Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményt adott ki arról, mit is várhatunk a közeljövőben benyújtani kívánt törvénytervezettől, amely teljesen átalakítaná a magyar tudományos életet és leválasztaná a kutatói hálózatot az Magyar Tudományos Akadémiáról.
Az egyoldalú, az elmúlt hónapok tárgyalásait figyelmen kívül hagyó tervezet ellen nagyszabású tüntetéssel tiltakoztak a hétvégén mindazok, akik számára fontos a tudomány szabadsága és függetlensége.
Az ITM közleménye próbál arra hivatkozni, hogy minden változtatás célja a célja "Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével."
A közlemény kifejti, hogy a kormány 32 milliárd forinttal emeli meg a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget, ezért a "társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg".
A közlemény szerint: "A fennálló rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van. A bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség. A törvényjavaslat megteremti a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szabályozási és szervezeti kereteit, rögzíti finanszírozásának, támogatásának alapelveit. Az új modell lehetővé teszi a hazai KFI tevékenységek fókuszálását, az együttműködések erősítését, megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI rendszerbe. Az NKFI Alap keretei között létrejön az egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozás, megszűnik az eddigi széttagoltság. A változásokkal javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya."
Érdemes emlékezni arra, hogy az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembevételével készült szakmai teljesítményértékelés eredménye épp azt mondta, hogy az MTA kutatóhálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők, tehát a kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség.
A közlemény második része tér ki arra, hogy milyen szervezeteket kívánnak létrehozni az új tudományos élet összefogására:
"A tervezett módosítás létrehozza az innovációs és technológiai miniszter által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri az NKFI Alap működését, éves programstratégiáját. Tagjait és társelnökét az elnöklő miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül."
Emellett létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH):
"amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani." Bár azt írják, hogy a testület nem tartozik a kormány felügyelete alá, a közlemény kitér arra is, hogy ennek elnökét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik - jelenti be a közlemény:
- az Agrártudományi Kutatóközpont
- az Atommagkutató Intézet
- a Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
- az Energiatudományi Kutatóközpont
- a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
- a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
- a Nyelvtudományi Intézet
- az Ökológiai Kutatóközpont
- a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
- a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
- a Szegedi Biológiai Kutatóközpont
- a Társadalomtudományi Kutatóközpont
- a Természettudományi Kutatóközpont
- a Wigner Fizikai Kutatóközpont
- és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
"A részben szeptemberben hatályba lépő módosítások a források hatékonyabb felhasználása által a kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálják" - teszi hozzá a minisztérium.
Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól
Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre. A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak.
