Magyarország a kábítószerek fogságában

Csak a korbács

Belpol

Arról, hogy növekszik-e a drogfogyasztás Magyarországon, melyik kábítószeré, mennyivel, és hányak éle­tét teszi tönkre a szerhasználat, legfeljebb sejtéseink lehetnek. Az Orbán-kormányok módszeresen leépítettek minden ezzel és az ártalomcsökkentéssel foglalkozó intézményt és kezdeményezést, három éve pedig már drogstratégiája sincs az országnak.

Sokaknak esett le az álluk 2013 szeptemberében, amikor az Országgyűlés tárgyalni kezdte az új drogellenes stratégiát. Egyeseknek azért, mert akkor jöttek rá, hogy 2010 után ilyen nem is volt hatályban, a többieknek meg az Orbán-kormány azon célkitűzése miatt, hogy 2020-ra Magyarország teljesen kábítószermentes lesz. A mára feledésbe merült Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című anyag főleg morális alapon ítélte el a droghasználatot (ez a NER nyelvén annyit tesz, hogy a probléma szót a bűn vagy bűnözés szavakra cserélték), ennek megfelelően nagy szerepet szántak az egyházaknak, és igyekeztek a lehető legkevesebbet foglalkozni az olyan mindennapos gondokkal, mint például a dizájnerdrogok már akkor is járványszerű terjedése.

Grandiózus tervek

E terv idén épp tízéves, és az országnak három éve megint nincs hatályos drogstratégiája. És nem azért, mert 2019 szilveszter éjjelén egy vállalkozó kedvű kormánypárti képviselő ünnepélyesen elszívta volna az utolsó füves cigit, hanem mert a kormány kezdettől ignorálta saját tervének az olyan megvalósíthatónak tűnő pontjait is, mint mondjuk a bűnmegelőzés vagy „a szervezett bűnözés közigazgatási vagy adminisztratív eszközökkel való visszaszorítása”.

2021-ben a Nemzeti Népegészségügyi Központ beismerte, hogy „a lejárt stratégia feladatainak egy része áthúzódik 2021 első félévére”. Tény, a kormánynak ezer más dolga volt: küzdeni többek között a migráció, Soros György, az LMBTQ-terror, a tízfős Antifa terrorcsoport, az óvodások erőszakos nemváltoztatása ellen. Nem csoda, ha mindemellett nem jut teljes figyelem arra, hogy a kelet-magyarországi szegregátumokban ismeretlen eredetű varázsdohányokkal és porokkal ütik magukat ön- és közveszélyessé.

Változás azért volt, csak éppen ellenkező irányú: a TASZ egyik 2021-es írása szerint a 2009-ben még egymilliárd forintos költségvetésből dolgozó ellátórendszer 2021-re már csak 300 millió forintot kapott, miközben Csehország 2017-ben is 25 milliárd forintnyi koronát költött a drogmegelőzésre, és a függők kezelésre. Eközben Rogán Antal propagandaminisztériuma csak 2023-ban 482,4 milliárd forintból sulykolja a Fidesz aktuális üzeneteit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?