Magyarországon minden ötödik 50 év feletti nőnek van csontritkulása (osteoporosis), azonban 65 százalékuk nem kapja meg a szükséges terápiát – derül ki az International Osteoporosis Foundation (IOF) 29 európai országra kiterjedő friss jelentéséből. Az elemzéshez szükséges adatokat még a járvány előtt, 2019-ben vették fel. E szerint Magyarországon 559 000 embernek van csontritkulása, többségük a nők közül kerül ki. Ugyanakkor a csontritkulásban szenvedő férfiak száma sem elhanyagolható, ők teszik a betegek közel 18 százalékát.
Alattomos
A csontritkulás tulajdonképpen árulkodó tünetek nélkül alakul ki, ezért a betegek nagy része csak akkor tudja meg, hogy komolyabb betegsége van, amikor már megtörténik a baj, azaz könnyen, kis eséssel vagy akár esés nélkül is törnek a csontok.
Csontritkulásra utaló jelek a kistraumás törések, ami azt jelenti, hogyha valaki testmagasságától alacsonyabbról esik el – például megbotlik az utcán – és ez az „ártatlannak” tűnő esés töréssel végződik.
„Vannak olyan esetek, amikor esés sem kell a töréshez, elég, ha valaki rosszul lép és combnyaktörést szenved” – mondja Szili Balázs endokrinológus, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság vezetőségi tagja. A súlyosabb eseteknél maradva: olyan is előfordulhat, hogy egyszerűen a testsúly hatására összeroppannak a csigolyák, mindez bármilyen előjel vagy esés nélkül bekövetkezhet. Ennél a pontnál már súlyos csontritkulás állhat fenn, ami azt jelenti, hogy annyira csökkent a csontok ásványianyag szintje, hogy azok porózussá, törékennyé válnak. Amikor ezen a ponton kezdődik meg a betegek kezelése az olyan a szakember szerint, mintha azután kezdenék el valakinek a magas vérnyomását kezelni, hogy az illető agyvérzést kapott.
Beszédes adat, hogy a kutatás szerint 2019-ben 86 000 csontritkuláshoz köthető törés történt Magyarországon, ami óránként közel 10 törést jelent, vagyis nagyjából minden 6. percben bekövetkezik ilyen csonttörés. A súlyos csontritkulás egyébként nemcsak fokozott csonttörékenységet eredményez, hanem a csigolyaösszeroppanások miatt csökkenhet a mellkas térfogata, ami hosszú távon légzészavarokat is okozhat.
Miért inkább a nők?
A kor előrehaladtával mindenki veszít a csontsűrűségéből, azonban a nők sokkal súlyosabban érintettek, mivel a menopauza idején a nőknél az ösztrogénszint csökkenése következtében jelentős csontvesztés történik. A férfiaknál mindez sokkal lassabb és elhúzódóbb folyamat.
Pozitívum azonban, hogy a csontritkulás esélyét lehet csökkenteni. „Az embert nagyjából 25-30 éves korára éri el a legnagyobb csonttömegét, fontos, hogy ezt megelőzően – tehát gyerekkortól kezdve – megfelelő legyen a D vitamin és kálcium bevitel” – magyarázza Szili Balázs, hozzátéve, hogy ehhez nem kell külön adagolni a vitaminokat, elég, ha változatos az étrendünk. A vitamingazdag ételek mellett fontos a fehérjebevitel és a sok mozgás, utóbbi ugyanis erősíti a csontokat. „A cél, hogy minél magasabb csontsűrűségi szintről induljon el a csontvesztés folyamata. Minél magasabbról indul a csúcscsonttömeg, annál nehezebben éri el a törésküszöböt” – mondja a szakember.
Csak feküdni kell
Az említett nemzetközi kutatás szerint Magyarországon a csontritkulás kezelésével kapcsolatban a legnagyobb hiányosság, hogy a súlyos esetek (ez az adat csak a nőkre értendő) 65 százaléka nem kap kezelést. Mindez visszalépést jelent a tizenkét évvel ezelőtti állapothoz, amikor csak az esetek 28 százaléka maradt kezeletlenül. A szakemberek szerint azonban a csontritkulás kezelésére hazánkban is rendelkezésre állnak a legkorszerűbb készítmények, a szükséges szűrések és vizsgálatok TB-támogatottak. Szili Balázs szerint ennek ellenére Magyarországon lakosságarányosan nem járnak elegen szűrésre, illetve sokszor kistraumás törések után nem mérik meg automatikusan a beteg csontsűrűségét, pedig így akár azonnal is meg lehetne kezdeni a kezelést; ez injekciós vagy tablettás gyógyszerezést jelent. Ezek a készítmények segítenek a csonttörés megelőzésében és növelik a csontok ásványianyag tartalmát.
Az orvos meglátása szerint sokszor a betegek a háziorvosnál akadnak el, aki egy-egy törés után nem küldi tovább szakorvoshoz a betegeit csontsűrűségmérésre. A szűrés egyébként ingyenes és nem jár semmilyen kellemetlenséggel – csak feküdni kell pár percig egy vizsgálóasztalon, amíg egy röntgenalapú készülék külsőleg elvégzi a mérést. Szűrésre minden hatvan év feletti páciensnek érdemes mennie, nemtől függetlenül, viszont a nőknél célszerű elvégeztetni ezt a mérést a változó kor kezdetén. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek fiatalabb korban jelentkeznek és sajnos csökkentik a csontok ásványianyag tartalmát - ilyen az autoimmun ízületi gyulladás vagy a lisztérzékenység. Ezekben az esetekben érdemes korábban is csontsűrűséget mérni. Átlagosan egyébként 14 napot kell várni egy ilyen vizsgálatra, ebből is látszik, hogy nincsen nagy tolongás ennél a szűrésnél.
A Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság egyik célkitűzése, hogy egy továbbképzést követően a háziorvosok is megkezdhessék a csontritkulásban szenvedő betegeknek szükséges gyógyszerek felírását. „Így nem kellene megvárni, amíg a beteg eljut a szakrendelésekig” – mondja Szili Balázs, aki szerint a szaktárca nyitott ezzel a kérdéssel kapcsolatban, bár az egyeztetéseket visszavetette az, hogy az egészségügy átkerült a Belügyminisztérium alá, mivel az átszervezés személycserékkel is járt. A társaság azonban úgy látja, az illetékesek részéről továbbra is van hajlandóság az együttműködésre ebben a kérdésben.
(Címlapképünk forrása: Országos Gerincgyógyászati Központ Facebook)
