Magyar Narancs: Mikor indul újra a termelés?
Bige László: Most nem tudom megmondani, mikor. Csinálunk majd egy végkiárusítást, eladjuk a termékeinket, amik még vannak. És aztán meglátjuk, hogyan alakul az élet. Gyors döntést hoztunk, a napokban aláírtunk egy szerződést a meglévő ammónialefejtő berendezést bővítő beruházásról, így annak 80 tonna lesz a kapacitása óránként. Március végére át lesz adva az első ütem, ami már lehetőséget ad a termelésre, július elsejére lesz kész a teljes beruházás. Onnantól biztos termelünk, 600 ezer tonnával többet, mint eddig.
MN: Szeptemberben még azt írták a kormánynak, hogy leállnak.
BL: Amikor írtunk a miniszter úrnak szeptember 8-án (a vállalat Lantos Csaba energiaügyi minisztert arról tájékoztatta, hogy a Nitrogénművek határozatlan időre leállítja a műtrágyagyártást, aminek hatására jelentős áremelkedéssel kell számolnia a piacnak – F. SZ. E.), úgy nézett ki, hogy végleges, mert úgy tűnt, nincs más lehetőségünk, de azóta sok mindent másképp gondolunk és csinálunk. Megbíztunk ügyvédi irodákat. Ők áttekintették a helyzetet, és úgy néz ki, hogy a szén-dioxid-kvóta ingyenes kiosztásának a megadóztatása teljes mértékben törvénytelen, jogellenes. Az Európai Unió a 2003/87-es rendeletét azért hozta, hogy az európai műtrágyagyárak nemzetközi versenyképességét megőrizze (a vegyipari cégek, így a jelentős kibocsátású műtrágyagyárak ingyenes kvótát kapnak – F. SZ. E.). Nyilván nemcsak a műtrágyagyárakra, hanem másokra is vonatkozik még ez a rendelet. Három ország Európában kisebb-nagyobb mértékben megpróbálta a rendszert megadóztatni, végül nem sikerült nekik, az Európai Bizottság minden alkalommal eltörölte, vagy az államok maguk vonták vissza a rendelkezést. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy ezt a rendeletet eltörlik, és ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a jogalkotók is. Csak megpróbálnak bennünket ez alatt az idő alatt tönkretenni, mert ha folyamatosan elveszik a pénzünket, úgymond, egy törvény vagy rendelet útján, akkor abba tönkre lehet menni.
Mindenki tisztában van a magyarországi helyzettel, ezt különösebben nem kell elmagyarázni senkinek. Pedig a Nitrogénművek stabilan, kiszámíthatóan működő, egészséges vállalat (a társaság 2019-ben és 2020-ban 90 milliárd, 2021-ben 150 milliárd, tavaly 180 milliárd forint árbevételt ért el – F. SZ. E.). A legkorszerűbb technológiával rendelkezik Európában. Több mint 450 millió eurót invesztáltunk saját pénzből, és nem az adófizetők vagy az unió pénzéből. A legzöldebbek vagyunk ezzel a technológiával, és eljutottunk oda, hogy a pétisóból Európában a termelés 13 százalékát adjuk. Nincs más olyan termék Magyarországon, amely az Európai Unió termelésének 13 százalékát képviseli. Magyar vállalat vagyunk, nem vittem ki offshore cégekbe, nem szedtem szét, pedig sokan javasolták már évekkel ezelőtt. Azt gondoltam, nincs erre szükség. Ma is biztos vagyok abban, hogy negyven év múlva is működni fogunk. El tudnám adni bármikor, ahogy meghallották a híreket, három cég is jelentkezett. Másnap jöttek volna tárgyalni, de mondtuk, hogy nem kell. Ami velünk történik, jó jelzés a működő, magyar tulajdonú vállalatok számára a hatalom részéről.
MN: Magyarországi cégek érdeklődéséről beszélünk, vagy nemzetközi szereplőkéről?
BL: Nemzetköziekről. Ez a vállalat drága a magyar viszonyok között.
MN: Az új adófizetési kötelezettség ezek szerint elsősorban likviditási problémát okozna a cég számára, hiszen ezt az adót be kell fizetni, és utána majd vissza lehet perelni a magyar államtól.
BL: Igen, de ez nagy összeg, éves szinten 13–16 milliárd forint, a gyártás és az emissziós kibocsátás függvényében. És ugyanez igaz a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díjára, amely idén tavasszal nőtt hat-nyolcszorosára; ez nagyjából 6 milliárd forint normális működés mellett.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
