Jogosnak ítélte egy meleg férfinak az elhunyt élettársa után benyújtott özvegyinyugdíj-igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, majd a döntés nyilvánosságra kerülése után a határozatot gyorsan visszavonta. A jogértelmezési vita máig tart; az ügyben állást foglalt az esélyegyenlőségi miniszter és több jogvédő szervezet is, de megoldás egyelőre nincs, valamennyi érintett a bírósági döntésre vár.AHáttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatát kereste meg az az idős férfi, aki év elején elhunyt élettársa után kívánt özvegyi nyugdíjat igényelni. "Jogászunk segítségével adtuk be a szükséges papírokat, amelyhez mellékeltük a helyi önkormányzat jegyzője által kiállított hivatalos igazolást arról, hogy ügyfelünk élettársi kapcsolatban élt. Ehhez a szomszédoknak kellett nyilatkozniuk az igénylő és társa viszonyáról " - mondta lapunknak Cseke István, a háttér ügyvivője. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az elsőfokú nyugdíjhatóság korábbi elutasító határozatát szeptember végén megváltoztatta, és az igényt jogosnak ítélte. A döntés jogerőssé válása után a hátteresek több honlapon, tudósításban számoltak be a mérföldkőnek tartott eredményről. Néhány nap múlva meglepve hallották, hogy az igazgatóság saját hatáskörében visszavonta határozatát, és a kérelem elutasításáról nyilatkozott. "A visszavonásról csak a sajtóból értesültünk, hivatalosan még nem értesítették sem az ügyfelet, sem minket" - tájékoztatott az ügyvivő.
Haudinger István főosztályvezető szerint az ügyben eljáró ügyintézőjük
egyszerűen tévedett:
"A kérelem elbírálása során a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény vonatkozó passzusait alkalmaztuk. Az ebben megnevezett élettárs fogalom definiálása a polgári törvénykönyv alapján történik, amely az élettársi kapcsolaton 1996-ig >>gazdasági és érzelmi kapcsolatban élő férfi és nőAz Alkotmánybíróság egy 1995-ös döntése az élettársak meghatározásának alkotmányellenessége ügyében az eljárást 1996. március 1-jéig felfüggesztette, később megszüntette, a parlament ugyanis időközben módosította a polgári törvénykönyvet. Az élettársi kapcsolatnál egyszerűen "személyek"-re változtatták a korábbi "férfi és nő" kifejezést. (Az Alkotmánybíróság határozata értelmében nem alkotmányellenes az a rendelkezés, mely szerint "házasságot nagykorú férfi és nő köthet".) A főosztályvezető úgy véli, a problémát az okozza, hogy a módosítás a kihirdetést követő 15. napon lépett hatályba, és "nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami lehetővé tenné az igények visszamenőleges teljesítését". Az özvegyi nyugdíj megítéléséhez egyebek mellett az egy év megszakítás nélküli együttélés és közös gyermek születése, vagy tíz év együttélés szükséges. Haudingerék álláspontja szerint a kérelmek elbírálásakor nem tudnak figyelembe venni olyan élettársi viszonyt, amit a hatályos jogszabály nem ismert, ezért legkorábban 2006-ban, a "jogszerű" tízéves együttélés eltelte után lehet - az egyéb feltételek teljesülése esetén - azonos nemű élettársi kapcsolat után özvegyi nyugdíjat megítélni.
A nyugdíjat megítélő határozatnál nagyobb publicitást kapott a visszavonás: nyílt levélben tiltakozott több jogvédő szervezet, mert álláspontjuk szerint sem az Alkotmánybíróságnak, sem az Országgyűlésnek nem az volt a célja, hogy az azonos és a különnemű élettársak közötti különbségtétel csak 2006-ban szűnjön meg. Úgy vélik,
a jogállamisággal összeegyeztethetetlen
a módosítás olyan értelmezése, amely még hosszú ideig számol a diszkriminatív rendelkezésekkel. Kifogásolják azt is, hogy a nyugdíjfolyósító a polgári törvénykönyv hatálybaléptetéséről szóló jogszabályt nem veszi figyelembe. Nyílt levelükben kifejtik: "A nyugdíjjogosultság visszavonása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene", és ez ellentétes az államigazgatási törvénnyel.
Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter hasonlóan ítéli meg a helyzetet: a jogalkotónak "az volt a szándéka, hogy az azonos nemű élettársakat a különneműekkel azonos jogok illessék meg, valamint a hátrányos megkülönböztetés közvetlenül a törvény hatálybalépését követően szűnjön meg" - írta az ügyről kiadott közleményében, felszólítva egyúttal a nyugdíjfolyósító vezetőjét, hogy vonja vissza "törvénysértő és súlyosan diszkriminatív döntését". A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai minderről a sajtóból értesültek, és - információink szerint - önálló felelősséggel bíró államigazgatási szervként nehezen tudják értelmezni a miniszteri felszólítást. "Ha az arra illetékes fórum döntése szerint megállapíthatjuk a nyugdíjat ezekben az esetekben is, azonnal megtesszük" - mondta a Narancsnak Haudinger István főosztályvezető.
"Egyértelművé kell tenni a jogszabályt, hiszen kötelességet nem, de kedvezményt akár visszamenőlegesen is meg lehet állapítani" - fejtette ki lapunknak Szikinger István alkotmányjogász, aki szerint a konkrét eset miatt érdemes volna az Alkotmánybírósághoz fordulni. Más vélemény szerint azzal, hogy az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást az 1996-os módosítás után, a változtatást megnyugtatónak tartotta és elfogadta.
Pongyola a jogszabály
"A megoldás az lehetett volna, ha a módosításkor egyértelműen leírják, hogy a jogosító időt visszamenőleg is figyelembe lehet venni" - hallottuk egy, az államigazgatásban dolgozó jogásztól, aki szerint a korrekciót gyorsan el lehetne végezni. "Kérdés, megvan-e ehhez a szükséges politikai akarat" - tette hozzá. Úgy tudjuk, az esélyegyenlőségi miniszter a helyzet minél gyorsabb megoldása érdekében jogászokkal konzultál.
A jelenlegi ügyben a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz lehet fellebbezni, igaz, a főosztályvezető megelőlegezte, hogy újabb döntésük "szintén az igény elutasítása lesz, mert a jelenlegi jogszabályi környezet csak ezt teszi lehetővé". Ezután jöhet a bíróság, végső soron pedig a Legfelsőbb Bíróságnál lehet felülvizsgálati kérelemmel élni. Ahhoz, hogy egy hatvanon túli férfi e többéves programnak nekikezdjen, meglehetős optimizmusra van szüksége.
Virág Tamás
