Amint az várható volt, a kormánytöbbséget nem hatotta meg a tanárok és a diákok tanév eleje tartó tiltakozása a közoktatás tönkretétele ellen, és megszavazták a pedagógus-életpályamodellről szóló, úgynevezett státusztörvényt kedden a parlamentben. A voksoláskor 136 bátor ember szavazott igennel, 58-an nyomtak "nem" gombot a tanárokat és az iskolákat gyakorlatilag teljes mértékben ellehetetlenítő jogszabályra, tartózkodás nem volt.
A státusztörvény a hatalom válasza a pedagógusok és a diákok folyamatos tiltakozására, a tüntetésekre, az oktatást jobbító szándék elnyomására; nem véletlen, hogy bosszútörvénynek is nevezik a most elfogadott jogszabályt. Egy június közepi cikkünkben részletesen ismertettük a törvény (akkor még csak törvényjavaslat) főbb elemeit:
Arról is cikkeztünk, milyen lehetőségei vannak azoknak a tanároknak, akik le akarnak mondani közalkamazotti státuszukról a törvény elfogadása miatt:
A státusztörvény ellen kedden egész napos tiltakozóakció zajlik a Parlamentnél, melyről hamarosan helyszíni riportban számolunk be.
Az Országgyűlés számos más lényeges határozatot hozott a nap folyamán:
- elfogadták a képviselők a 2024-es költségvetés főbb számait, holott borítékolni lehet, a jövő évi büdzsén még az év közben változtatni kell;
- maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója;
- törvényt alkottak arról, hogy ezentúl egységes szabályok vonatkoznak az állami beruházásokra;
- megszavazták, hogy a jövőben tilos lesz a településeknek megadóztatniuk a termőföldet (ezt a gyakorlatot egyébként fideszes vezetésű önkormányzatok is folytatták);
- a szerencsejáték törvény módosításával Lázár Jánoshoz kerülnek a trafikkoncessziók.
Az Országgyűlés jelenleg alkotmánybírák megválasztásáról szavaz (titkos szavazással), a fideszes jelöltek a nyilvánvalóan meglepetést nem hozó voksolás után tehetik le esküjüket. Ugyancsak esküt tesz két új miniszter, Tuzson Bence és Bóka János.
