Kis benzinkutak az összeroppanás szélén: egyéves a hatósági üzemanyagár

Kár a benzinért

Belpol

A megrendelt üzemanyag-mennyiségnek csak a 25 százalékát kapják most a Moltól a jellemzően vidéken működő kis benzinkutak. Ezek szolgálják ki a gazdákat is, de az őszi mezőgazdasági munkák idején nem mindenkit sikerül. Akit nem, az 20–30 kilométert pöfög a városi kútig, és ha tud, bespájzol.

Egy éve, 2021. november 15-én a magyar kormány 480 forintban határozta meg a legáltalánosabban használt benzin-, illetve gázolajfajta legmagasabb árát. Az intézkedést a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai energia- és rezsiválsággal indokolta – akkor még háború nem volt –, de megnyugtatott mindenkit, a kormány elkötelezett abban, hogy a lakossági fogyasztók számára garantálja az eddigi árakat. Megnézték, hogy a többi ország milyen eszközökkel kezeli az üzemanyag­ár-emelkedést, és az ársapka mellett döntöttek, azt remélve, hogy ez jó hatással lesz az inflációra és az államadósságra is.

A szabályozás azóta néhány részletében változott – a hatósági árú üzemanyag augusztus óta nem mindenkinek jár, a vásárlóknak a kutakon be kell mutatniuk, illetve a kutasoknak el kell kérniük a jármű forgalmi engedélyét, hogy kiderüljön, a vásárló jogosult-e 480 forintos áron üzemanyagot venni –, de a hatósági ár és minden következménye megmaradt.

Augusztus 20. előtt az állami hírügynökség az Agrárminisztériumra hivatkozva azt írta, a háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában bizonytalanná vált a kőolajellátás. Nincs elég benzin, az egekbe szökött az ára, a magyar benzinárstop azonban védi a magyar lakosságot, enélkül 480 forint helyett már a benzin és a gázolaj literje is 800 forintnál többe kerülne. Arra is kitért, hogy a kormánynak fontos, hogy ne csak a nagy, hanem a kis benzinkutakon is legyen üzemanyag. A kis kutakat működtető kis- és középvállalkozásoknak a kormány márciusban támogatási programot indított, és „ennek köszönhetően a kisebb kutak döntő része túlélte az eddigi nehézségeket”. Emellett adó- és járulékkedvezményeket kaptak, csökkentették a pénzügyi terheiket, áthidaló hitellehetőséget és célzott fejlesztési programot is indítottak számukra. Erre 18,5 milliárdot tett félre a kormány, lehetett igényelni belőle, és a pályázók – hangzott el akkor – már augusztusban várhatják is a pénzt.

Ez a közlemény – bár nem utalt rá konkrétan – a kis kutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) néhány nappal korábbi fellépésére reagálhatott. Az FBSZ ugyanis bejelentette, hogy tagjaik az ellátási hiányok és bizonytalanságok miatt augusztus 19-én és 20-án a törvényben megengedett módon, 48 órás leállással tiltakoznak. A tagság 100 százaléka megszavazta ezt. Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a jogszabályban rögzített állami támogatást júliusban még nem kapták meg, és arról sem tudtak semmit, mikorra várható az augusztusi kifizetés. És nem is kapnak annyi üzemanyagot, amennyiből megfelelően kiszolgálhatnák a vevőiket.

Nulla százalékos árrés

A kis kutak közül sok olyan vidéken működik, ahol a világcégek és a Mol sem akart töltőállomást nyitni, a családi vállalkozásoknak azonban megérte. Tanyaközpontban, néhány száz lelkes falvak között, ahol alig vannak szolgáltatók, a benzinkút a közösség éle­tének meghatározó szereplője. Ezek a vállalkozások nagyon rosszul élik meg az ársapkarendelet előre nem jelzett következményeit. Például azt, hogy mivel kevesebb üzemanyagot kapnak a kértnél, kénytelenek maximálni az egy-egy vevő számára kiszolgált mennyiséget, hogy jusson másoknak is. Emiatt vitatkozni kell a vevőkkel, akik viszont attól tartanak, később már eleve nem is lesz üzemanyag, ezért próbálnának tartalékolni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk