Kásler: még kidolgozás alatt van a kórházak pluszköltségeinek finanszírozása

  • narancs.hu
  • 2020. május 11.

Belpol

A kórházi ágykiürítés meg azért volt, hogy később ne kelljen súlyos döntéseket hozni.

Kásler Miklós a Magyar Nemzetnek adott interjút, amelyben főként a koronavírus jelenlegi kezelési lehetőségeiről és próbálkozásairól beszélt, egy-egy mondatban pedig kitért a kórházak finanszírozására és az ágykiürítésekre is.

Kásler elmondta: "A kórházaknak emelkedtek a költségei, a finanszírozás pontos technikája kidolgozás alatt van, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között egy bázisfinanszírozást nyújt. A járvány végén pedig előreláthatóan kompenzációt is be kell építeni a rendszerbe."

A kórházi ágyfelszabadításról azt nyilatkozta, hogy ez a lépés a legrosszabbra készülést jelentette: "hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mint Svédországban vagy Olaszországban. Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg."

(Arról, hogyan zajlott, és hogy a kiürítéssel mikor kinek a kezét engedték el ezzel itt, és itt írtunk bővebben!)

Az egészségügy nyitását folyamatosan próbálják megvalósítani: az első csomag május 4-én elindult, utána három további ütemet terveznek, ha változatlanul koordinálni tudják a járványt.

Arra kérdésre, hogy a járvány után szükséges lesz-e a klasszikus népegészségügyi rendszer újraalkotása, azt felelte, hogy a járvány sok tanulsággal szolgált, ezek tanulmányozása után dőlhet el, "hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után."

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.