Megszületett a döntés a református egyház tíz tagjának Balog Zoltán elleni feljelentésével kapcsolatban: az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége intésben részesítette a püspököt, és határozatában felhívja, hogy szolgálati viszonya alatt nagyobb körültekintéssel járjon el olyan ügyekben, amelyek társadalmi megítélése kényes.
Az egyik feljelentő Vargha Anikó, ő Tökölön volt kántor, amíg meg nem vált tőle a Balogot érintő kritikái után az egyház. A Szemléleknek adott interjújában beszélt arról, hogy a zsinati döntés egy megintés lett, ami csekély cselekedet szankciójaként jár az egyházban: „Nem tudom, a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg” – mondta, hozzátéve, hogy a zsinat által nagyon gyorsan kiértékelt feljelentésnél az intés az mutatta, az egyház gyorsan le akarja zárni az ügyet, ilyenkor ugyanis nem kell nyomozni és fellebbezni sem lehet.
Vargha, aki korábban arról beszélt, hogy a zsinati törvények alapján Balognak le is kellett volna mondania, kiemelte, hogy a határozatot is két hónapos késéssel postázták ki nekik, ami szerinte annak a jele, hogy az egész eljárás időhúzás. „Feltehetőleg megvárták a júliusi uborkaszezont, amikor a többség inkább a nyaralásra összpontosít” - mondta.
Balog Zoltán lemondását sokan várták az év elején, miután kiderült, jelentős szerepe volt abban, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofilsegítőnek. Balog végül nem mondott le, az egyház összezárt mögötte, miközben az elmúlt évek legnagyobb politikai botrányának részeként Novák Katalint és a kegyelmi kérvényt igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Juditot is leradírozta a Fidesz a politikai palettáról. Hogy miért kapott kegyelmet az intézetben lakó gyerekeket hamis tanúzásra biztatott K. Endre, arra azóta sem született érthető válasz azon túl, hogy Balog Zoltán nagyon hitt az ártatlanságában.
