Önkormányzati energiaszolgáltató csődje

Hulló csillag

  • Zsidai Péter
  • 2012.10.13 11:09

Belpol

Látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt. A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik. A cég papírjai a béka segge alá kerültek. Ehhez vajon köze van a Közgépnek?

Egy év leforgása alatt egymillió forint befektetésből 40 ezer forintja maradt az E-Star Alternatív Energiaszolgáltató (ESA) Nyrt. részvényeseinek. A cég papírjai lapzártánk idején 500 forint körül mozogtak. 2011 nyarán megmászták a 12 ezer forintos csúcsot, idén nyáron 365 forintra zuhantak. Piaci forrásaink az ESA menetelését a 2009-2011-es év tőzsdei tündérmeséjeként tartják számon: a 2-3 ezer forintos tartományból repítette fel magát.

Nagy remények

A részvénytársaság elődjét, a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Kft.-t 2000-ben alapította Soós Csaba, Makra József, Vámos László, Lendvai Tamás 4 millió forint törzstőkével, hogy ESCO (Energy Saving Cooperation)-projekteket valósítsanak meg. Ebben a konstrukcióban az energiacég előfinanszírozza a teljes beruházást, például egy település fűtésének vagy közvilágításának a korszerűsítését. E költségei a működés során keletkező energiamegtakarításból általában 10-25 év alatt megtérülnek - ezek után a hő-, közvilágítás- stb. szolgáltatás visszakerül a településekhez, de az energiatársaság helyi projektcégei a megtakarításon addig is osztoznak partnereikkel, jellemzően önkormányzatokkal. (Az E-Star és néhány önkormányzat kapcsolatát lásd keretes írásainkban.)

A cég a know-how-t az amerikai Delta Consulting Ltd.-től vásárolta, és évente fizet ipari jogvédelmi díjat a megvalósított beruházásoktól függően - ez 2007-ben 240 ezer euró volt. Az RFV az amerikai cég fűtés-korszerűsítési, közvilágítási és konyhaüzemeltetési energiaracionalizálási programjait vásárolta meg, azokat alkalmazta partnereinél; e rendszerekből 2009-re több mint 50 lett. Árbevétele 2005 és 2009 között 260 millió forintról 4 milliárdra hízott, a cég értéke 2007-től meredeken emelkedett, elérve a 27 milliárd forintot. 2009-ben 400 ezer részvény kibocsátásával 1,1 milliárd forintot vontak be, tavaly nyáron 10 ezer forintos részvényárfolyamnál 2,4 milliárd forint tőkeemelést hajtottak végre. Ekkoriban került sor 10 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására.

Soós az alapításkor a társaság 55 százalékát birtokolta, és akkor is a legnagyobb tulajdonos maradt, amikor az RFV 2006-ban részvénytársasággá alakult, 2007-ben pedig tőzsdére ment. (Soóst a cégalapítás már 1993-ban foglalkoztatta, ekkor hozta létre Rózsaszín Lóharapás nevű betéti társaságát, amelynek kényszervégelszámolása idén januárban indult.) 2011 elején lett az RFV Nyrt.-ből E-Star Alternatív Energiaszolgáltató Nyrt. Soóst az E-Star első embereként 2011-ben az Ernst and Young az év üzletemberének választotta. A vezérigazgató-elnök brókerként kezdte karrierjét, a napló online-nak erről azt mondta, elege lett a rövid távú döntésekből, ezért hozta létre az RFV-t.

A tőkepiaci szereplők odavoltak az E-Starért (illetve elődjéért), mindenki nekik akart dolgozni - emlékezett vissza egyik bennfentes forrásunk. A részvénykibocsátást, ami az év tranzakciója lett, az Erste, míg a kötvények forgalomba hozatalát az Equilor Befektetési Zrt. intézte. 2009-2011-ben egymás után láttak napvilágot a jobbnál jobb, bizakodó elemzések, amire volt is ok, hiszen a legnagyobb hazai intézményi befektetők az OTP (14,9 százalék), az Aegon (5) és a Generali (2 százalék) is részvényesek lettek, a kötvényekből pedig információink szerint hozzávetőleg 8 milliárdot az OTP és az Aegon alapkezelői, míg 2 milliárdot magánszemélyek jegyeztek le. A CIB elemzői 2010 szeptemberében - 9300 forintos részvényárfolyamnál - további növekedést prognosztizáltak, mondván, a papírok elérhetik a 15 ezer forintos határt is.

2011 nyarán gyűlni kezdtek a fellegek. A Concorde Értékpapír Zrt. tőkepiaci elemzésében az ESA-papírok túlértékeltségére hívta fel a figyelmet, mire az ESA a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) panaszolta be a Concorde-ot. "Ahogyan azt elemzésünkben is írtuk, nem tartottuk biztosítottnak az E-Star projektjeinek finanszírozhatóságát" - közölte megkeresésünkre Szabadi Attila, a Concorde marketing és kommunikációs részlegétől. A kötvényprogram célja az volt, hogy abból az ESA újonnan indítandó hő- és távhőszolgáltatási projekteket finanszírozzon, ám információink szerint az utóbbi 1-1,5 évben ilyenekre nem került sor. Legalábbis a kötvényekből erre nem kellett fordítani, legutóbb Lengyelországban vásároltak energetikai céget, többek között gázmotoros beruházások céljából, ám ezekhez egy lengyel bank nyújtott hitelt, a lengyel állam pedig támogatást. A Narancs piaci forrásokból úgy tudja, az ESA megkereste a Concorde-ot is, ám az a jelentős rizikó miatt elhárította, hogy részt vegyen a kötvénykibocsátásban. (A Concorde sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesülésünket. Érdekesség, hogy a Concorde 2012. júniusi elemzésében kétezer forinton ajánlott ESA-papírokat vásárolni.) A veszélyekre egyébként az Equilor is felhívta a figyelmet, a szokásostól eltérő kockázatúnak minősítette az ESA-kötvényeket. Ezt a minősítést akkor kötelező feltüntetni a kibocsátási tájékoztatóban, ha az értékpapír forgalomba hozatala után a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét. Kockázat valóban volt, 2010-ben az ESA finanszírozását az jellemezte, hogy annak 70 százalékát tette ki a hitelállomány, 30-at a saját tőke.

Lejtmenet

2011 novemberében, amikor a papírok értéke az addigi felére esett, Soós Csaba (63,5 százalék), Makra József (12,4), az OTP Alapkezelő (14,9), valamint a többi kistulajdonos mellé új tulaj szállt be, a Bermudákon bejegyzett ismeretlen Utilico Emerging Markets Limited(9,2). (A Generali addigra megszabadult ESA-részvényeitől.) A piac rosszul fogadta Kassai Ákos vezérigazgató távozását is, és a bizalmat azzal sem sikerült visszaállítani, hogy 2011 végén George Pataki, New York állam volt kormányzója és Lantos Csaba, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettese, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke is az ESA-igazgatóság tagja lett. (Lantos öt hónap után kiszállt.) Az önkormányzatoktól érkező hírek ugyancsak rontottak a társaság helyzetén.

A 2012. szeptember 1-jén közzétett pénzügyi jelentése szerint az ESA 2,25 millió euró nettó veszteséget könyvelt el az első fél évében, míg egy évvel korábban 7,66 millió euró nyeresége volt. A rossz eredményt elsősorban a magyarországi önkormányzatok (Fejér és Veszprém megye, Sárospatak, Hódmezővásárhely) fizetési moráljának romlásával, valamint a kötvények kamataival hozta összefüggésbe. 2012. februárban 706 millió, májusban 85 millió forintot kellett kifizetni a kötvények kamatai után. Az igazán nagy tétel csak idén október végén következik, amikor az OTP-nek közel 1,42 milliárd forintot kell kicsengetnie az első adag lejáró E-Star-kötvények után - ha lesz miből.

Információink szerint a likviditási gondok az év elején váltak nyilvánvalóvá, amikor a kötvényekből származó bevételi tételeket kezdték "keresni". Szerettük volna megtudni Soós Csabától, megállja-e a helyét az az információ, miszerint körülbelül 20 millió eurónyi készpénznek veszett nyoma a cég mérlegében, de kérdésünkre nem kaptunk választ. (A többire sem.) Az egyik bennfentes pénzügyi szakember a Narancsnak azt mondta, az ESA multiként kezdett viselkedni, miközben nem tehette volna meg a lengyel és a balul végződő romániai terjeszkedés ellenére sem. (A marosvásárhelyi és zilahi önkormányzattal indított projektet fel kellett adni, csak Gyergyószentmiklóson sikerült megmaradni.) Forrásunk szerint több millió eurós adminisztráció, nagyvonalú tanácsadói szerződések emésztették a pénzt. A hiány sokkal inkább ebből, illetve a lengyel felvásárlásból származott, mintsem az önkormányzatoknál felmondott szerződésekből. Annál is inkább, mert a többszörösére növekedett cégnek, amely a Rába Ipari Park energetikai korszerűsítését is elnyerte, az önkormányzati szektor körülbelül a 10 százalékát tette ki.

Csak nem?

Azóta felröppentek olyan elemzői pletykák, amelyek az E-Star hanyatlásának okát a Közgép hódításában látják. Pontosabban a Közgép Zrt.-hez tartozó, napjainkban megizmosodó energetikai csoport, az E-OS térnyerését, amely az ESA helyét venné át az önkormányzatok energiaellátási rendszereiben. Egy másik forrásunk megjegyezte, a politikai döntéshozók szintjén megegyezés születhetett az ESA háttérbe szorításáról, hiszen több év után nem véletlenül mostanában jönnek rá az önkormányzatok, hogy nem jó nekik az E-Star. A politikai kockázati faktorra egyébként az Equilor is felhívta a figyelmet: "Az önkormányzatok mint politikai szereplők szerződéses megfontolásai eltérhetnek egy racionális, piacorientált szereplő megfontolásaitól."

Az mindenesetre tény, hogy Soós nagy tételben értékesítette részvényeit, ma már csak 24 százalékot birtokol a cégben. Az év elején részvényeladással segítette ki cégét, 4 ezer forintos árfolyamon 264 ezer darabot adott el, hogy kölcsöntőkét szerezzen cégének. Az ESA-ban idén 9 százalék tulajdont szerzett a bristoli Sandling Enterprises Limited, aki mögött Makra áll, aki így névleg már nem tulajdonos. A maradék 44 százaléknyi papír kisrészvényeseké, akik az esés megállásában bízva vásároltak be, de rosszabbul jártak, mint gondolták. (Az OTP-nek a június 30-i állapot szerint 10,84 százalékos a részesedése.) Makra áprilisban szabadult meg papírjaitól, amikor már tudni lehetett, hogy a könyvvizsgáló nem írja alá a társaság 2011-es beszámolóját. Erre azóta sem került sor, ezért a részvényesek nem juthatnak hiteles, auditált információhoz a cég gazdálkodásáról. Közgyűlést viszont nem hívott össze Soós, pedig dönteni kellene az új felügyelőbizottsági tagokról is, mivel csupán egy maradt belőlük. Úgy tudjuk, a PSZÁF a hiányzó audit miatt, amit március 30-ig kellett volna benyújtani, 2 millió forint bírsággal sújtotta a társaságot.

netfolio.hu elemzése szerint a piac már beárazta a csődöt. Ezt jelzi, hogy 50 százalékon forognak a kötvények. Mivel banki finanszírozásra idehaza nemigen számíthat - az OTP-vel nem sikerült megegyezni -, valószínűleg nem kerülheti el, hogy legkésőbb 2014-ben csődbe menjen. A termelődő nyereség jelenleg a fizetendő kamatokkal egyenlő, tehát növekedés nélkül a tőke visszafizetésére nincs fedezet - következtet az elemzés. Más forrásunk szerint a kötvények értékének megfeleződése nem mutat valós képet, mivel igen csekély az érdeklődés a hazai vállalati papírok iránt, amelyek piacát fél tucat szereplő határozza meg.

Az ESA igazi krízisét azonban nem a részvényesek érzik meg elsőként, hanem a marosvásárhelyi lakóközösségek. Az E.ON egyértelművé tette: amíg az ESA nem fizeti ki 5,6 millió lejes tartozását, nem kapcsolják vissza a gázt, így 3 ezer lakás maradhat fűtés és meleg víz nélkül.

Sárospatak, Göd

Sikkasztás gyanújával folytat eljárást a sárospataki rendőrkapitányság - erősítette meg a Narancs információit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás részleteiről nem közöltek részleteket, de úgy tudjuk, összefüggésben van azzal a projekttársasággal, amit a sárospataki önkormányzat alakított 2007-ben az RFV-vel. Információink szerint jogtalan átutalás történt: egy nem a sárospataki energiaszolgáltatási ügyben közreműködő autószerelőnél több millió forintos tartozást egyenlített ki valaki a cég számlájáról. Úgy értesültünk, a feljelentést Aros János (Fidesz) polgármester tette, aki nem kívánt lapunknak nyilatkozni, mert a város és az ESA közötti vita lezárásához szükséges egyeztetések folyamatban vannak. Az előzményekről a város azt közölte, hogy az RFV-vel kötött megállapodás alapján gyakorlatilag semmilyen közszolgáltatásnál nem értek el megtakarítást. 2009-ben a közétkeztetést, idén a közvilágítást "vásárolták" vissza. A fűtést még nem, de a projektcég által kiállított számlákat sokallja az önkormányzat.

Gödön a közvilágítás lekapcsolását helyezte kilátásba augusztusban az Elmű egy 6 millió forintos tartozás miatt. Ezen a településen is az ESA szervezi az energiaszolgáltatást - hogy nem tökéletesen, arról a folyamatos lakossági panaszok tanúskodnak. A korszerűsítés óta Göd bizonyos részein esténként a sötétség uralkodik. Januárban előterjesztés készült az ESA-val kötött szerződés felbontására, ami végül nem került a képviselő-testület elé. Szinay József címzetes főjegyzőtől megtudtuk, hogy bár az önkormányzat határidőben utalt a cégnek, az ESA szervezte projektcég likviditási nehézségei miatt csak késve teljesített az Elmű-nek. Végül azonban a határidő letelte előtt törlesztette az elmaradást, így Göd mégsem borul teljes sötétségbe.

Hódmezővásárhely, Józsefváros

Hódmezővásárhelyen rendkívüli felmondással szüntették meg a szerződést 2011. szeptember 2-án, amire idén júniusban felmondással reagált az ESA. Göbl Vilmos, a városháza szóvivője a Szabad Földnek arról panaszkodott, hogy évi 40 millió forintot fizettek rá a szerződésre, és utólag vitatják az RFV által végzett beruházások értékét is. Inkasszós jogával élve az ESA olyan összegeket emelt le az önkormányzat számlájáról, amelyeket utólag vissza kellett követelni. A cég nem engedett betekintést abba, mennyi gázt használt fel a közintézmények fűtésére, a városháza szerint többször előfordultak túlszámlázások. Kedvezményes gázvásárlási kvótáját Hódmezővásárhely még a 2006-os szerződéskötéskor átadta az RFV-nek, ami a 2010-es szerződésmódosítás után sem került vissza, így tartva bent a várost a számára előnytelenné vált együttműködésben. Lázár János (Fidesz) expolgármester városa szerint a cég súlyos szerződésszegő, törvénysértő magatartást tanúsított, amiért az önkormányzat büntetőeljárást kezdeményezett.

Az RFV Józsefvárosi Szolgáltató (RFVJ) Kft. 471 ezer forint veszteséget produkáló 2011-es működése miatt saját tőkéje a jegyzett tőke 50 százaléka alá csökkent, ezért tőkepótlásra szorult. Az önkormányzat hozzálátott a szerződések felülvizsgálatához. A 2007-es szerződéskötés számításai szerint 230 millió forint ígért beruházás és 400 millió forint értékű bizonytalan összetételű szolgáltatás után 3 milliárd forintot kellett fizetni cserébe a kerületnek. A társaság 40 intézményben havi 11,5 millió forintért, a korszerűsítést követően havi 14 millióért vállalta a hőszolgáltatást. A kerület hatalmi viszonyait ismerő forrásunk úgy emlékezett, a szerződéskötésben jelentős szerepe volt Kocsis Máté (Fidesz) alpolgármesternek, jelenlegi polgármesternek. A kisebbségbe szorult SZDSZ-es polgármester, Csécsei Béla jobbnak látta, ha enged a Fidesz nyomásának - fogalmazott forrásunk. A cég fideszes kötődésére utal, hogy Papcsák Ferenc (Fidesz) első elszámoltatási biztos, országgyűlési képviselő, Zugló jelenlegi polgármestere 2007-es kezdeteitől az RFVJ felügyelőbizottsági tagja volt, miként az ESA-ban is 2009. júniustól. Mindkét fb-tagságtól a 2010-es országgyűlési választások után vált meg.

A Józsefvárosban a szerződéskötés önmagában felvetette a törvénysértés gyanúját: a Közbeszerzések Tanácsának elnöke 2008. január 22-i levelében kifogásolta, hogy az önkormányzat nyilvános versenyeztetés nélkül értékesítette 234 millió forintért intézményei fűtési rendszerét az RFVJ-nek (erről részletesen lásd: Ettől lesz melegükMagyar Narancs, 2007. december 6.). A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele szintén tartalmazott jogsértésre utaló tényeket: a hivatal többek között azt kifogásolta, hogy az önkormányzat megsértette az államháztartási törvényt, mivel 20 millió forint feletti értéket versenytárgyalás nélkül adott el. (A versenyhelyzet kerülése egyébként nem volt idegen az RFVJ-től: 2009 novemberében az önkormányzat gazdasági bizottsága visszavonta a karácsonyi díszkivilágításra kiírt ajánlati felhívást, majd a nettó 12,5 millió forint értékű feladatokkal megbízta a társaságot. Az előterjesztés gazdája az önkormányzatnak rendszeresen dolgozó Pro Vital Zrt. volt, ahol a közgépes megbízások miatt idén tavasszal jártak az EU csalás elleni hivatalának munkatársai.)

Neked ajánljuk