Hogyan vált Kötter Tamás író a NER propagandistájává?

Megszolgált bizalom  

Belpol

Az ügyvéd-író Kötter Tamást egyre többen ismerik a Megafon politikai harcosaként. Azt már kevesebben tudják, valójában ki ő, és miért vállalja a kultúrkomisszár szerepét.

Dizájner szemüveg, NER-dizájn szólamok. A Facebookon százezrek láthatták már az elegáns öltönyt, drága karórát viselő Kötter Tamást, amint videókban ostorozza a nemzetrontó magyar baloldalt, a „Soros-bíróságokat” – és sokan talán anélkül futottak bele e posztokba, hogy tudnák, a kortárs magyar próza egyik „cool kívülállója”, az irodalomba Porschével és a Kötter írói álnévvel érkezett író-ügyvéd próbálja befolyásolni őket.

Meglátta a piaci rést

Kötter Tamás láthatóan nem született showman. Merev tekintete, monoton hanghordozása akár el is riaszthatná a nézőt. A dilettáns összhatást azonban némileg ellensúlyozza határozottsága, széles látóköre, és jól hangzó, bár sokszor csúsztatásokra épülő állításainak sora a terroristáknak beállított Black Lives Matter mozgalomról, a nyugati globalista szemlélet értékpusztító hatásairól, vagy arról, hogy Orbán ellenzéke pártállástól függetlenül minimum posztkommunista, és győzelme esetén azonnal beengedné a bevándorlókat Magyarországra.

Kötter következetesen sulykolja ugyanazokat az állításokat, választott témáihoz – Gyurcsány Ferenc, a migráció, a Momentum bírálata – pedig a buldog makacsságával ragaszkodik. Videóit hatásos vágások, fenyegető-dinamikus zenei kíséret erősítik, és ez be is jön a szerzői profil több mint 12 ezer követőjének. Közéleti szerepvállalása 2020 decemberében kezdődött, az elmúlt fél évben pedig napi rendszerességgel vagy akár naponta többször is oszt meg videókat, bejegyzéseket. 2021. május 7. óta vállaltan a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja, de a hivatalos csatlakozás semmiben nem változtatott üzeneteinek, videóinak stílusán. (A Megafonról részletesen lásd: Alsó hangon, Magyar Narancs, 2021. május 27.) Ezekből ugyanakkor nem derül ki, hogy kicsoda ő, hogyan és miért keveredett a politikai aktor szerepébe; erre sovány magyarázat a Facebookon írt önjellemzése is: „A polgári értékekben hiszek, valamint egy erős, független és büszke Magyarországért küzdök.”

Kötter valódi neve Biczi Tamás, 1970-ben született, a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban nőtt fel, saját meghatározása szerint katolikus munkás-paraszt család gyermekeként. Apja évtizedeken át egy hőerőmű technikusaként dolgozott, de a Horn-kormány idején privatizálták, egy francia cégnek adták el az erőművet. Az apa, több kollégájához hasonlóan előnyugdíjba kényszerült. Mint fia a Magyar Narancsnak írta, ez az élmény – a nemzeti vagyon „gátlástalan kiárusítása”, a gazdasági liberalizmus „humánum nélküli” érvényesülése – csak megerősítette abban, hogy a liberális gondolkodásmód ellen küzdjön, akár a Megafon embereként: „Értük is, ezekért az öreg szakikért is csinálom, az ő küzdelmes, ellopott életükért is.”

Jogi tanulmányait 1987-ben kezdte meg az ELTE-n, 1994-ben végzett, majd ügyvéd lett, irodákban és nagyvállalati jogi osztályokon dolgozott. A kétezres években a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda társtulajdonosa volt – polgári nevét ekkor, az IKEA ellen indított per kapcsán ismerhette meg a sajtó, amikor ügyvédi irodája sikerrel képviselte az Örs vezér terei lakosok közösségét a téren zajló építkezés zajártalmai miatt indított eljárásban.

 
 
Fotó: Kötter Tamás /Kávészünet/ Facebook

A praxisban töltött évek alatt Biczi Tamás nemcsak rutint és kapcsolatokat szerzett, hanem belülről látta a vagyonos rétegek, a multik hazai krémjének számító felső és középvezetők, és annak a „wannabe” középosztálynak a világát, amely mindent megtesz (és megvesz) azért, hogy legalább látszólag az elitbe tartozzon. Ezek a „fényűzött” életek évekre elegendő muníciót szolgáltattak későbbi novelláihoz, regényeihez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.