Karsai Dániel megírta, mit élt át most a kórházban

  • narancs.hu
  • 2024. február 7.

Belpol

Méltatlan helyzeteket tapasztalt a magán- és az állami ellátásban is, amiről nem az ott dolgozók tehetnek.

Egy fertőzés legyengítette, ezért került tizenkét napra kórházba – és ezért nem tudott ott lenni a népszavazási kezdeményezésükről döntő választási bizottsági ülésen – Karsai Dániel alkotmányjogász. 

Gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzd, szeretné elérni, hogy aki hozzá hasonló helyzetben van, annak legyen legálisan lehetősége arra, hogy Magyarországon fejezze be az életét a saját akaratából, szakszerű segítséggel. 

Szerdai Facebook-bejegyzése arról szól, mit tapasztalt a tizenkét nap során, részesülve állami és magánegészségügyi ellátásban egyaránt. Előrebocsátja, hogy sokkal jobb állapotban ment haza, mint ahogy bekerült, sokat segített az a műtéti beavatkozás, amit elvégeztek rajta.

„Az engem segítő orvosok és ápolók és egyéb egészségügyben dolgozók áldozatos munkájára nincsenek szavaim. Nagyon köszönök mindent. Ugyanakkor objektíve a kórházi ellátásom, pedig volt benne magán is, rettentő sok kívánni valót hagyott maga után. Méltatlan helyzetek tömkelegét éltem át, ahogyan az egyik nővér találóan megfogalmazta, mindegy, hogy köz vagy magánellátás, az egészségügy mindenhol haldoklik. Még a magánkórházban is hiánycikk volt a pelenka. Minthogy az engem ellátó osztályon (is) kóros ápolóhiány van, sokszor hosszú órákra magamra voltam hagyva. Az én esetemben ez különösen megalázó és kiszolgáltatott helyzetet eredményező volt. A tisztába tevés, evés és ivás ritkasága egy dolog. De én már a tabletemet nem tudom nemhogy kézbe venni, de bekapcsolni sem. Így hosszú időre csak bámulhattam magam elé és hallgathattam, hogy a másik kórteremben ki milyen sorozatot néz. És a sor még sokáig folytatható lenne, de nem akarok túl naturális irányba elmenni” – írja Karsai Dániel.

Közben biztos abban, hogy ő az átlagosnál nagyobb figyelmet kapott, mert az egészségügyi dolgozók többsége rokonszenvvel figyeli a tevékenységét. A betegek helyzete jellemzően azért rossz, mert nagyon sokan hiányoznak a kórházakból, ez látszik meg az ellátáson. 

„Az Alaptörvény II. cikkelye értelmében az emberi méltóság sérthetetlen.

Aki ma bekerül a magyar egészségügybe, a súlyos betegségen messzemenően túllépő méltatlan helyzetbe kerül.

A magyar egészségügy minden vele kapcsolatba kerülő ember méltóságát alkotmányellenesen sérti” – állapította meg Karsai, remélve, hogy ebben az ügyben is értelmes párbeszéd bontakozik ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.