Jakab István Magosz-vezér politikai pályája: Gazdálkodj okosan!

Belpol

Jakab Istvánt, a Magosz vezetőjét traktorosok gördítették a közismertségbe 2005 tavaszán, amikor az akkori Gyurcsány-kormány ellen tüntettek. A Felvonulási, illetve a Kossuth Lajos tér között csapatmozgást végző mezőgazdasági vontatókat addigra már jó sokan a Fidesz segéderőgépeiként tartották számon.
Jakab Istvánt, a Magosz vezetőjét traktorosok gördítették a közismertségbe 2005 tavaszán, amikor az akkori Gyurcsány-kormány ellen tüntettek. A Felvonulási, illetve a Kossuth Lajos tér között csapatmozgást végző mezőgazdasági vontatókat addigra már jó sokan a Fidesz segéderőgépeiként tartották számon.

Pedig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) originális MDF-es képződmény, elnökük is a demokrata fórumban ténykedett egykoron. Sem előtte, sem utána nem volt párttag Jakab István, miként azt ki is emeli önéletrajzában. Az MDF-et is annak mozgalom korában választotta. Hiába csalogatta Cseh Sándor a kisgazdákhoz a rendszerváltás hajnalán, mivel az FKgP párt volt, a hajdúbagosi születésű és illetőségű állattenyésztő üzemmérnöknek szimpatikusabb volt a Magyar Demokrata Fórum. Hamarosan "tagosítására" is sor került az akkor megyei MDF-potentát, Szabó Lukács pressziójára. Õt gyerekkora óta ismeri. "Négyéves korunkban felmásztunk a romos református templom tornyába Lukival, és egy gerendán ülve lógáztuk a lábunkat" - emlékezik. Barátokból 1994-ben ellenfelekké váltak: az időközben politikailag MIÉP-essé serdült Szabó Lukáccsal ugyanazon parlamenti mandátumért szálltak harcba. Szabó nagyon elszállt, de Jakabból sem lett képviselő. Pedig ismert politikusok segítettek rá az MDF-es jelölt kampányára, többek közt falufórumokon. Például Raskó György. "A Fideszt utálta rendesen" - mondja az egykori államtitkár Jakabról, aki szerint azonban Raskónak "kihagy a memóriája".

A történész Kozma Huba még 1989-ben vetette fel az MDF egyik elnökségi ülésén: mivel a Bács-Kiskun megyei Csólyospáloson már meg is alakult - Károlyi Sándor gróf XIX. század végi formációjának mintájára - az első gazdakör, az MDF segítségével jöjjenek létre továbbiak szerte az országban. Hamarosan összeült "pusztaszeren az első, ideiglenes elnökség, s a csólyospálosiak vezetőjét, Fodor Ferencet választották meg a feltámasztott Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége elnökévé (akkor a gazdaszövetkezetek még hiányoztak az elnevezésből). Fodort kis idő múlva a többrendbeli izgága, mostanság a Kossuth tér környékén vibráló, akkor fórumos honatya, Körösi Imre váltotta. A végleges elnökség 1991-ben állt össze Kozma Huba vezetésével, s a testületnek tagja lett Jakab István, aki 1994-ben társelnökké, öt évre rá pedig elnökké avanzsált.

Antall József nagy figyelemmel kísérte a gazdakörök újjáélesztését (miként a szintén befolyásos Für Lajos is), s azt javallotta, amíg nem kap önálló székházat a Magosz, költözzék a Földművelésügyi Minisztériumba. A gazdaszervezet így

elfoglalhatott egy szobát,

amit még a Horn-kormány idején is megtarthatott egy ideig. Az volt évekig a Magosz főhadiszállása, Jakab István irányításával. Ezért emlékeznek rá úgy néhányan, mint aki "valamit csinált az FM-ben". A minisztérium pénzzel is támogatta a szervezetet. Az MDF-es közigazgatási államtitkár, Raskó György nem is tagadja, terveik voltak velük: "Azt akartuk, hogy legyen egy profeszszionális szervezetük az egyéni gazdáknak, amely előbb-utóbb a kormány tárgyalópartnerévé válhat. Azért volt fontos, mert a mezőgazdasági nagyüzemeknek már volt profi képviseletük. Csakhogy a Magosz nem volt képes a neki szánt funkciót betölteni."

Más olvasatban úgy fest a történet, hogy a Magoszt a kisgazda kötődésű Magyar Parasztszövetség ellenében hozta létre az MDF. (Az Antall-kormány rövid mandátumú tárca nélküli minisztere, Gerbovits Jenő egykoron a Magyar Parasztszövetség elnöki tisztét viselte, aminek egyébiránt szintén volt irodája a vegyes irányítású FM-ben.) Máig erős a gyanú az őskisgazdákban, hogy a reprivatizációt erőlte-tő FKgP-vel és társszervezetével szemben akarta életre hívni és megerősíteni az MDF az új érdekvédelmi szervezetet. Raskó ezt határozottan tagadja, s azt hangsúlyozza, hogy a Magosz jóval később kezdett beszállni a pártpolitikába - méghozzá egyértelműen a Fidesz mellett -, ami sok gazdát eltántorított tőlük. Ezért is tartja nagy hibának, hogy Hornék idővel kitessékelték a Magoszt a minisztériumból, amely így magától értetődően oppozícióba került.

De miért kellett 1997-ben távozniuk? "Ez volt a bosszú amiatt, hogy támogattuk a Fidesz népszavazási kezdeményezését, hogy külföldi spekulánsok ne szerezhessenek Magyarországon termőföldtulajdont - ismerteti az okot Jakab István. - Glattfelder Béla hívott, hogy ez a szándékuk, amire én javasoltam, még a tavaszi ülésszak vége előtt nyújtsák be, mert kifutunk az időből." (Végül a kormány visszavonta törvénymódosító javaslatát. A népszavazás - amiből egyébként semmi sem lett - eredetileg az MDF ötlete volt.)

Jakab István már pártonkívüli: 1995. december 31-én lépett ki az MDF-ből. Netán egy mámoros szilveszteren határozott így? Nem. "Engem még nem láttak spiccesen sem. Csak úgy gondoltam, az év befejezésével kell lezárnom a dolgokat." Mintha megérezte volna a fórum 1996. márciusi szakadását. Az ellen viszont, hogy 1997-ben már forró dróton lett volna a Fidesszel, erősen tiltakozik. Mint mondja, a Magosz minden olyan politikai erővel kereste a kapcsolatot, amely komolyan tenni akar a gazdákért. Tény, hogy az idő tájt inkább az FKgP környékén látták, a későbbi FVM-államtitkár, Tamás Károly társaságában (aki szintén az MDF-ben kezdett politizálni). Torgyán József Jakabbal is tárgyalt: a Magosz támogatását kérte, cserébe az országos lista első tíz helyének egyikét ajánlotta fel neki. "Azt feleltem: Köszönöm, elnök úr, de én egy európai szintű érdekvédelmi szervezet kialakításán szeretnék dolgozni." (Sokan kétlik az eredményt - köztük Raskó György, aki sajnálja is ugyanakkor, hogy nem sikerült.) Nem mellesleg: Tamás Károly legutóbb a Kossuth téri tüntetők közt bukkant fel, a néhányadmagával jegyzett Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnökeként (avagy társelnökeként). És a Magosz tiszteletbeli elnökeként. Jakab István bólogat: bizony, az, még ha a honlapjukon nem szerepel is. Egészen pontosan nem emlékszik, mikor lett tiszteletbeli elnök Tamás Károly, de nyilván akkor, amikor a minisztériumba került; merthogy előtte meg alelnök volt.

Ez év őszén Tamás Károly a tér egyik felén civilként szónokolt. Jakab István pedig a Kossuth tér másik pontján parlamenti képviselőként. Beszédének középpontjában nem a Magosz állott (noha a szervezet tagjai jelen voltak traktoraikkal szerte az utakon), hanem Gyurcsány Ferenc. Akár ha Orbán Viktort hallottuk volna. Ami azért is érdekes, mert bár sokak számára nem volt kétséges a Magosz szerepe a Fidesz politikai játszmáiban, Jakab addig általában kifejezetten gazdaérdekeket hangsúlyozott felszólalásaiban, ügyelve a semlegesség látszatára (hogy mennyire sikerrel, az megítélés kérdése). Õ most is

egybeesésekre hivatkozik,

meg arra, hogy neki senki fideszes meg nem határozta, mit mondjon a Kossuth téren. Vonásai megkeményednek, amikor arról beszél, hogy a jelenlegi kormányzat miként lehetetleníti el a gazdákat.

Pedig amúgy joviális karakterű ember; egyesek szerint naiv. Mások szerint nagyon nem az. Az agrárminiszteri szék egykori várományosa, a kisgazda Zsíros Géza a kilencvenes évek elején Szekszárdon zajlott vitafórumra emlékszik, ahol szerinte Jakab a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnökeként is szereplő Nagy Tamás mondandójának támogatójaként "a másik, a kolhoz típusú szövetkezetek érdekképviseleti oldalán állt". Ezt Jakab István kategorikusan cáfolja, azt azonban hozzáteszi: korrekt szakmai együttműködés alakult ki Nagy és közte, hiszen szervezeteik képviseletében évek óta mindketten tagjai az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, miként így volt ez korábban az Agrárkamarában is. Nem véletlen az sem, hogy a 2005-os gazdademonstráció idején főként Nagy Tamás közvetített a minisztérium és a Magosz között.

A Jakab család középparaszti família, apja 1960-ban végül "bekényszerült a téeszbe". A fiú a nyolcvanas esztendők közepén pár évig ugyanott, Hajdúbagoson, a sárándiakkal közös Szabadság termelőszövetkezetben állattenyésztési főágazat-vezető lett. "Elég keményen beszélt" - mondta egyik ismerője nem kis éllel. Jakab István nem is tagadja, kiegészítve azzal, hogy a munkát követelte meg. És hogy ennek utóbb mennyire örültek beosztottai. "Fél háromkor keltem, akkor ellenőriztem a területet, amikor csend volt, fél nyolcra mentem be az irodába. Végül kétszer annyit kerestek az embereim, mint egy évvel előtte." Hogy ideológiai alapon keménykedett volna, vagy hogy ne a gazdák érdekeit tartaná szem előtt, nonszensznek tartja. "Mindig harcoltam a fajtámért", majd észrevéve, hogy sikamlós terepre lépett, azonmód közli, "na nem úgy értve, ilyesmivel én sosem foglalkoztam, a parasztokért küzdök". Tény: a Magosz egyértelműen követelte, hogy tervezett traktorosdemonstrációjukon senki ne jelenjék meg árpádsávos zászlóval. Persze, ha nem ő a főszervező valahol, nehezebb a helyzet. Például amikor a Kossuth téren október elején Orbán Viktorral egy napon szónokolt. "Ott sem szívesen láttam ezeket a zászlókat, de hát nem mondhattam, csavarják össze, vigyék haza."

Eggyel több ok álnaivan felvetni Jakabnak: megtartható-e ilyen szoros kötődéssel a Magosz függetlensége, ha nekik nem tetsző helyzetbe is keveredhetnek. Azt mondja, volt idő, amikor szinte mindegyik párt hívta őt a frakciójába. Rögtön javítja is önmagát: "Nem mindegyik, csak a jobboldalról." Mégsem állt rá; az utóbbi időben azonban már azt a kérdést tette fel, megoldható-e a hatékony érdekképviselet közvetlen parlamenti jelenlét nélkül? (Különösen úgy, hogy agrárérdekvédők a szemközti padsorokban is ülnek.) Ekként a Magosz közvetlenül részt vehet egyebek közt a bizottsági vitákban. S bármennyire személyes ambíciókkal vádolják, mondja mélyen megbántva, rajta kívül még négy magoszos van a Fidesz-frakcióban, s hajszál híján bejutott a listáról ötödik jelöltjük is.

Azért ez nem ennyire egyszerű. Torgyán József letűnése után már ténylegesen a Fidesz intézte az agrárium ügyeit. Ezen időszakban egy kormányrendeletben

a közhatalmihoz erősen közelítő

funkciót kapott a Magosz: egyéb feltételek mellett helyi bizottságaik ajánlásai is szükségeltettek ahhoz, hogy a családi gazdaságok az úgynevezett kiemelt támogatásokat igénybe vehessék. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kovács Béla-díjjal, az államfő a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntette ki; mindkettő a Fidesz vezette kormány regnálása idején történt.

A Fidesznek lényeges volt, hogy magához láncolja a Magoszt. Szövetségbe forrasztásukkal jelezhető, mennyire fontos a fiataldemokratáknak a vidék, dacára a kisgazdák detronizálásának. Jakab István azonban egyáltalán nem innen vezeti le a folyamatot: "1998-ban a Magosz országos gyűlésére, Szolnokra meghívtuk az összes parlamenti pártot. Egyetlenegy akadt, amelyik az el-nökével képviseltette magát. Tudja, melyik volt az? A Fidesz. Személy szerint Orbán Viktor."

A múlt év őszén választási-stratégiai szövetséget is kötöttek. De a Fidesz elnöke néhány napja a Kisgazda Polgári Egyesületnél vendégeskedve nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ha összeszedi magát az FKgP, szövetséget kötne vele is a Fidesz. Talán mert nem borotvaéles a Magosz? Mert néha egyetért a kormányoldallal, vagy legalábbis törekszik rá? Avagy nem ígérte eléggé határozottan a traktorostüntetést, s az elvártnál hamarabb belenyugodott a jogi kudarcba? Sőt, korábban is csupán lebegtette a géperejű demonstráció lehetőségét. S mintha maga Jakab István is távolabb tartaná magát a Fidesszel azonosítható megszólalásoktól.

Mindezek hallatán mosolyogva jegyzi meg: sejtette, hogy ez előbb-utóbb előkerül. Meglehet viszont, hogy a magoszos vezetők - noha szinte csak gondjuk van a kormánynyal - megkönnyebbültek, amikor különböző jogi akadályokat gördítettek a novemberre tervezett fővárosi traktoros demonstrációjuk elé. Jakab ennél óvatosabban fogalmaz: "Bár vitatjuk a rendőrség álláspontját, egyelőre azt kell figyelembe vennünk, mert jogellenesen sosem cselekszünk. Ugye, nem vár más választ?"

Körkörös gazdák

A Magoszt hivatalosan 1990-ben alapították, de van, aki 1989-re emlékszik. Eredetileg Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének hívták őket, innen a közkeletű Magosz elnevezés. Alapvető céljuk a gazdaköri mozgalom ,,sejtjeinek" "egy testbe szervezése" volt. 1999-ben változtattak nevet, aminek gyakorlati és elvi okai is voltak; addigra megerősödtek a gazdakörök tevékenységéhez kapcsolódó szövetkezetek, és szó szerint is alkalmazkodni akart ahhoz, hogy menet közben honi és külhoni szövetkezeti érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetekhez csatlakozott.

A Magosz maga is csoportosulásokat foglal magában. Rendes tagja lehet ,,minden jogi személyiséggel rendelkező, társadalmi szervezetként működő gazdakör és egyéb társadalmi szervezet"; a gazdák azokon keresztül tagjai a szervezetnek. Lehetnek pártoló tagjaik is, ,,minden egyéb jogi" és ,,természetes személy". A pártoló ezek megvalósítása érdekében ,,anyagilag vagy más módon - külön megállapodás szerint - támogatja a szövetség munkáját". Jakab István kapásból említi, hogy a ,,más módon" a domináns elem: mondjuk egy nem gazdálkodó, de szimpatizáns szakember tanácsokat ad valamelyik gazdakörnek vagy megyei tagszövetségnek.

A Magosz kezdeményezésére 2001-ben megalakult a MAÉT (Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács), hogy ,,a tagszervezetek önállóságának megtartása mellett összefogja a polgári értékrend alapján álló érdekképviseleti szervezetek tevékenységét". A kizárólag a Magosznak tulajdonított tavaly tavaszi traktorosdemonstráció derékhadát a MAÉT egésze adta, ily módon a fő erő mellett a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége, a Magyarországi Német Gazdaszövetség, az ifjú gazdákat tömörítő AGRYA Országos Szövetség, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Magyar Kertészek Egyesülete, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, a Gépkörök Országos Szövetsége és a Hangya Együttműködés.

A Magoszhoz 659 helyi gazdakör, 153 gazdaszövetkezet, mintegy harmincöt-negyvenezer ember tartozik. A legfőbb döntéshozó testület, a küldöttgyűlés öt évre választ egy elnököt és hat alelnököt (ez legutóbb 2004-ben történt meg), az elnökség további tagjai a megyei szövetségek és a budapestiek első (,,összeférhetetlenség" esetén a második) számú vezetői. A szövetség feladatul szabta önmagának, hogy ,,képviseli a magyarországi gazdaköröket, valamint az ezekbe tömörült gazdákat és a gazdaszövetkezeteket az országos érdekegyeztetésben", s egyebek mellett előterjeszti a felsoroltak ,,állásfoglalásait, javaslatait és kérelmeit az országos politikai és gazdasági döntéshozó szerveknél".

A Magosz az idén futotta meg első gazda-köreit az Országházban. A Fidesz karéjában, ami végképp kijelöli a helyüket: a Parlament falain belül és kívül is.

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.