„Diagnózis 10 napon belül - Októbertől csökkennek a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok várólistái” – ezzel a címmel tartott szerdán sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármester és Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok. Csütörtökön pedig már el is fogadta a Fővárosi Közgyűlés az erről szóló előterjesztést. „Kétmilliárd forintos központi költségvetési támogatás biztosításával a daganatgyanús megbetegedések esetében csökken a nagydiagnosztikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges várakozási idő októbertől Budapesten, így a diagnózis tíz napon belül elkészül majd” – áll az előterjesztésben. De miről is van szó pontosan?
Mi lett volna?
Ez nem újkeletű dolog: ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, 2019. november végén Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy akkor hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz a feltételeiknek. Az öt kritérium közül az egyik az volt, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a meglévő forrásokon túl adjon öt év alatt 50 milliárdnyi pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak, hogy azok fejleszteni tudják az alap- és a szakellátást. Ez rímelt az ellenzéki kampányban hangoztatott „addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT” szlogenre. A nagy kérdés azonban már akkor is az volt, hogyan és mire költheti el Budapest ezt a pénzt úgy, hogy nincsen sem egészségügyi intézménye, sem semmiféle egészségügyhöz kapcsolódó jogköre.
Ekkor álltak elő azzal az ötlettel a Városházán, hogy kettébontják az összeget: az idei 10,4 milliárdból 8,4 jusson a kerületeknek, 2 milliárd pedig maradjon a fővárosnál. Az ésszerű felhasználás azonban azt diktálta, hogy ne CT- és MR-berendezéseket vásároljanak, hanem kapacitást: a gépeken elvégzett vizsgálatok száma ugyanis nem elég, és hiába tudnának több vizsgálatot elvégezni rajtuk, a teljesítmény-volumenkorlát miatt nem finanszíroz többet az egészségbiztosító. Ezen segítene a főváros a pluszpénzzel.
Aki kapja, marja
Budapest az atlétikai vb támogatásáért cserébe 50 milliárdot kap egészségügyi fejlesztésre - ebből az első 10 milliárd lassan megérkezik a főváros és a kerületek számlájára. Mit tud vele kezdeni Budapest hatáskör nélkül? Lesz-e fejlődés strukturális átalakítás nélkül? Tavaly november végén Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy akkor hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz a feltételeiknek.
Februárban még az volt a terv, hogy mivel a közbeszerzések hosszú hónapokig elhúzódhatnak, a fennmaradó kétmilliárdot is odaadja a főváros a kerületeknek, támogatási szerződést köt velük és azok megvásárolják maguknak a kapacitást. Havasi Gábor akkor azt mondta lapunknak, ezt háromféleképpen tudnák megoldani:
- azok a kerületek, amelyek rendelkeznek saját járóbeteg-szakrendelővel és saját CT-, illetve MR-berendezéssel (ilyen a XIII. vagy az V. kerület), a saját kapacitásuk emelésére költik a pénzt;
- a második csoportba azok tartoznak, amelyeknek van saját járóbeteg-ellátóhelyük, de nincs saját CT-jük, MR-jük, mint például a XI. kerületnek. Ők vagy magánszolgáltatóktól vásárolnak kapacitást (ahogy ez a XI. kerületben egyébként már működik is), vagy megpróbálnak együttműködni a kerületben található kórházakkal, és állami szabad kapacitást vesznek;
- a harmadik esetben (például a X. kerületben) sem saját járóbeteg-intézmény, sem berendezés nincs a birtokukban, így nekik más kerületekkel kell együttműködniük.
| ||
Mi lesz?
Ebben van most változás. Havasi Gábor most azt mondta lapunknak, hogy az Emmi kormányhatározata szerint ezt az összeget a Fővárosi Önkormányzat támogatásként kapja meg, amit viszont nem lehet továbbadni, ezért a fővárosnak az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal (NEAK) kell együttműködési megállapodást kötnie. „Ekkora plusz kapacitást önmagában sem az állami, sem a magánszolgáltatók nem tudnak nyújtani. Ezért szükséges mind a két szektort bevonni” – mondta.
- Az első fázisban állami és önkormányzati szolgáltatókkal köt a Fővárosi Önkormányzat szerződést, amelyhez nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ezért velük már október 1-én elindulhat a program. Erre költik a kétmilliárd 40 százalékát.
- A második fázisban már kénytelenek közbeszerzési eljárást lefolytatni: ezzel célozzák meg a magánszolgáltatókat. Ehhez azonban kell 5-6 hónap, így a fennmaradó 60 százalékot a tervek szerint jövő év februárjában tudják elkölteni.
A kétmilliárdból 31 770 CT-, és 9 846 MR-vizsgálatot tudnak finanszírozni kicsit kevesebb, mint egy év alatt. Ezzel az onkológiai irányú CT-vizsgálatok száma 88, az MR-vizsgálatok pedig 62 százalékkal növekszik.
Havasi hozzátette, azzal, hogy ez a ráfordítás az onkológiai irányú diagnosztikára irányul, a más típusú CT- és MR-vizsgálatoknál is csökken a várólista. Ezek az esetek ugyanis, amelyek eddig is sürgősnek számítottak (daganatgyanú esetén 14 napon belül meg kell történnie a vizsgálatnak, ez csökken most 7 napra), most kikerülnek a rendszerből és nem előzik be azokat, akiknek kevésbé sürgős az esetük.
| ||
A kerületek pénze
„A kerületek közötti kapacitáselosztásnál figyelembe vettük a lakosságszámot, a mortalitást, a morbiditást, az incidenciát és az onkológiai irányú diagnosztikai vizsgálatok tavalyi számát” – mondta Havasi, megjegyezve, emellett fontos szempont volt az is, hogy minden kerületbe jusson pluszkapacitás, ne maradjon ki egy kerület sem.
A kerületek a további 8,4 milliárdot orvosieszköz-fejlesztésre és épületfelújításra, illetve korszerűsítésre költhetik. Havasi erről azt mondta, a koronavírus-járvány miatt a Kormány tavasszal egy időre felfüggesztette a kötelezettségvállalásait, az Emmi szintén lassabban reagált a hozzá beérkezett szakmai programokra, így a kifizetések is csúsznak. Valamelyik kerület már megkapta a neki járó összeget, van, akinél ez még folyamatban van. A pluszforrást a kerületeknek jövő év június 30-ig kell elköltenie.
