Interjú

„Igazi nemzeti koalíciót építünk”

Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje az előválasztásról és a NER utáni világról    

Belpol

A Fidesszel nincs kompromisszum, egymás felé viszont engedniük kell az ellenzéki pártoknak, ha jól akarnak kormányozni – szögezi le Dobrev Klára, akit arról is kérdeztünk, hogyan szólítaná meg a bizonytalan szavazókat.

Magyar Narancs: Tegyük fel, hogy találkozik egy választópolgárral, aki eldöntötte, hogy részt vesz az előválasztáson, de még nem tudja, kire szavazzon. Mivel győzné meg, hogy önt válassza a lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül?

Dobrev Klára: A 2022-es választás nem arról szól, hogy egyszer legyőzzük Orbán Viktort, hanem hogy egyszer és mindenkorra legyőzzük az Orbán-rendszert. Olyan miniszterelnök-jelöltre van szükség, aki amellett, hogy győzni tud, jól és hatékonyan tud kormányozni. A miniszterelnök-jelölt urak mellett én vagyok az, akinek a legtöbb tapasztalata, ereje, bátorsága, a legszélesebb kapcsolatrendszere van ahhoz, hogy ezt a jó kormányzást megvalósítsa. De azt is mondanám a választópolgároknak, hogy csak közösen, a többi ellenzéki párt képviselőivel és miniszterelnök-jelöltjeivel együtt tudunk sikeres csapatot alkotni.

MN: Tartalmi különbséget nem említett, nem is tett közzé külön miniszterelnök-jelölti programot az előválasztásra. Később sem fog?

DK: A miniszterelnök-jelöltnek elsősorban az ellenzéki pártok közös alapvetését kell képviselnie. Koalíciós kormányzásra készülünk, ez minőségileg más, mint az eddigi kormányzás. Igazi nemzeti koalíciót építünk konzervatív, liberális, baloldali és zöld politikusokkal. Az köt össze bennünket, hogy egy normális, demokratikus magyar köztársaságot szeretnénk, amely Európához tartozik, nem Kínához vagy Oroszországhoz.

MN: A következő kormány programja pont ugyanaz lesz akkor is, ha Dobrev Klárának hívják a miniszterelnököt, és akkor is, ha Jakab Péternek vagy Karácsony Gergelynek?

DK: A közös alapvetés most egy vitaanyag, arra kérjük a választópolgárokat, hogy mondjanak véleményt róla. A végleges program az előválasztás után, a közös miniszterelnök-jelölt irányításával fog megszületni. Az a szándékom, hogy október 23. után haladéktalanul kezdjük meg a tárgyalásokat a többi ellenzéki párttal az új demokratikus kormány megalakításáról, mert a kampányhajrában erre már nem lesz idő, és minél hamarabb erős, kormányzóképes alternatívát kell felmutatnunk a Fidesszel szemben.

MN: Az előválasztás kimenetele tehát befolyásolni fogja a szakpolitikai programot is? Nem pusztán egy népszerűségi verseny lesz?

DK: Valamennyire befolyásolni fogja a programot. Az elmúlt években a választók érezték, milyen különbségek vannak a pártok között, és a különböző politikusi személyiségek mellett ezek közül is választanak, amikor az előválasztáson szavaznak. De nem értékelném túl az ellenzéken belüli vitákat, a szakmapolitikai különbségek ma kisebbek a magyar ellenzék pártjai között, mint például az SPD és a CDU között, amelyek hosszú idő óta koalícióban kormányoznak Németországban. Az orbáni ámokfutás után egyértelművé vált, merre kell vinni az országot, a legfontosabb kérdésekben a pártszövetség tagjai egyetértenek, így nem lesz akadálya a koalíciós kormányzásnak. Akkor lesz sikeres a kormányzásunk, akkor romboljuk le végleg Orbán rendszerét, ha 2026-ban végre arról szólhat a kampány, hogy melyik pártnak milyen az adópolitikája, a mezőgazdasági vagy környezetvédelmi politikája.

MN: Az alapvetésből nem derül ki, mi történne a kettős állampolgárok szavazójogával egy koalíciós kormány alatt. A DK korábban egyértelműen a választójog elvétele mellett kampányolt. Ma mit mondanak erről?

DK: Nem változott a véleményünk, továbbra is úgy gondoljuk, hogy döntéseket az hozzon, aki ebben az országban él, vagy csak ideiglenesen költözött el és vissza szeretne jönni. Aki soha nem élt itt, ne szóljon bele a közös döntéseinkbe. Persze, tudomásul veszem, hogy egy koalíciós kormányban kompromisszumokat kell majd kötni, és szerintem okos kompromisszumot fogunk kötni az előválasztás eredményének figyelembevételével. A többi párttól is azt várom el, hogy a mi álláspontunk ismeretében okos kompromisszummal lépjenek el a saját álláspontjuktól, és találkozzunk valahol középen.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: A szexuális kisebbségekről a megkülönböztetés tilalma szerepel az alapvetésben. Az azonos nemű párok örökbefogadásával, házasságával mi lesz?

DK: Az örökbefogadásnál az egyetlen szempont a gyerek érdeke lehet, a gyerek érdeke pedig az, hogy szerető családba kerüljön. A család az család, ebben sem változott a véleményünk. Minden kérdésére azt tudom válaszolni, hogy az elmúlt tíz évben nem változott az, amit a DK képvisel. Hogy ezeket az elveket milyen mértékben és milyen gyorsan tudjuk érvényesíteni a következő kormányban, az azon is múlik, mi lesz az előválasztás eredménye. Ezen a ponton azt tudom elmondani, hogy mi mindenről szeretném meggyőzni a koalíciós partnereimet; remélem, kellő erő lesz mögöttem ahhoz, hogy a lépésről lépésre kialakuló többségi álláspont végül közel legyen a DK álláspontjához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.