Jámbor András: Benne leszek a köztévében!

  • narancs.hu
  • 2022. november 6.

Belpol

Az ellenzéki képviselőt a tüntetésen kamerázta az MTVA operatőre, ebből vont le messzemenő következtetéseket.

„Tegnap felvett engem is az MTVA operatőre, így lehet, életemben először én is benne leszek a köztévében. Persze ez egyébként lényegtelen! Hogy miért? Erről akarok most írni. A tegnapi tüntetés előtt azt írtam, én is elmegyek, bár sok vitám van Hadházy Ákossal. Nyilván ott voltam tegnap, mert tényleg elképesztő a propaganda, ami az országra zúdul, így érdemes erre felhívni a figyelmet. De szerintem tévedünk, ha ezt a közmédiára húzzuk fel, és tévedünk, ha azt gondoljuk, a közmédia és a propaganda elleni küzdelem megoldja a gondjainkat” – így kezdődik Jámbor András országgyűlési képviselő (Párbeszéd Magyarországért) Facebook-posztja, amely a péntek esti, Hadházy Ákos által kezdeményezett budapesti tüntetés szerinte fontosabb tanulságait összegzi.

Jámbor szerint nem a közmédia működése okozza a legnagyobb problémát, az csak része a rendszernek, mert például a TV2, nézettsége révén sokkal nagyobb befolyással bír a társadalomra. A Fidesz most már igazán a Facebookon ér el versenyelőnyt, annyi pénzt költ el, amennyit akar, és így nagyon sok emberhez eljut az üzenete. 

„Emlékezzünk, hogy csak MZP rossz háborús mondataira, csak az utolsó hónapban egymilliárd forintot költött el itt a Fidesz. De még a végtelen propagandával szemben is tud győzni az igazság. Kivéve, ha nincs, aki ezt eljuttatja helyben. Az igazi problémája az ellenzéknek nem a média hiánya és a létező versenyhátrány a propaganda terén, hanem a közösségek nem léte” – véli Jámbor András.

Emlékeztet, hogy maradtak olyan értékek és hagyományok a magyar társadalomban, amelyek szemben állnak a Fidesz rendszerével, és így is volt vagy 30 százaléknyi ellenzéki szavazó a kistelepüléseken, csak ezek az emberek nemigen tudnak egymásról. Ahol nincs ellenzéki közösség, a helyi vezetés is kormánypárti, ott még a kocsmában sem  fognak kiállni az ellenzéki véleményük mellett az emberek. És ahol az ellenzéki érvek nem jelennek meg nyilvánosan, ott a közéletet nem követő szavazók csak a Fidesz érveit látják, és oda is fognak szavazni. Jámbor szerint ennek a jelenségnek sokkal nagyobb a befolyásoló ereje, mint a közmédiának vagy a propagandának. 

Jámbor emlékeztet, egyének nem fogják legyőzni a rendszert, akkor sem, ha egymillió kattintást hoznak a független médiának.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fidesz minden közlendője világosan érthető majd minden társadalmi csoport nézőpontjából. Az ellenzék azonban legalább hatszólamú, és üzenetei rendre „a felső-középosztálybeli diskurzus keretein belül értelmezik a világot”, és ugyanez jellemző szerinte a kormánytól független médiára is. 

„Így a Fideszen kívüli világ üzenetei, legyen az az ellenzéké, vagy az értelmiségé, egyszerűen eltávolítják a megértés lehetőségét a társadalom legszélesebb rétegei számára. Nem szólnak az ő életükről, az ő gondjaikról, nem szólnak hozzájuk. Össze-vissza beszédnek tűnnek ezek a gondolatok, a Fidesz tükörsimára csiszolt kommunikációja mellett, így sokkal nehezebb őket megtalálni, megérteni és befogadni. Szerintem amikor a politikai elit magáról, és a társadalmi elit a saját problémáiról beszél, arról beszél, ő miért nem kerül be a médiába, az ő ügyei és értékei miért nem kerülnek be a médiába, arról beszél, őt milyen kár éri, akkor valójában újratermeli az eltávolodását a társadalomtól” – vonja le a következtetést Jámbor.

Szerinte a propaganda káros hatásairól kell beszélni, de értelme igazán akkor van, ha nem az ellenzéki pártok, politikusok médiajelenléte a téma, hanem az például, hogy „a Volán-dolgozók sztrájkja és bérkövetelése hogyhogy egy percet sem ért a közmédián, vagy a TV2-n?” 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.