Kádár János nevével kampányol az ISZOMM

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 11.

Belpol

Választási programjában szó van a krumplilevesről is.

Kádár János Terv néven mutatta be 2022-es választási programját a II. Munkás Büszkeség Napján az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM). Az MSZP-ből korábban távozott Szanyi Tibor pártja önállóan indul a 2022-es választáson, mert közleménye szerint „a Magyar Országgyűlésben, illetve az oda tartó pártok között az ISZOMM-on kívül nincs baloldali, tehát rendszerkritikus erő”.

A párt szerint a magyar társadalom csak két nagy hatalmi tömb gyűlölködését látja, a pólusokon az ország erőforrásait herdáló, milliárdos hátterű két főpolitikussal, miközben a dolgozó magyar emberek érdekei egyre kevésbé számítanak. Az ISZOMM az Orbán-kormány bűnéül rója fel, hogy szinte minden szolidaritást kiölt a magyar emberekből, a kihívó ellenzéki tömb pedig szerinte nem kínál többet, szociális értelemben annyit sem, mint a hatalmon lévő erő.

A Kádár János Terv mottója az, hogy a krumplileves legyen krumplileves, és az a célja, hogy a szociális válságot fölszámolja, amit a „korunk szocializmusához vezető út első lépésének” tekint. Azért Kádár nevét választották a programhoz, mert „a magyar történelemben először a Kádár János nevével fémjelzett korszak volt az, amelyben a dolgozó emberek ki tudtak törni a szegénység, nyomor és kilátástalanság fogságából, s világos perspektívákhoz jutottak. A Kádár-korszak kialakulása, majd elmúlása egyaránt döntően külső világpolitikai hatásokra következett be. A kádári Magyarország azonban a számára döntően kívülről kapott kereteket a szociális fellendülés megteremtésére használta ki”  – érvel Szanyi pártja.

A Kádár János Terv szerint például a minimálbért nettó 250 ezer forintra kell emelni, az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem területén pedig 350 ezer forintos ágazati minimálbért tart reálisnak, és minimum 150 ezer forintos öregségi nyugdíjat. A párt felülvizsgálná „a pusztán kettős állampolgárság okán biztosított juttatásokat, visszaállítja a szolgálati jogviszonyokból adódó   korábbi, de megvont kereteket, ezeken felül pedig 1,5 millió forintos nyugdíjplafont” vezetne be. A hitelkárosultak sorsából okulva a magyarországi bankok „Európában is kiemelkedő sarcait” elfogadható szintre mérsékelné, és állami bérlakásépítési programot indítana, segítené a szövetkezetek létesítését, az 5 főnél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál pedig kötelezővé tenné a szakszervezeti tagságot. A pártok támogatását úgy rendezné, hogy a jelöltek „az önkormányzati, az országgyűlési és az európai parlamenti választásokon elért

minden egyes szavazatuk fényében 1 eurónyi forintot kapnak a következő választásokig, és kész” ,

illetve „a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazatai kívül esnek az elszámoláson”.

Szanyi pártja úgy gondolja, hogy miközben a Kádár-rendszernek azt rótták fel, hogy az emberek jobban éltek, mint amit a gazdasági realitás megengedett volna, most a többségnek rosszabb a sora, mint amit a gazdaság lehetővé tenne, és úgy kellene intézni az ország sorsát, hogy „a magyar nép a gazdasági realitások igazságos szintjén élhessen”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?