Illiberalizmus és orbánizmus: mit tanult Orbán a kedvenc ideológusaitól?
Scruton_Orban_MTI_2003_1250_top_story_lead.jpg

Illiberalizmus és orbánizmus: mit tanult Orbán a kedvenc ideológusaitól?

Belpol

Orbán Viktor szívesen fotózkodik illiberális és konzervatív sztártudósokkal, de tényleg az ő elméleteikből építkezik?

Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben Tusnádfürdőn bejelentette, hogy a magyar kormány illiberális államot épít, majd ezt 2019 nyarán azzal egészítette ki, hogy célja a keresztény szabadság. Évek óta folyik a vita arról, hogy mit ért Orbán az illiberális állam koncepcióján, de a fogalmat nem ő találta ki, és nem is egyedül képviseli.

A miniszterelnök maga keresi is a lehetőséget arra, hogy találkozzon a liberalizmus válságát és az illiberalizmus felemelkedését hirdető politológusokkal-történészekkel, és általuk szellemileg is megalapozza rendszerét. A tavaly év végén magyarul is megjelent A liberalizmus kudarca című könyv szerzőjét, az amerikai politológus Patrick J. Deneent a dolgozószobájában fogadta novemberben, a hétvégén elhunyt Sir Roger Scruton angol író-filozófusnak pedig decemberben magyar állami kitüntetést adott át Londonban.

Koccintás Scrutonnal

Koccintás Scrutonnal

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

 

Scruton és Deneen írásai általánosságban és egészen konkrét ügyekben is párhuzamba állíthatók Orbán politikai nézeteivel: mindketten elítélik a liberalizmust, kiállnak egyfajta keresztény szabadságeszmény mellett, felszólalnak a multikulturalizmus, a politikai korrektség, a nemzetközi szervezetek ellen, viszont nagyra értékelik a család és a vallás jelentőségét.

Bár más-más megoldási javaslatot kínálnak korunk kérdéseire, az Orbánnál tett látogatása után Deneen lehet, hogy kissé elsiette a dolgot, amikor azt mondta, "a magyar modell akár fontos mintává nőheti ki magát a közeljövőben".

Hiába találhatjuk meg ugyanis az orbáni diskurzus számos elemét a szellemi előképeiként felmutatott és a liberális demokráciát kritizáló szerzőknél is, mégsem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök egy koherens elmélet iránymutatásait követné, és úgy tűnik, számára ez az egész éppúgy csak egy hasznos politikai termék, mint hajdan a polgári Magyarország ideája.

Az eheti Magyar Narancsban tovább olvashatnak arról, hogy mit meríthetett Orbán az általa "professzornak" nevezett Scrutontól, és hogy hogyan láthatja igazoltnak saját elveit az amerikai Deneen írásaiban. Tényleg ők jelölik ki azt az utat, amelyen Orbán járni akar, vagy csak tudományos fedősztorinak használja az illiberalizmus nemzetközi elméleteit?

A teljes cikk a friss Magyar Narancsban olvasható, mely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.