Karsai Dániel megírta, mit élt át most a kórházban

  • narancs.hu
  • 2024. február 7.

Belpol

Méltatlan helyzeteket tapasztalt a magán- és az állami ellátásban is, amiről nem az ott dolgozók tehetnek.

Egy fertőzés legyengítette, ezért került tizenkét napra kórházba – és ezért nem tudott ott lenni a népszavazási kezdeményezésükről döntő választási bizottsági ülésen – Karsai Dániel alkotmányjogász. 

Gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzd, szeretné elérni, hogy aki hozzá hasonló helyzetben van, annak legyen legálisan lehetősége arra, hogy Magyarországon fejezze be az életét a saját akaratából, szakszerű segítséggel. 

Szerdai Facebook-bejegyzése arról szól, mit tapasztalt a tizenkét nap során, részesülve állami és magánegészségügyi ellátásban egyaránt. Előrebocsátja, hogy sokkal jobb állapotban ment haza, mint ahogy bekerült, sokat segített az a műtéti beavatkozás, amit elvégeztek rajta.

„Az engem segítő orvosok és ápolók és egyéb egészségügyben dolgozók áldozatos munkájára nincsenek szavaim. Nagyon köszönök mindent. Ugyanakkor objektíve a kórházi ellátásom, pedig volt benne magán is, rettentő sok kívánni valót hagyott maga után. Méltatlan helyzetek tömkelegét éltem át, ahogyan az egyik nővér találóan megfogalmazta, mindegy, hogy köz vagy magánellátás, az egészségügy mindenhol haldoklik. Még a magánkórházban is hiánycikk volt a pelenka. Minthogy az engem ellátó osztályon (is) kóros ápolóhiány van, sokszor hosszú órákra magamra voltam hagyva. Az én esetemben ez különösen megalázó és kiszolgáltatott helyzetet eredményező volt. A tisztába tevés, evés és ivás ritkasága egy dolog. De én már a tabletemet nem tudom nemhogy kézbe venni, de bekapcsolni sem. Így hosszú időre csak bámulhattam magam elé és hallgathattam, hogy a másik kórteremben ki milyen sorozatot néz. És a sor még sokáig folytatható lenne, de nem akarok túl naturális irányba elmenni” – írja Karsai Dániel.

Közben biztos abban, hogy ő az átlagosnál nagyobb figyelmet kapott, mert az egészségügyi dolgozók többsége rokonszenvvel figyeli a tevékenységét. A betegek helyzete jellemzően azért rossz, mert nagyon sokan hiányoznak a kórházakból, ez látszik meg az ellátáson. 

„Az Alaptörvény II. cikkelye értelmében az emberi méltóság sérthetetlen.

Aki ma bekerül a magyar egészségügybe, a súlyos betegségen messzemenően túllépő méltatlan helyzetbe kerül.

A magyar egészségügy minden vele kapcsolatba kerülő ember méltóságát alkotmányellenesen sérti” – állapította meg Karsai, remélve, hogy ebben az ügyben is értelmes párbeszéd bontakozik ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.