Májusban választották meg Kammerer Zoltánt Göd polgármesterének. A többszörös olimpiai bajnok kajakozó függetlenként, a Fidesz támogatásával indult, és bár nem indította szerencsésen polgármesteri karrierjét (emlékezetes az az ATV-s interjúja, amiről kisétált, miután feltettek neki egy kérdést a Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatban), amióta ő vezeti a települést, újra megnyíltak a pénzcsapok: a térség országgyűlési képviselőjével, a nemrégiben kinevezett igazságügyi miniszterrel, Tuzson Bencével közösen ellátogatott a Pest megyei önkormányzat elnökéhez, akivel arról tárgyaltak, hogy 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap a város a Samsung iparűzési adójából. Nemrégiben arról posztolt a polgármester, hogy további 500 millió forint plusztámogatás érkezik a városba. Eközben arról szólnak a hírek, hogy a Fidesz teljesen visszavette a vezetést a városban.
Kammerer Zoltánnal már jóval a megválasztása előtt foglalkoztunk, ugyanis az általa vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány tavaly augusztusban 18 millió forintot kapott a megyei önkormányzathoz irányított Samsung-adóbevételekből, hogy elkészíthessen egy „közösségi stratégiai vitaanyagot” a város fejlesztési lehetőségeiről. (Az alapítványban feltűnt Csabai Márk, aki korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjeként pozícionálta magát, valamint a helyi propagandalapot, a TüKörkép magazint szerkeszti (a lap legutóbbi számában épp Kamemrerrel készült nagyinterjú). De szintén a szervezet tagja Guba Zoltán, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodánál.)
17 embert kérdeztek meg összvissz
A Pest megyei önkormányzattól május óta próbáltuk megszerezni a tanulmányt, végül hétfőn küldték el. A szakmai és pénzügyi beszámoló szerint a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány az Equinox Consulting Kft.-vel kötött megbízási szerződést „koncepciókészítési tanácsadói szolgáltatásokra” (a szerződést Kammerer mint kuratóriumi elnök, valamint Guba kuratóriumi tagként írta alá). A társaság referenciái között olyan társaságok szerepelnek, mint a Richter Gedeon Nyrt., a Budavári Nonprofit Kft., a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, valamint a Debreceni Egyetem. Ugyanakkor egy 2016-os Átlátszó-cikk szerint a cég 7 milliós tendert nyert el közösen a Fidesz házi kutatóintézetével, a Századvéggel együtt. A megbízást két részletben egyenlítette ki a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány az Equinox Consulting Kft. számára: 12,5 plusz 5,3 millió forintot, vagyis összesen 17,9 millió forintot fizetett a kutatásért.
A beszámoló szerint részletes kutatás készült Göd környeezetének jelenlegi helyzetéről és adottságairól, a város jövőképét, fejlesztési céljait taglalva, amihez összesen 17 személlyel készítettek „szakértői mélyinterjút” . Érdemes részletezni, hogy kik voltak köztük: Paplanos Péter, a Samsung SDI közügyekkel foglalkozó igazgatója, valamint Hongbum Shin pénzügyi igazgató. A Dunakanyar Kapuja Településfejlesztési Alapítvány részéről Kammerert, Csabait, Gubát, valamint további tagokat kérdeztek a kutatás során. A „vitaanyag” elkészültét olyan helyi intézményvezetők és „szakértők” segítették még, akikkel a polgármester az időközi kampányában közös fotót posztolt. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően nem került sor lakossági és vállalati kérdőíves felmérésre.
Mit lehet átvenni az Auditól?
Az Equinox Consulting Kft. március 31-én elkészült a 156 oldalas tanulmányában hosszasan taglalja Göd táji-természeti, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális adottságait. „Göd egy rendkívül kedvező gazdasági környezetben helyezkedik el. Pest vármegye az 5. legmagasabb GDP-vel rendelkezik a hasonló területi egységek között, míg Dunakeszi járás a legfejlettebb járások egyike az országban. (...) A helyi vállalkozások termelékenysége alapján Göd a 37. Pest megyében. A városban a vállalkozási kedv egyértelmű növekedése jellemző, a működő vállalkozások száma a 2017-2020 időszakban 30%-kal növekedett. (…) A Samsung SDI Zrt. termelésének újraindulásával 2017-ben a városban a foglalkoztatás és ipari termelés erőteljes növekedésnek indult. A helyi gazdaság jelentős vonzereje a város kedvező elérhetősége és a könnyen elérhető beszállítói kör. (...)” – olvasható a dokumentumban.
A tanulmány megállapítása szerint a város keleti oldalán található a helyi gazdasági iparterület az elmúlt években a mezőgazdsági területek csökkenését eredményezte. „A Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. jelentős gyárbővítése ezt a folyamatot erősíti, gyorsítja fel a településen.” A győri Audi példája pedig bemutatta, hogy egy nagy külföldi vállalat hogyan telepedett le és ágyazódott be egy eltérő kultúrával rendelkező környezetbe.
„A párhuzam Göd esetében a Samsung gyár, azaz egy külföldi (koreai) vállalat, mely letelepedett a város szélén. Fontos kérdés, hogy az Audi beágyazottságából és működéséből miket lehet átvenni Gödnél”
– írják.
Együttműködni a Samsunggal
A dokumentum szerint Göd és térségének gazdaságát az utóbbi időkben elindult – elsősorban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – hatalmas ipari beruházások határozzák meg. Ebben a folyamatban Göd a Samsung SDI Zrt. okán központi szereplője. A tanulmány megállapítja, hogy a gazdasági-ipari bővülés kétségkívül központi szereplője a Samsung SDI Zrt., de hangsúlyozzák, hogy egy település fejlődése szempontjából kockázatokat is rejt az egyoldalú gazdasági függőség kialakulása egyetlen szereplővel. A „Paks, Százhalombatta és Veresegyház esetében is tudatosan kialakított ipari parkok és az azokban működő vállalatok ellensúlyozzák az esetleges egyetlen pólust. Mindezeken túl az ipari parkban működő nagyvállalatok iparűzési adója hosszú távon is egy jelentős, tervezhető bevételi forrást biztosíthat az önkormányzatok számára.” Azt ugyanakkor elismerik, hogy a Samsung SDI meglévő és jelenleg is bővülő üzeme miatt jelentkeztek problémák. „Kétségtelen tény, hogy az akkumulátorgyártó üzem létesítésével és működésével kapcsolatban több olyan hatás (zaj, fény, gőz kibocsájtás) is jelentkezik, melyek megkívánják az ipari terület lehetőség szerinti utólagos elszeparálását a környező lakóövezetektől, illetve a környező zöldfelületek megőrzését, a már lerombolt zöldfelületek visszapótlását.”
Az interjúk, valamint a Samsung üzembővítése kapcsán fellelhető információk alapján nem tudott létrejönni olyan környezet, melyben „valamennyi fél konstruktív módon képes az igényeit, elvárásait kommunikálni és megjeleníteni”. Jelenleg Göd van abban a helyzetben, hogy a „kialakított feltételekhez igazodva tegyen lépéseket a saját igényei érvényesítése érdekében”.
„Ennek részeként alapvetően szükséges, hogy a mostani inkább ad-hoc jellegű, elsősorban problémaelhárításra irányuló attitűd helyett egy állandó, folyamatos meghatározott keretek között, dedikált, felelősségi körrel felruházott szereplők bevonásával zajló együttműködés kerüljön kialakításra.
Ennek az együttműködésnek az alapját pedig egy kölcsönös érdekeken alapuló, hosszabbtávú együttműködési terv adhatja meg.
Ebben rögzítésre kerülhetnek azok a nagyobb volumenű intézkedések, melyek a vállalat sikeres integrálódását és a várossal való hosszútávú sikeres együttélését biztosíthatják.”
Kammerer nagyon határozott
Az nem nagy meglepetés, hogy Kammerer Zoltán a Samsung-gyárral együttműködésben képzeli el Göd vezetését. Az emlékezetes ATV-interjú során is azon húzta fel magát, hogy a riporter többször rákérdezett, inkább akkumulátorellenes vagy akkumulátorpárti a polgármester. De máskor is az együttműködés mellett érvel: a TüKörképnek májusban azt mondta, „nagyon határozott az álláspontom, erről már korábban is beszéltem. Ha már itt van, tegyen is értünk. (...) Az itt élők biztonsága pedig nem alku tárgya. A gödiek biztonsága az első, ebből nem engedek. A Samsungnak be kell tartania a szabályokat!” A Gödi Körkép nyári számában pedig azt mondta, tárgyalt a cég vezetőivel, „és határozottan elmondtam, hogy a gödiek biztonsága, a víz és a levegő tisztasága számomra alapvetés, és ehhez mindig ragaszkodni fogok, innen induljunk ki. Kiemeltem azt is, hogy a képviselő-testületünk döntése értelmében független monitoringrendszert hozunk létre, és ellenőrizni fogjuk a gödi talajvizet, a levegő minőségét és a zajszennyezettséget is. Ennek részeként a legutóbbi testületi ülésen húszmillió forintot szavazott meg a képviselő-testület hat monitoringkút létesítésére. Zajvédő falat és véderdőt is szeretnénk létesíteni, még az idén több mint ezer fát fogunk elültetni a gyár körül. Megállapodtunk abban, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben folyamatos lesz az egyeztetés a Gödi Önkormányzat és a gyár között”
