Dizájner szemüveg, NER-dizájn szólamok. A Facebookon százezrek láthatták már az elegáns öltönyt, drága karórát viselő Kötter Tamást, amint videókban ostorozza a nemzetrontó magyar baloldalt, a „Soros-bíróságokat” – és sokan talán anélkül futottak bele e posztokba, hogy tudnák, a kortárs magyar próza egyik „cool kívülállója”, az irodalomba Porschével és a Kötter írói álnévvel érkezett író-ügyvéd próbálja befolyásolni őket.
Meglátta a piaci rést
Kötter Tamás láthatóan nem született showman. Merev tekintete, monoton hanghordozása akár el is riaszthatná a nézőt. A dilettáns összhatást azonban némileg ellensúlyozza határozottsága, széles látóköre, és jól hangzó, bár sokszor csúsztatásokra épülő állításainak sora a terroristáknak beállított Black Lives Matter mozgalomról, a nyugati globalista szemlélet értékpusztító hatásairól, vagy arról, hogy Orbán ellenzéke pártállástól függetlenül minimum posztkommunista, és győzelme esetén azonnal beengedné a bevándorlókat Magyarországra.
Kötter következetesen sulykolja ugyanazokat az állításokat, választott témáihoz – Gyurcsány Ferenc, a migráció, a Momentum bírálata – pedig a buldog makacsságával ragaszkodik. Videóit hatásos vágások, fenyegető-dinamikus zenei kíséret erősítik, és ez be is jön a szerzői profil több mint 12 ezer követőjének. Közéleti szerepvállalása 2020 decemberében kezdődött, az elmúlt fél évben pedig napi rendszerességgel vagy akár naponta többször is oszt meg videókat, bejegyzéseket. 2021. május 7. óta vállaltan a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja, de a hivatalos csatlakozás semmiben nem változtatott üzeneteinek, videóinak stílusán. (A Megafonról részletesen lásd: Alsó hangon, Magyar Narancs, 2021. május 27.) Ezekből ugyanakkor nem derül ki, hogy kicsoda ő, hogyan és miért keveredett a politikai aktor szerepébe; erre sovány magyarázat a Facebookon írt önjellemzése is: „A polgári értékekben hiszek, valamint egy erős, független és büszke Magyarországért küzdök.”
Kötter valódi neve Biczi Tamás, 1970-ben született, a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban nőtt fel, saját meghatározása szerint katolikus munkás-paraszt család gyermekeként. Apja évtizedeken át egy hőerőmű technikusaként dolgozott, de a Horn-kormány idején privatizálták, egy francia cégnek adták el az erőművet. Az apa, több kollégájához hasonlóan előnyugdíjba kényszerült. Mint fia a Magyar Narancsnak írta, ez az élmény – a nemzeti vagyon „gátlástalan kiárusítása”, a gazdasági liberalizmus „humánum nélküli” érvényesülése – csak megerősítette abban, hogy a liberális gondolkodásmód ellen küzdjön, akár a Megafon embereként: „Értük is, ezekért az öreg szakikért is csinálom, az ő küzdelmes, ellopott életükért is.”
Jogi tanulmányait 1987-ben kezdte meg az ELTE-n, 1994-ben végzett, majd ügyvéd lett, irodákban és nagyvállalati jogi osztályokon dolgozott. A kétezres években a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda társtulajdonosa volt – polgári nevét ekkor, az IKEA ellen indított per kapcsán ismerhette meg a sajtó, amikor ügyvédi irodája sikerrel képviselte az Örs vezér terei lakosok közösségét a téren zajló építkezés zajártalmai miatt indított eljárásban.
A praxisban töltött évek alatt Biczi Tamás nemcsak rutint és kapcsolatokat szerzett, hanem belülről látta a vagyonos rétegek, a multik hazai krémjének számító felső és középvezetők, és annak a „wannabe” középosztálynak a világát, amely mindent megtesz (és megvesz) azért, hogy legalább látszólag az elitbe tartozzon. Ezek a „fényűzött” életek évekre elegendő muníciót szolgáltattak későbbi novelláihoz, regényeihez.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
