A családon belüli erőszak büntethetősége

Holtodiglan

Belpol

Ha önálló törvényi tényállás lesz a családon belüli erőszak, akkor a büntetőeljárás hivatalból, és nem csak magánindítványra indulna. Ennyit biztosan elértek a civilek, de hogy ettől tényleg kevesebb lesz-e a bántalmazott nő és gyerek, arra egyelőre nincs válasz.

"Nem az volt a legszörnyűbb, hogy ütött, hanem hogy mindenből kisemmizett. A saját életemből, a gyerekeimből, az anyagiakból." Éva elvált, 42 éves orvos. "Budai félanyaként" mutatkozik be. "A gyerekeim csak minden második hetet töltik velem, a felügyeleti jogot a férjem kapta, aki havi nettó egymilliót keres, és nagyon jó ügyvédje volt. Nekem nem futotta ügyvédre az orvosi fizetésemből. Amikor a harmadik gyereket vártam, összejött a titkárnőjével. A válás előtt inni kezdtem, és pszichiátriai kezelést kaptam. De egy év alatt túl voltam rajta. A férjem mindenhol elhitette, hogy beszámíthatatlan vagyok. Az iskolában, a családjában, még a munkahelyemre is bement a főnökömhöz. A verések ellenére hittem benne, hogy egy család maradunk. Nem voltam hajlandó válni, ekkor a férjem felnyomott a gyermekvédelmi hatóságnál, mert adtam egy nagy pofont a fiamnak. Ezután a gyermekvédelmi hatóság és a gyámhivatal két évig megállás nélkül foglalkozott velem, de a válóper során hiába kértem, nem voltak hajlandóak kiadni rólam szakvéleményt. A válásunk óta a gyerekeknek nincs igazán otthonuk. Hozzám mindig egy öltözet ruhában érkeznek. Amikor nyáron egy hónapot nálam töltenek, akkor is a férjem veszi fel a családi pótlékot.

Családon belüli erőszak történetekből vagy a nagyon súlyos testi sértéssel (esetleg halállal), vagy a válással végződők kerülnek a nyilvánosság látóterébe. Azok az esetek, ahol a hétköznapokban folyik a "békés" együttélés, latensek maradnak. Pedig ezekből van több.

Szemléletváltás előtt

Egy állampolgár, Halász Pálma 2010-ben aláírásgyűjtésbe fogott, hogy ismerjék el önálló törvényi tényállásnak a családon belüli erőszakot. Akkor a kezdeményezés kudarcot vallott, az idén tavasszal viszont röpke két hónap alatt több mint 100 ezer aláírás gyűlt össze. A parlamentnek a népi kezdeményezés szabályai szerint 50 ezer aláírás fölött foglalkozni kell a kérdéssel, de ez törvényalkotásra nem kötelezi az Országgyűlést. Múlt hétfőn először az alkotmányügyi bizottság tárgyalta a népi kezdeményezést, és leszavazta, vagyis úgy foglalt állást, hogy a parlament ne alkosson hatására törvényt. Aztán következett a vita.

Az ellenzéki képviselők előbbre vették volna, de a kormánypártok leszavazták, így a családi erőszak kérdését este 10 óra után, voltaképpen a nyilvánosság kizárásával kezdték tárgyalni a parlamentben. "Nem tartották elég széles társadalmi réteget érintő és olyan súlyú kérdésnek, amit korábban vettek volna napirendre" - mondja a Magyar Narancsnak Halász Pálma, aki egyébként az Élet-Érték Alapítvány elnöke. Szerinte legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyermekeket érinti ez a probléma. Rengeteg a latens eset, amelyek nem torkollnak olyan látványosan durva válóperbe, mint a fenti példa. De a számok beszédesek: Magyarországon évente mintegy 70 nőt öl meg a partnere vagy a volt partnere, vagyis az összes emberölés 39 százaléka családon belül történik.

A másik ember elleni erőszakot természetesen eddig is tiltotta a jog, legyenek a felek egy család tagjai vagy sem. A családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásáért küzdők abban bíznak, hogy a tény nevesítésével csökken a latencia, vagyis elfogadottabbá válik rendőrségi és igazságszolgáltatási körökben, hogy ilyen pedig van. Az önálló tényállás azt is maga után vonja, hogy hivatalból indulhatnak eljárások, a mellette voksolók ezért abban bíznak, hogy a rendőrség intézkedik majd, akkor is, ha nem folyik vér. A támogatók azt remélik, ez gyorsítja a bírósági folyamatot, és hogy a konkrétabb minősítés miatt könnyebb lesz kimondani a bántalmazást.

A kezdeményezés amúgy olyan ügyet vet fel ismét, amit alig néhány hónapja söpörtek le az asztalról a képviselők: idén tavasszal a kormány - jogvédő szervezetek kérésére - bevette az azóta már elfogadott, jövőre hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetébe az "együtt élők közti lelki bántalmazás" elnevezésű bűncselekményt. Egyéves szabadságvesztéssel lehetett volna sújtani azt, aki agresszív magatartásával családtagjainak lelki szenvedést okoz, még akkor is, ha más bűncselekmény - például testi sértés - nem valósul meg. E paragrafust végül kihúzták a szövegből azzal a hivatkozással, hogy nem volt egyértelmű, pontosan mi számított volna bűncselekménynek.

Az aláírásgyűjtést kezdeményező Halász szerint sem képes a jog önmagában megoldani a családon belüli erőszak problémáját. Ehhez szemléletváltásra van szükség. De amíg ez nem történik meg, addig a jog eszközét igénybe véve kell egy féket beépíteni a családon belül bántalmazottak érdekében. A százezer aláírás pedig nagyon sok: "Mi is megdöbbentünk ezen a számon, és azon, hogy mennyi férfi és különböző marginalizált réteg, például fogyatékkal élő írt alá. Gondoljunk bele, hogy egy baleset során bárki kiszolgáltatottá válhat. Ilyenkor is kialakul egy lelki, gazdasági és fizikai elnyomáson alapuló jelenség, egy alá- és fölérendeltségi viszony" - véli Halász.

Halász szerint, ha nálunk valaki segítséget kér, annak azt mondják, oldja meg, magánügy. Áldozatsegítő magatartás helyett áldozathibáztató magatartással szembesül. Ha valaki elmeséli a munkahelyén, hogy bántalmazták otthon, pillanatok alatt egyedül marad. Azt gondolják róla, valami hátsó szándéka van. Egyébként is, miért ment hozzá, miért szült neki gyereket, biztosan ő provokálta a verést, de legalább okot adott rá, és így tovább.

Pedig a családon belüli bántalmazáskor kulcsszó lenne a soronkívüliség: az áldozatot segíteni kell, kimenekíteni. De nem úgy, hogy néhány hónapra anyaotthonokba dugják, aztán mehet, amerre lát. A kétgyermekes Halász Pálma a saját bőrén tapasztalta, hogy jelenleg évekig tartó procedúrába kényszerülnek a válófélben lévők, és közben mindenki jól él belőlük. "Erre egy iparág épült. Megél belőle a bíró, az ügyvéd, a szakértő, a számtalan jelzőrendszeri tag a védőnőtől a gyámhivatalig. A családsegítők is sok esetben tehetetlenek. Ha az anyát azzal fenyegetik, hogy a gyereket kiemelik, és intézetbe rakják, akkor általában visszavon mindent. Eközben az elkövetőt senki nem vonja felelősségre. Egy válóper nemritkán nyolc-tíz éven át tart. Ezalatt nagykorú lesz a gyerek, és a szülők anyagilag tönkremennek. Ezért nagy a latencia. Ki akarja az egész életét arra szentelni, hogy megszabaduljon az agresszívvá vált párjától? Nem ököljoggal kéne ezeket az eseteket megoldani, hanem komplex nemzeti stratégiát szeretnénk, és ehhez tárgyalópartnereket keresünk azoknak az embereknek a megsegítésére, akik krízisbe kerültek."

Férfihangok, nőhangok

Hogy mennyire vette komolyan a "nemzeti konzultáció kormánya" a családi erőszak büntethetőségének megvitatását, azt jól mutatja nemcsak a késői időpont, hanem a vitára felsorakozó kormánypárti képviselők száma: mindössze hatan maradtak az ülésteremben. A Fidesz képviselőnői közül egy sem vett részt a vitában, a később sikersztorivá alakult történet alakulásában nem ők, hanem az LMP politikusnői vállaltak szerepet. (Az Országgyűlésben egyébként 91-9 a férfi és női képviselők százalékos aránya.)

Varga István, a Fidesz vezérszónoka kezdetben azzal érvelt a javaslat ellen, hogy a családon belüli erőszakot a Btk. egyébként is tiltja (zaklatás, testi sérelem címén), külön tényállásra így nincs szükség. "Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak." Karvalics Ottó (KDNP) sem fogta vissza magát: "Tessék példát mutatni a normális családból, és akkor utána majd lehet a nőknek érvényesülni." A honatya szerint a sok családi erőszak oka a liberális oktatás, amit majd most az új közoktatási törvény rendbe tesz. Szávay Istvánnak (Jobbik) az LMP-s "Ertsey Katalin addig stimulálta az adrenalinját, amíg kénytelen volt hozzászólni", és elmondani, hogy "az emancipációs mozgalmak mindig is átcsaptak abba, hogy az egyenlőség iránti vágy átment férfigyűlöletbe".

Az ellenzéki képviselőnők kikérték maguknak ezt a hangnemet és ezeket a véleményeket, hiszen szerintük a családon belüli erőszakot nem szabad feminista témaként beállítani, amikor időseket, gyerekeket és többgyermekes anyákat is bántalmaznak. "Olyanokat is, akik karriert építenek vagy gyerekeket szülnek" - hangoztatta Szabó Rebeka LMP-s politikus.

Eddig semmiféle kutatás nem igazolta Varga kijelentését, hogy a gyerekszülés elejét veszi a családon belüli erőszaknak. A kutatások azt mutatják, minél kisebb helyen él egy család, annál valószínűbbek az erőszakos cselekmények. "Ha gyerek él a családban, minden családon belüli erőszak a gyerekkel szembeni rossz bánásmód - mondja Révész Magda, a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ vezetője. - A gyerek azt tanulja, hogy az erő, a hatalom számít, le kell nyomni a másikat, nem tanul meg empátiával viselkedni, és ez átadódik a következő generációra. Az anya ellen irányuló bántalmazásnak az az üzenete a gyerek számára, hogy a nőnek rendelkezésre kell állnia, és ezt erőszakkal el lehet érni. A gyermekjóléti szolgálatnál felbukkanó ilyen esetekben az a legnehezebb, ha a jelzőrendszer nem reagál időben: ha a bölcsődei gondozónő, a pedagógus nem küldi hozzánk idejében a szülőket. Sokan azért ódzkodnak hozzánk fordulni, mert szégyellik a történteket. Évek óta szó van róla, hogy családbíróságokat kellene felállítani, ahol csak ezekkel az ügyekkel foglalkoznak, mert a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a válóperek évekig is eltarthatnak. Ilyenkor a gyerek kallódik."

Az elképesztő kormánypárti és jobbikos fölszólalások azonban nem várt indulatokat gerjesztettek. Pár százan már másnap közös sétát szerveztek a Kossuth térre a botrányos fideszes felszólalás miatt. A nem szűnő felháborodást érzékelve Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője már a parlamenti vita utáni napon közölte, hogy a Fidesz elhatárolódik Varga szeptember 10-i kijelentéseitől. A Fidesz-frakció azonban ekkor még továbbra sem támogatta az önálló büntetőjogi törvényi tényállást. "Az új Btk.-ban közel harminc olyan tényállás található, amely a fizikai, a pszichikai, a szexuális visszaélést, valamint az elhanyagolást kívánja büntetni - e tényállások sértettjei lehetnek idegen emberek és családtagok is" - áll a közleményben.

Reakció

Péntek délutánra azonban "a hölgyek akarata előtt meghajló" Rogán Antal bejelentette: pártja mégis támogatja a családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezést. "Az, hogy százezer nő odaáll valami mellé, világossá teszi, hogy ez egy társadalmi ügy" - mondta a frakcióvezető. Egy hét után, hétfő este az első ígéretét be is váltotta a Fidesz: a parlament ellenszavazat nélkül (tíz tartózkodással) megszavazta, hogy a Btk.-ba beveszik a családon belül erőszakot.

Halász Pálma erről annyit mondott: ezt hívják civil kontrollnak. Örül, hogy az ügy körül kialakult megmozdulások elérték a politikusok ingerküszöbét. Hozzátette: az alkotmányügyi bizottság múlt hétfői ülésén nem szavazták meg, hogy szót kapjon, erre a hétre viszont őt is meghívták egy beszélgetésre.

A Varga-beszédet követően alakult Nők lázadása nevet viselő, civilekből álló Facebook-csoport vasárnap a Parlament előtt tüntetett. A kétezres tömegben megkérdezettek azon kérdésünkre, hogy mi ellen demonstrálnak, ha a népi kezdeményezés a jelek szerint célt ér, többnyire a társadalomba ivódott, a parlamenti képviselők által megerősített hímsovinizmust említették, valamint azt, hogy "teljesen természetes megmondani a nőknek, mit csináljanak, beszólni a parlamentben, hogy vetkőzz, de mit szólnának a férfi képviselők, ha ez fordítva történne". Fontos szempont a társadalmat feszítő agresszió is: "Milyen felnőttek lesznek azokból a gyerekekből, akik folytonos bántalmazásban nőnek fel?" Volt, aki szerint a kormány új munkahelyteremtő ereje abban áll, hogy a nőket hazarendeli a fakanál mellé. Egy fiatal férfi szerint véget kell vetni annak a szemléletnek, hogy a férfinak az élet minden területén muszáj jobbnak lennie. A kormány visszalépését, ami után állítólag még az idén bekerülhet a Btk.-ba a párkapcsolati erőszak, kivétel nélkül pozitívan értékelték, de megjegyezték: semmiféle utólagos elhatárolódás nem teszi meg nem történtté a tényt, hogy a kormánypárti politikusok ily mértékű lenézéssel kezelték ezt a témát.

Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarországi Bizottságának gyermekjogi szakértője némi iróniával úgy fogalmaz: akár hálásak is lehetünk Vargának, hogy végre ennyit és így beszélünk a családi erőszakról. A gyermekjogvédő szerint fontos lenne végiggondolni, valójában mit segít, ha lenne külön tényállás. "A jogalkotás és a jogalkalmazás két külön dolog. Attól, hogy valamit a jog szabályoz, például azzal, hogy tilt, még korántsem biztos, hogy a bírói, rendőri, ügyészi jogalkalmazás is követi azt. Egy példa a saját praxisomból: 2005. január 1. óta tilalmazott a gyermekek testi fenyítése, továbbá a szülő 'házi fegyelmezési joga' 150 éve nem része a jogrendszerünknek, ehhez képest még 2011-ben is születik olyan bírósági határozat, ami felmenti a gyermekét súlyosan megverő szülőt, tekintve, hogy 'joga van' megverni a gyereket. A jogi oktatásban használatos büntetőjogi tankönyv pedig még tartalmazza is mint büntethetőséget kizáró okot a házi fegyelmezési jogot. Szóval az ún. jogrontó joggyakorlat kifejezetten a bántalmazásos ügyekben jól tetten érhető. Ha lenne is önálló tényállás, komoly energiákat, képzési, felkészítési és szupervíziós lehetőségeket kellene rendelni ahhoz, hogy a gyakorlat is megváltozzon. Ezt támasztja alá az is, hogy a jelenlegi rendszerben is lehetne szankcionálni a családi erőszakot, mi több, 2003 óta rendőrségi norma nevezi meg, hogy mely bűncselekménykör tartozhat ide, és ilyenkor mit kell tenni. De ennek vajmi kevés a haszna, ha az eljáró szakembereknek fogalmuk sincs a családi erőszak dinamikájáról, az áldozati létről. A jogalkotás olcsó és egyszerű: egy darab papíron kívül nem kell más hozzá. A gyakorlat megváltoztatása viszont igen komoly pénzt is feltételez, meg valódi szándékot. A jogalkotásnak van szimbolikus funkciója is, hogy a szolidaritást, empátiát, felelősségvállalást erősítse mindazok iránt, akik valamilyen okból kiszolgáltatottak. A családi erőszak szabályozása erre lehetne leginkább alkalmas, egyértelművé téve, hogy nem lehet szemet hunyni a bántalmazás felett" - mondja Gyurkó Szilvia. Fölidézte: 1997-ben a nemi erőszak büntetőjogi tényállását úgy módosították, hogy kivették belőle azt a passzust, miszerint csak házastársi kapcsolaton kívül lehet elkövetni szexuális erőszakot. Az akkori Országházban nagyjából olyan színvonalú "vita" folyt arról, hogy előfordulhat-e nemi erőszak egy párkapcsolatban, mint múlt hétfőn a családon belüli erőszak önálló tényállássá minősítéséről. Végül átment a szabályozás - ám miközben tudjuk, hogy ez létezik, és a családi erőszak egy igen fontos dimenziója a másik szexuális alárendelése, megalázása, bántalmazása, az elmúlt 15 évben gyakorlatilag alig akadt olyan ügy, ami házastárssal szembeni szexuális erőszak miatt indult volna. A jogalkotás mit sem ér, ha a hozzá kapcsolódó gondolkodás az igazságszolgáltatás rendszerében nem változik.

Matkovich Ilona

Hideget, meleget

Varga István nem magányos "elszólaló": de nem csak azért, mert a múlt héten sem volt egyedül az Országházban, és a nőknek szóló jobboldali életvezetési tanácsadásba beszállt mellé a KDNP-s Móring József és Karvalics Ottó, valamint a jobbikos Szávai István is. Vargán kívül is jó néhány koalíciós politikus számára kedves téma a hagyományos családmodell és a népességfogyás, illetve a kettő "összefüggései".

Pedig akadnak normális hangok is a Fideszben. Mint Bartos Mónikáé. "A nők, de hozzá kell tenni, hogy a férfiak is olyan területeken próbálhatják ki magukat, ahol korábban nem. És ahogy a társadalomban is az ember személyiségétől, vágyaitól, talentumaitól függ, hogy milyen hivatást választ, úgy a közéletben is így van ez (...). Vannak olyanok, akik már kisgyerekkorukban arról álmodnak, hogy sok gyermekük lesz, viszont vannak, akik arra vágynak, hogy valamilyen tudományterületen, például egy fertőző betegség leküzdése terén érjenek el átütő eredményt a betegek megsegítésére, az emberiség javára" - mondotta az Országgyűlésben 2010 októberében. Nagy István praktikusan közelített a témához: "A valódi probléma a foglalkoztatás rugalmatlansága és a háromévesnél fiatalabb gyermekek ellátását végző intézmények hiánya. A család és a munka összeegyeztetését szolgáló intézkedések esetében a legfontosabb a választás valódi lehetőségének megteremtése: választhassa méltó módon és értékként elismerten a gyermekgondozást az, aki ezt látja a családja számára a legjobbnak, ugyanakkor azt se ítélje el senki, ha a szülést követően valaki gyorsan munkába szeretne állni. Kapjon meg minden lehetőséget és feltételt mindkét csoport."

De vissza a fősodorhoz! A magyar népességfogyás megállításának sürgető szüksége címet viselő parlamenti vita során, 2011 márciusában a fideszes Rónaszékiné Keresztes Mónika már súlyos értékválságot emlegetett: "Az emberi önzésre alapozva vált divattá, hogy az életben minden lecserélhető, pótolható. Így a házastársat is lehet akár társasházra - emlékszünk a régi viccre - vagy egyébre cserélni. Következménye, hogy a házasságkötések száma felére csökkent, és ezek fele is válással végződik. E fegyelmezetlen, rendezetlen párkapcsolatok súlyos okozói az évi közel 44 ezer művi abortusz - 15 percenként egy - megtörténtének."

A Fidesz és a KDNP folyamatosan propagálja a házasság mindenhatóságát. Még tudományos alapon is. Rónaszékiné ugyancsak tavaly decemberben, akkor éppen a családok védelméről szóló törvény tárgyalása során így szólott: "Teljesen egyértelműen a tartós házasságban történő kapcsolatok olyanfajta oxitocin kémiai vegyületet építenek ki az emberi szervezetben, amit a biztonságérzet ad, és ez semmivel sem pótolható." Párttársa, Gyopáros Alpár igencsak bizakodón nyilatkozott ugyanekkor: "A korábbi években megszokottaktól eltérően, amikor mást sem hallottunk és láttunk bugyutábbnál bugyutább reklámokban és tévéműsorokban, mint hogy használj óvszert, ne vállalj gyermeket, ne házasodj, mert a szingliség trendi, ehhez képest ezzel szemben azt gondolom, hogy jó irányba mozdultunk el a családbarát szemlélettel."

A kormánypárti képviselőket rendre nehéz helyzetbe hozza, amikor az aktuális gazdaságpolitikai irányvonalat kell összhangba hozni a konzervatív családszemlélettel. Ilyenkor hol arról beszélnek, hogy mindenki dolgozzon, hol arról, hogy a nők inkább a gyerekek mellett maradjanak, lehetőleg sokáig. Hol azon siránkoznak, hogy kevés az adófizető, hol azon lamentálnak, miként éleszthető újra a hagyományos családmodell. E dilemmát (a nő őrizze a családi tűzhelyet vs. a munkaképes nők maradjanak csak adófizetők) a fideszes Bernáth Ildikó 2007. februári országgyűlési fölszólalása próbálta föloldani a legtalálékonyabban: "Az a véleményünk (...), hogy mind a kettő támogatandó. Az, ha valaki gyermeknevelésnek szenteli az életét - ha úgy tetszik, és ez így érthetőbb, a humánerőforrást akarja az országnak felnevelni -, az is kapja meg a társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülést."

A sokat látott Horváth Jánosra, a közgazdaságtan professzorára érdemes még figyelni, aki egyik felszólalásában az alábbiakat fejtegette: "(...) a népesedési folyamatok vizsgálatakor mégis újból és újból belebotlok valami másba: a nő belső indíttatásába, hogy akar vagy nem akar gyermeket szülni, miért teszi vagy miért nem teszi ezt. Jó volna erről többet gondolkozni és beszélni, elővenni a tudományt, a lélektant, az irodalmat." Noha tudós ember, óvott mindenkit a puszta pénzügyi szemlélettől meg a túlzott okoskodástól: "New Yorkban 1965-ben majdnem egyhetes zárlat volt, sötét volt a város, és kilenc hónap múlva a népességmutató, a születések száma megötszöröződött." Hivatkozott az amerikai Mills professzorra, akinek a kutatásai szerint "Finnországban az évszázad elején akkor született a népesség fele, azokban a hetekben, amelyik kilenc hónap után volt attól a dátumtól, amikor a zab és a rozs olyan magas volt, hogy abból nem látszottak ki az emberek." Van tehát mindenre megoldás.

Bányai György


Figyelmébe ajánljuk

A MÁV finanszírozza az elavult iparvágány karbantartását a kínai cég számára

Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja.