A tavaly áprilisi jogerős ítélet után harmadfokon a Kúria is bűnösnek mondta ki Balmazújváros volt jegyzőjét, volt polgármesterét hivatali vesztegetés és kötelességszegés miatt. Veres Margit mégsem vonult börtönbe 5 évi büntetését letölteni azután sem, hogy felülvizsgálati kérelmét a legfőbb bírói fórum elutasította. Igaz, Áder János még Veres kegyelmi kérvényén töpreng – és valóban komoly dilemma lehet, hogy köztársasági elnökként szembemenjen-e három egybehangzó bírói ítélettel. Amíg Áder morfondírozik, addig Veres a másik kegyelmező, az igazságügyi miniszter által adható büntetéselhalasztási engedményt élvezi. A másodrendű vádlott, a vállalkozó
Király Sándor büntetését is szigorította tavaly a másodfok: az ítélet mellőzte a próbaidőt, és az 1 év 6 hónapot 2 év letöltendőre emelte.
Papíron, mivel a másodrendű vádlott egészségi okokra hivatkozva kerülte el a szabadságvesztést.
Az ügy harmadik szereplője Tiba István volt balmazújvárosi polgármester, aki immár tizenhetedik éve a Fidesz országgyűlési képviselője, és boldogan éldegél.
A vesztegetés
A bíróság által megállapított tényállás szerint Veres előbb jegyzőként, majd a járási hivatal vezetőjeként (2014-től pedig független polgármesterként) tevékenykedett Balmazújvárosban. Munkaköri leírásába tartozott, hogy jelezze a jogsértéseket, felügyelje a törvényességi előírások betartását. Ehhez képest 2012 decemberében Király Sándor helyi nagyvállalkozótól átvett 5 millió forint készpénzt, és abból az ügyészek szerint 450 ezret megtartott magának, míg a többit Tiba Istvánnak adta át.
Mindez a Király nevét viselő Kőnig Rendezvényközpont építésével függött össze. Veres az ítélet szerint megígérte, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért, amelyet ha megkapnak, a város 180 millió forinttal járul hozzá a 600 milliós beruházáshoz. Így is történt: Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Király lobbistájaként az önkormányzat illetékes bizottságában Veres azt hintette el, hogy a 450 millióból 180 millió forint céltámogatás, amit kizárólag a csarnok építésére lehet felhasználni – holott a támogatásról szóló kormányhatározatban nem szerepelt ilyen megkötés. A városi közgyűlésben Tiba István akkori fideszes polgármester Veressel egybehangzóan adta elő a 180 milliós hazugságot, és a megvezetett képviselők meg is szavazták az előterjesztést. A város 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést Királlyal, akinek a cégétől Veres jegyző egy új autóhoz jutott, amelynek értékét 1,9 milliós valótlan összegben tüntették fel az adásvételi szerződésen.
A pénzzel tömött boríték (mínusz 450 ezer forint) Tiba Istvánnál kötött ki. Tiba a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagjaként is lobbizhatott (2012-ben még nem volt összeférhetetlen a parlamenti képviselőség a polgármesterkedéssel). Ennek ellenére a Tibához került 4,55 millió forintot nem bolygatták az eljárás során, pedig a pénz átadását sem Veres Margit, sem Király Sándor, de még Tiba István sem tagadta. Tiba azzal védte magát, hogy a pénzt kölcsönként értelmezte (mondván, korábban is kapott már kölcsönt Királytól, aki nem kért kamatot Tibától, és a visszafizetési határidőt sem kezelte szigorúan), még ha ennek írásos nyoma nem keletkezett is. Ráadásul – mondta – a pénzt azonnal becsengette a helyi sportklubot működtető cég kasszájába, mivel vállalkozóknak tartoztak. A büntetőeljárás egyik szépséghibája, hogy a nyomozók nem derítették fel a Tiba által a pénzükre állítólag váró vállalkozók kilétét. Az Átlátszó annak idején kérdőjelesnek nevezte Tiba állításait, mivel a focicsapatot működtető – ma már a csőd szélén tántorgó – Balmazújváros Sport Kft. a 2012-es évet 22 millió forint nyereséggel zárta és 74 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett.
A jogerős ítélet kihirdetése után néhány nappal Balmazújvárosban aláírásgyűjtés indult az akkor már polgármesteri székben ülő Veres Margit és az őt megvesztegető Király Sándor támogatására. A megmentésükért indított petíció az 5 milliós boríték címzettje, Tiba István közvetítésével a miniszterelnök asztalára került, tette közzé a hírt a helyi kábeltévé tavaly májusban. A Balmazújváros TV hírkommentárja ez volt: „Tudjuk, a hatalmi ágak a rendszerváltás óta különváltak, így a miniszterelnöknek nincs befolyása a bíróságok, így a Kúria döntéseire, viszont továbbíthatja a petíciót az illetékeseknek.”
Saját kezébe
Hogy a miniszterelnök mit lépett, nem tudható, az viszont igen, hogy Veres Margit máig nem vonult börtönbe. Először a Kúriához adott be felülvizsgálati kérelmet, de idén január 14-én a legfelső bírói fórum is megállapította a jegyző kötelességszegését és hivatali vesztegetésben való részvételét, amely „a jogtalan előny ígéretével és annak elfogadásával formálisan befejezetté vált”.
Rácsai Lajos, Veres ügyvédje lapunknak a felülvizsgálati eljárásra is hivatkozott, amikor arról érdeklődünk, hogy a volt jegyző miért nem kezdte meg szabadságvesztésének letöltését. Amikor emlékeztettük a Kúria januári döntésére, az ügyvéd közölte, hogy ő is tud róla. A volt polgármester tavaly kegyelmi kérvényt is beadott, hogy pontosan mikor, azt a jogi képviselő nem tudta felidézni.
Áder János hivatalánál hiába érdeklődtünk, hogy Veres megkapta-e a kegyelmet, mivel a „jogszabályoknak megfelelően a kegyelmi és a méltányossági ügyekről, illetve a határozat tartalmáról a Köztársasági Elnöki Hivatal sem szóban, sem írásban nem adhat felvilágosítást” – válaszolta a Narancs kérdésére az államfő sajtóigazgatósága. A Debreceni Törvényszéken viszont sikerült megtudnunk, hogy a köztársasági elnök még nem döntött Veres sorsáról, mivel az ügyet első fokon tárgyaló Debreceni Törvényszék nem kapott hivatalos értesítést Veres kérelme ügyében. (A törvény szerint jogerős ügyekben a kegyelmi döntésről szóló határozatot a bíróság kézbesíti az elítéltnek, illetve a kérelmezőnek.)
A statisztika szerint Áder nem dobálja ész nélkül kegyelmi határozatait, tavaly négy főt, a kérelmezők nem egészen 1 százalékát részesítette ebben. A törvény nem sürgeti, az államfő akármeddig gondolkodhat. Rácsai Lajos sem jósolt, de felidézte: előfordult olyan kérvény, amelyen egy évnél tovább töprengett a köztársasági elnök. Áder egyébként nemcsak a büntetés alól adhat felmentést, azzal is mentesítheti Verest a börtöntől, ha próbaidőre függeszti fel a büntetését.
Igazságügyi miniszterként Trócsányi László állítja össze a kegyelmi felterjesztést, amelyben akár javasolhatja az első- és másodfokú bíróság ítéletének negligálását is. Áder csak a felterjesztésbe került dokumentumok alapján határozhat, a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatást nem alkalmazhat. Trócsányi igazságügyi miniszterként felmentést adhat a börtönbüntetés megkezdése alól is. Pontosabban nem saját maga, hanem átruházott hatáskörben eljárva parlamenti államtitkára, Völner Pál rendelheti el a köztársasági elnök döntéséig a büntetés elhalasztását, félbeszakítását. Hogy ez megtörtént, abban észszerűtlen lenne kételkedni, Verest máskülönben előállították volna, miután nem jelent meg a büntetésére kijelölt intézetben. Az elnöki kegyelmi eljárásról szóló törvény kimondja ugyanis, hogy a – csak a jogerős ítélet kihirdetése után benyújtható – kérelem elbírálásának nincs halasztó hatálya a büntetés megkezdésére. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, engedélyezték-e a halasztást Veresnek, de elzárkóztak a tájékoztatástól. Olyannyira, hogy az ebben a kegyelmi eljárásban nem is érdekelt Belügyminisztériumhoz irányítottak. Onnan természetesen szintén nem kaptunk választ, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) ajánlották, amelyet viszont már korábban megkerestünk. A BVOP-nak viszont a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések miatt nem állt módjában válaszolni.
Egyébként, ha Áder elutasítaná kegyelmi kérvényét, Veres Margit beadhat egy újabbat, és annak az eljárásnak a lezárásáig az igazságügyi miniszter ismét mentesítheti Verest a büntetés megkezdése alól – a törvény a miniszteri „kegyelmek” számát sem korlátozza. (Akinek nincs miniszteri felmentése, maximum 3 hónapig halogathatja a börtönbe vonulást.)
Az érinthetetlen
Tiba István felelőssége – őt a Fidesz 2011-től az Országgyűlés egyik jegyzőjeként delegálja a parlamenti munkába – a vesztegetési ügyben nem merült fel. Sőt, az ügytől függetlenül haladt a ranglétrán, 2016-ban képviselői megbízatása mellé a Miniszterelnökség fejlesztésekért felelős biztosává léptették elő 772 ezer forintos fizetéssel. (Képviselőként nem sokat villantott, 2006 és 2010 között egyszer, 2010 és 2014 között háromszor szólalt fel, abból is az egyik kormánypárti interpelláció volt.) Tiba fejlesztési miniszteri biztosi munkájának már az első év végén megmutatkozott a hozama: 2012 karácsonyát is felülmúló pénzeső hullott Balmazújvárosra: turizmus- és szállodafejlesztésre 300 millió forintot, fürdőlétesítmények felújítására, fejlesztésére 480 millió forintot, a sportklub fejlesztésére, korszerű technológiák beszerzésére 480 millió forint támogatást utalt a kormány. Tiba a sikert azzal magyarázta, hogy a kormányzat és a miniszterelnök meglátta, hogy 2006, azaz első polgármesteri ciklusa óta Balmazújváros erőn felül teljesít, tudatosan, és nem hasraütésszerűen kéri a központi forrásokat.
Balmazújváros nem csak 2012-ben segítette az export-importban és fuvarozásban utazó Király Sándor üzleti boldogulását. A város 2016-ban, amikor Királytól hitelből megvette a helyi termálhotelt, gálánsan 15 évre előre kifizetett 127 millió forint értékű szolgáltatást a Király érdekeltségében lévő Termal Hotel Balmaz Kft.-nek, amely ezután a Kőnig Rendezvényközpontot üzemelteti. Ez azért tűnik minimum kedvezőnek, mert a város aligha volt rászorulva erre: a Cívishír értesülése szerint a csarnokra adott 180 millió forintos támogatásért cserébe az önkormányzat 15 éven át ingyenesen tarthat ott évi 20 rendezvényt. Király Sándor balmazújvárosi cégeit, a König-csoport tagjait a kormány is megtámogatta hazai és uniós forrásokkal, például a König Trade Kft. nevű zászlóshajó 2013-ban 99 millió forintot nyert technológiai korszerűsítésre. (A cég 2011-es pályázata is sikeres volt, dolgozói testi-lelki épségét segítő programjához 8 millió forintot kapott. A projektleírás szerint a 2011. február és október közötti rendezvények eredményeként „a dolgozók elsajátíthatják az egészséges életvitelhez szükséges tudást és kompetenciákat, amely az életminőség javulásához vezet. Ennek egyik következménye a munkahelyen észlelhető jelentős hatékonyságnövekedés, melynek pozitív hatásait a vásárlók is közvetlenül érezni fogják.”)
Bár úgy tűnt, a Királytól Tibához került millióknak nem maradt nyoma, rábukkantunk egy azóta keletkezett érdekes hivatalos iratra.
A vesztegetés után négy évvel Tiba a boríték értékével, 5 millió forinttal megegyező tételt vallott be utólagosan. 2016 áprilisában, amikor javában tartott Veres büntetőügye, a fideszes politikus megerőltette emlékezetét, és 2012-es országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatát egy 5 millió forintos, magánszemélyekkel szembeni tartozásról szóló bejegyzéssel toldotta meg – erről éveken át valamiért megfeledkezett. Megkérdeztük Tibát az 5 millió forint történetéről, de hetek alatt sem érkezett válasz. Vagyonnyilatkozatait áttekintve viszont kétségtelen, hogy a kormánypárti honatya ezek után fogához verte a garast. A Király-borítéknyi összeget ugyanis maradéktalanul visszafizethette, mert a 2013-as vagyonnyilatkozatában a kölcsönnek már se híre, se hamva.
