A hajléktalanok hétfőtől kezdve nemcsak az egyes, önkormányzatok által tiltott zónává minősített közterületeken, hanem sehol másutt – utcákon, tereken, aluljárókban, padokon – sem szabad tartózkodniuk.
Aki megsérti a hétfőn hatályba lépett jogszabályokat, és a hatósági felszólítás ellenére sem távozik az adott helyszínről, az szabálysértést követ el. Ráadásul a szankcionálás is szigorodik. Eddig, ha egy hajléktalant elkaptak, akkor közmunkát szabtak ki rá, ha ezt nem vállalta, akkor pénzbírsággal sújthatták. Továbbá azokra, akik háromszor vétettek a törvény ellen fél éven belül, elzárás várt.
Mostantól viszont már nem válthatja ki a közmunkát pénzbírsággal: aki nem akarja munkával leróni a büntetését, az mehet egyből a dutyiba. A Fidesz az elmúlt években többször próbálta kiszorítani a hajléktalanokat a közterekről, de a különféle rendeleteket a Kúria és az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette. Végül az újabb kétharmadot eredményező árpilisi választás után a kormánypárt módosította az Alaptörvényt, így az AB már nem tud akadályt gördíteni a Fidesz és a KDNP útjába.
Aki tudott, már elmenekült
A hvg.hu hétfőn arról írt, hogy a törvény hatálybalépését megelőző este szinte teljesen kiürültek a forgalmas belvárosi aluljárók, hiszen a hajléktalanok sejtik, hogy a törvény keze először ott csaphat le rájuk. A lap munkatársai hétfőn végigjárták a Nyugati tér, Astoria, Deák tér, Ferenciek tere, Blaha Lujza tér, Deák Ferenc tér útvonalat, az általuk készített riportból kiderül, hogy a hajléktalanok tisztában vannak az új szabályozással, ennek ellenére akadnak olyanok, akik nem szívesen vonulnak be szállókra.
Az új törvénytervezet értelmében pénzbírság nem szabható ki, tettenéréskor helyszíni bírság kiszabásának nincs helye. Ugyanakkor a rendőrség 90 napon belül háromszor figyelmeztethet valakit, hogy hagyja el a közterületet, amit adott esetben nagyon gyorsan – akár egy nap alatt is – össze lehet szedni.
Ugyanakkor a hvg.hu egy névtelen forrásra hivatkozva azt írta, nem valószínű, hogy mindenkit bevisznek, mert a rendőrök „nem akarnak annyi autót fertőtleníteni”. Továbbá csak azokat lehet beszállítani, akik ellenállnak, és meg kell különböztetni a magatehetetlen személyeket is.
Amit nem tudnak tárolni, azt megsemmisítik
Az önkormányzatok vagy a rendőrség feladata lesz, hogy a hajléktalanok ingóságait ideiglenesen tárolja. Eddig arról volt szó, hogy a tárolhatatlan dolgokat megsemmisíthetik, aminek menetéről jegyzőkönyvet készítenek. Azonban az ilyen esetekben, ha a hajléktalan a megsemmisítés után jelentkezett volna, akkor a szabály szerint vissza kellett volna fizetni az ingóságainak értékét, levonva a tárolás és a megsemmisítés költségeit.
Ugyanakkor a személyes tárgyakra, iratokra, gyógyászati segédeszközökre ez nem vonatkozott, azokat nem lehetett megsemmisíteni ez idáig. Csakhogy a kormány pár napja úgy módosította a rendeletet, hogy bármit el lehet égetni, és még csak meg sem kell fizetni a tárolás, illetve a megsemmisítés költségeit. Továbbá az is érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal a kutyákkal, macskákkal, egyéb állatokkal, amelyek a hajléktalanokkal együtt élnek.
Mi lesz a hajléktalan emberek állataival, ha életbe lép az új szabálysértési törvény, és tilos lesz életvitelszerűen közterületen tartózkodni?
Jó kérdés, mert ezt például nem szabályozza az új rendelet. Október 15-én, hétfőn lép életbe az Alaptörvény módosítása nyomán született új szabálysértési törvény, melynek a hajléktalanságban élőket érintő passzusa kimondja: tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás. Eszerint országosan törvénybe ütköző lesz, ha a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodnak.
Az állatvédő szervezetek szerint teljes a bizonytalanság, hiszen még azt is nehéz eldönteni, hogy ezek az állatok kóbornak számítanak-e vagy sem.
Jöjjön, aminek jönnie kell?
A Narancs.hu egyik informátora szerint a mai napra rengeteg rendőrt rendeltek be vidékről, a külső kerületekből a belvárosi kerületekbe, hogy elszállítsák a hajléktalanokat, ahonnan először fertőtlenítőbe kerülhetnek, majd egy átmeneti szállásra. A hatósági személyek arra készülnek, hogy másnap figyeljék, ki megy vissza az utcára, így hamar kitelik majd a három figyelmeztetés.
A Mérce három egymástól független hatósági forrásra hivatkozva ugyancsak arról írt, hogy október 15–16-án léphet életbe a rendőrségi akció, amely elsősorban a belső kerületekben tartózkodó hajléktalanok kiszorítását célozza meg, de felmerült a külső kerületekben lévő, kunyhókban élők elleni razzia terve is.
Rendőröket vethetnek be a hajléktalanok ellen
Ez lesz majd a hőstett! A budapesti hajléktalanság problémájára rálátó három, egymástól teljesen független forrás is arról számolt be, hogy nagy rendőrségi akció készül a jövő hét elején, minden valószínűség szerint október 16-án és 17-én – írja a Mérce.
A kormány szerint van elég férőhely a szociális ellátórendszerben ahhoz, hogy senki ne maradjon az utcán, viszont a portál szerint, a téli krízisidőszakban megnyitott extra szálláshelyekkel együtt országosan 11 200 férőhely van, becslések alapján a hajléktalanság pedig 20-30 ezer embert érinthet az országban.
„Abszurd, hogy egyesek szerint ez szívtelen”
A hajléktalantörvénnyel már a brit Gurdian is foglalkozott A magyarországi hajléktalanok attól félnek, ők lettek Orbán új célpontjai című cikkében: a lap szerint sok országban küzdenek a hajléktalanság ellen, viszont Magyarország az első, amelyik kriminalizálja azokat, akik az utcán élnek.
A riportban Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is megszólal, aki szerint abszurd, hogy egyesek szerint szívtelen a törvény, továbbá Magyarország arányaiban többet költ a hajléktalanellátó rendszerre, mint más európai ország.
Márpedig sokan gondolják, hogy a hajléktalantörvény szívtelen: vasárnap délután közel 80 író vett részt egy tüntetésen a Parlament előtt, aminek az volt a lényege, hogy a művészek egy-egy mondattal tiltakozzanak a kriminalizáló törvénymódosítás ellen. A Népszava szerint a rendezvényen részt vett Hernádi Judit, Bombera Krisztina, Iványi Gábor, Parti Nagy Lajos, Tamás Gáspár Miklós és Hámori Gabriella is. A cikk szerzője hozzátette, a társadalmi szolidaritás kifejezése visszafogottabb volt, mintegy ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren.
Parti Nagy Lajos, Hernádi Judit, Radnóti Sándor, Kemény István, Mécs Imre egy-egy mondattal demonstrált a hajléktalanságban élők védelmében
Hétfőtől „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Képgaléria a tüntetésről. Október 15-én, hétfőn lép hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. A 2018 nyarán módosított Alaptörvény kimondja: „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Október 14-én, vasárnap délután kortárs írók, színészek, rendezők, riporterek és civilek közösen tiltakoztak „Egy mondat.”
