„Ilyen se volt még Magyarországon soha”

Bige László az ellene folytatott kormányzati hadjáratról

Belpol

Egy nyáron életbe lépett rendelet szerint a szén-dioxid-kvótához kapcsolódóan extra adót kell fizetniük a vegyipari vállalatoknak, ám gyakorlatilag szinte egyedüliként a műtrágyagyártó Nitrogénművek Zrt.-nek. A cég idén novemberben leállította a működését. A vállalat elnök-vezérigazgatója, az egyik leg­gazdagabb magyar, Bige László ellen évek óta folyamatosak az eljárások és vizsgálatok. Szerinte le akarják nyúlni a cégét. De kik?

Magyar Narancs: Mikor indul újra a termelés?

Bige László: Most nem tudom megmondani, mikor. Csinálunk majd egy végkiárusítást, eladjuk a termékeinket, amik még vannak. És aztán meglátjuk, hogyan alakul az élet. Gyors döntést hoztunk, a napokban aláírtunk egy szerződést a meglévő ammónialefejtő berendezést bővítő beruházásról, így annak 80 tonna lesz a kapacitása óránként. Március végére át lesz adva az első ütem, ami már lehetőséget ad a termelésre, július elsejére lesz kész a teljes beruházás. Onnantól biztos termelünk, 600 ezer tonnával többet, mint eddig.

MN: Szeptemberben még azt írták a kormánynak, hogy leállnak.

BL: Amikor írtunk a miniszter úrnak szeptember 8-án (a vállalat Lantos Csaba energiaügyi minisztert arról tájékoztatta, hogy a Nitrogénművek határozatlan időre leállítja a műtrágyagyártást, aminek hatására jelentős áremelkedéssel kell számolnia a piacnak – F. SZ. E.), úgy nézett ki, hogy végleges, mert úgy tűnt, nincs más lehetőségünk, de azóta sok mindent másképp gondolunk és csinálunk. Megbíztunk ügyvédi irodákat. Ők áttekintették a helyzetet, és úgy néz ki, hogy a szén-dioxid-kvóta ingyenes kiosztásának a megadóztatása teljes mértékben törvénytelen, jogellenes. Az Európai Unió a 2003/87-es rendeletét azért hozta, hogy az európai műtrágyagyárak nemzetközi versenyképességét megőrizze (a vegyipari cégek, így a jelentős kibocsátású műtrágyagyárak ingyenes kvótát kapnak – F. SZ. E.). Nyilván nemcsak a műtrágyagyárakra, hanem másokra is vonatkozik még ez a rendelet. Három ország Európában kisebb-nagyobb mértékben megpróbálta a rendszert megadóztatni, végül nem sikerült nekik, az Európai Bizottság minden alkalommal eltörölte, vagy az államok maguk vonták vissza a rendelkezést. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy ezt a rendeletet eltörlik, és ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a jogalkotók is. Csak megpróbálnak bennünket ez alatt az idő alatt tönkretenni, mert ha folyamatosan elveszik a pénzünket, úgymond, egy törvény vagy rendelet útján, akkor abba tönkre lehet menni.

Mindenki tisztában van a magyarországi helyzettel, ezt különösebben nem kell elmagyarázni senkinek. Pedig a Nitrogénművek stabilan, kiszámíthatóan működő, egészséges vállalat (a társaság 2019-ben és 2020-ban 90 milliárd, 2021-ben 150 milliárd, tavaly 180 milliárd forint árbevételt ért el – F. SZ. E.). A legkorszerűbb technológiával rendelkezik Európában. Több mint 450 millió eurót invesztáltunk saját pénzből, és nem az adófizetők vagy az unió pénzéből. A legzöldebbek vagyunk ezzel a technológiával, és eljutottunk oda, hogy a pétisóból Európában a termelés 13 százalékát adjuk. Nincs más olyan termék Magyarországon, amely az Európai Unió termelésének 13 százalékát képviseli. Magyar vállalat vagyunk, nem vittem ki offshore cégekbe, nem szedtem szét, pedig sokan javasolták már évekkel ezelőtt. Azt gondoltam, nincs erre szükség. Ma is biztos vagyok abban, hogy negyven év múlva is működni fogunk. El tudnám adni bármikor, ahogy meghallották a híreket, három cég is jelentkezett. Másnap jöttek volna tárgyalni, de mondtuk, hogy nem kell. Ami velünk történik, jó jelzés a működő, magyar tulajdonú vállalatok számára a hatalom részéről.

MN: Magyarországi cégek érdeklődéséről beszélünk, vagy nemzetközi szereplőkéről?

BL: Nemzetköziekről. Ez a vállalat drága a magyar viszonyok között.

MN: Az új adófizetési kötelezettség ezek szerint elsősorban likviditási problémát okozna a cég számára, hiszen ezt az adót be kell fizetni, és utána majd vissza lehet perelni a magyar államtól.

BL: Igen, de ez nagy összeg, éves szinten 13–16 milliárd forint, a gyártás és az emissziós kibocsátás függvényében. És ugyanez igaz a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díjára, amely idén tavasszal nőtt hat-nyolcszorosára; ez nagyjából 6 milliárd forint normális működés mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.