy 1941-ben részt vett egy fehéroroszországi zsidóellenes irtóhadjáratban.

A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) német kommunista terrorszervezet újabb tagja szabadult ki teljes büntetésének letöltése elôtt; az 51 éves Hanna Krabbe 1975-ben részt vett a stockholmi német követség elleni gyilkos támadásban. A RAF négy éve lemondott a fegyveres harcról.

Ausztráliában a jövôben tilos lesz automata vagy félautomata tűzfegyver birtoklása. John Howard kormányfô ezt azután közölte, hogy Tasmániában két hete egy ámokfutó 35 embert ölt meg automata fegyverével.

Sigmund Freud csehországi szülôháza ma jól menô masszázsszalonként működik. Pribor város ezért egy alapot létesített, hogy az épületet múzeummá és könyvtárrá alakíthassák.

Ukrajnában mégis privatizálják az állami gázipari vállalatokat; a parlament tavaly még megtiltotta a stratégiai létesítmények eladását. A részvényeknek azonban legalább 51 százaléka állami kézben marad.

Ismét megpofozták Mihail Gorbacsov szovjet exelnököt: ezúttal Volgográdban csapta ôt arcul egy nô. Elôzôleg április végén Omszkban támadt rá egy fiatalember. Az orosz elnökválasztáson induló Gorbacsovnak sokan nem tudják megbocsátani a Szovjetunió megszűnését.

Az albán szocialisták azt ígérik, ha megnyerik a május 26-i választásokat, akkor hatálytalanítják a kommunistákat népgyilkosság elkövetésével vádoló törvényt, amellyel a kormányzó demokraták 2002-ig kiiktatták a politikai életbôl a volt kommunistákat.

Moszkvai lapértesülés szerint Szlovákia kész lenne lemondani a NATO-tagságról cserébe azért, hogy Oroszország szlovák árukat vásárolna a kereskedelmi mérlegben mutatkozó orosz többlet csökkentése érdekében.

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök pártja nagygyűlésén elutasította a magyarok második világháború utáni kitelepítésérôl szóló Benes-dekrétumok hatálytalanítását, és elzárkózott a magyar autonómia megvitatásától.

Az olasz képviselôház elnökévé választották Luciano Violantét, a balközép jelöltjét, aki korábban a maffiaellenes perek bírájaként vált közismertté.

Bill Clinton tanúvallomásában határozottan cáfolta, hogy a 80-as években arkansasi kormányzóként kierôszakolt volna egy törvénysértô hitelügyletet. Az elnök Whitewater-ügyben tett vallomását videón játszották le.

Floridában 109 ember meghalt, amikor Miamitól 25 kilométerre ismeretlen okból, nyolc perccel a felszállás után, lezuhant a ValueJet légitársaság DC-9-es utasszállító repülôgépe.

Figyelmébe ajánljuk