Iskolaérettség: az Alapvető Jogok Biztosa is több ponton jogszerűtlennek találja az új rendszert

  • narancs.hu
  • 2021. február 15.

Belpol

A Szülői Hang Közösség a törvény visszavonását kéri.

Az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatában több ponton jogszerűtlennek találta az iskolaérettség eldöntésének 2020-ban hatályba lépett új rendszerét.

A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet.  A Szülői Hang Közösség ennek nyomán nyomán kéri: vonják vissza az ombudsman által is több ponton jogszerűtlennek minősített törvényt. Javaslatuk szerint a problémák csak szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak.

A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint az ombudsman által jelzett jogsértések csak a törvén visszavonásával és szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak. Mint írják: ahogy arra korábban is felhívtuk a figyelmet, az új törvény hatására sok ezer gyermeket éretlenül kezdi meg az iskolát; ezt az ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta: „nagy számban lehettek azok a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülők, akik eleve nem éltek vagy nem tudtak élni – adott esetben az iskolába lépéshez szükséges szintet el nem érő gyermekük érdekében – felmentési kérelemmel, miközben az indokolt lehetett volna.”

A vizsgálat alátámasztotta a Szülői Hang Közösség több aggályát is a törvénnyel kapcsolatban. Egyebek mellett megállapította a következőket:

  • A kizárólag elektronikus űrlap kitöltésével benyújtható kérelmezés esélyegyenlőtlenséghez vezet.
  • Az eleve is túlterhelt szakszolgálatoknál a nagyszámú iskolaérettségi vizsgálat miatt a szakszolgálatok egyéb feladataikat háttérbe kell, hogy szorítsák vagy át kell, hogy ütemezzék, ami az érintett gyermekek számára jogsértést eredményez.
  • A január 15.-i határidő után is történhet a gyermekek életében olyan változás, ami a tankötelezettség halasztását teheti szükségessé, de erre a törvény nem ad módot, és ez sérti a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét és ezzel összefüggésben alapjogi visszásságot okoz.

Az ombudsman által is jelzett problémákat lehetetlen az alapjaiban elhibázott jogszabály apróbb javítgatásával orvosolni. A szülők számára nem elegendő a bürokratikus eljárásrend ismertetése; elsősorban a pedagógiai szempontokkal kapcsolatos személyre szabott tájékoztatás szükséges. Kerülendő, hogy az eleve túlterhelt pedagógiai szakszolgálatokkal vizsgáltassanak meg sokezernyi gyermeket feleslegesen, hiszen a különleges esetek kivételével a szülő és az óvodapedagógus közösen legtöbbször meg tudja állapítani, mi lenne a gyermek számára a legjobb. Olyan rendszerre van szükség, ami az óvodapedagógust is aktívan bevonja a döntési folyamatba, és ami a szülő és az óvodapedagógusok együttműködésére épít. Az ombudsman által feltárt jogsértések után ismét elvárjuk a kormánytól az érdemi változtatást. – fogalmaznak közleményükben.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.