Kis benzinkutak az összeroppanás szélén: egyéves a hatósági üzemanyagár

Kár a benzinért

Belpol

A megrendelt üzemanyag-mennyiségnek csak a 25 százalékát kapják most a Moltól a jellemzően vidéken működő kis benzinkutak. Ezek szolgálják ki a gazdákat is, de az őszi mezőgazdasági munkák idején nem mindenkit sikerül. Akit nem, az 20–30 kilométert pöfög a városi kútig, és ha tud, bespájzol.

Egy éve, 2021. november 15-én a magyar kormány 480 forintban határozta meg a legáltalánosabban használt benzin-, illetve gázolajfajta legmagasabb árát. Az intézkedést a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai energia- és rezsiválsággal indokolta – akkor még háború nem volt –, de megnyugtatott mindenkit, a kormány elkötelezett abban, hogy a lakossági fogyasztók számára garantálja az eddigi árakat. Megnézték, hogy a többi ország milyen eszközökkel kezeli az üzemanyag­ár-emelkedést, és az ársapka mellett döntöttek, azt remélve, hogy ez jó hatással lesz az inflációra és az államadósságra is.

A szabályozás azóta néhány részletében változott – a hatósági árú üzemanyag augusztus óta nem mindenkinek jár, a vásárlóknak a kutakon be kell mutatniuk, illetve a kutasoknak el kell kérniük a jármű forgalmi engedélyét, hogy kiderüljön, a vásárló jogosult-e 480 forintos áron üzemanyagot venni –, de a hatósági ár és minden következménye megmaradt.

Augusztus 20. előtt az állami hírügynökség az Agrárminisztériumra hivatkozva azt írta, a háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában bizonytalanná vált a kőolajellátás. Nincs elég benzin, az egekbe szökött az ára, a magyar benzinárstop azonban védi a magyar lakosságot, enélkül 480 forint helyett már a benzin és a gázolaj literje is 800 forintnál többe kerülne. Arra is kitért, hogy a kormánynak fontos, hogy ne csak a nagy, hanem a kis benzinkutakon is legyen üzemanyag. A kis kutakat működtető kis- és középvállalkozásoknak a kormány márciusban támogatási programot indított, és „ennek köszönhetően a kisebb kutak döntő része túlélte az eddigi nehézségeket”. Emellett adó- és járulékkedvezményeket kaptak, csökkentették a pénzügyi terheiket, áthidaló hitellehetőséget és célzott fejlesztési programot is indítottak számukra. Erre 18,5 milliárdot tett félre a kormány, lehetett igényelni belőle, és a pályázók – hangzott el akkor – már augusztusban várhatják is a pénzt.

Ez a közlemény – bár nem utalt rá konkrétan – a kis kutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) néhány nappal korábbi fellépésére reagálhatott. Az FBSZ ugyanis bejelentette, hogy tagjaik az ellátási hiányok és bizonytalanságok miatt augusztus 19-én és 20-án a törvényben megengedett módon, 48 órás leállással tiltakoznak. A tagság 100 százaléka megszavazta ezt. Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a jogszabályban rögzített állami támogatást júliusban még nem kapták meg, és arról sem tudtak semmit, mikorra várható az augusztusi kifizetés. És nem is kapnak annyi üzemanyagot, amennyiből megfelelően kiszolgálhatnák a vevőiket.

Nulla százalékos árrés

A kis kutak közül sok olyan vidéken működik, ahol a világcégek és a Mol sem akart töltőállomást nyitni, a családi vállalkozásoknak azonban megérte. Tanyaközpontban, néhány száz lelkes falvak között, ahol alig vannak szolgáltatók, a benzinkút a közösség éle­tének meghatározó szereplője. Ezek a vállalkozások nagyon rosszul élik meg az ársapkarendelet előre nem jelzett következményeit. Például azt, hogy mivel kevesebb üzemanyagot kapnak a kértnél, kénytelenek maximálni az egy-egy vevő számára kiszolgált mennyiséget, hogy jusson másoknak is. Emiatt vitatkozni kell a vevőkkel, akik viszont attól tartanak, később már eleve nem is lesz üzemanyag, ezért próbálnának tartalékolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”