Kerényi Krónika – Másfél milliárd kultuszépítésre

  • Hamvay Péter
  • 2014.01.28 13:00

Belpol

Orbán Viktor kulturális megbízottja, Kerényi Imre népszórakoztató projektjeire eddig másfél milliárd forint közpénzt adott a kormány. Lett ebből például Nemzeti Könyvtár, amelynek egyik megjelenés előtt álló Rejtő Jenő-kötetéhez, úgy tudjuk, maga a miniszterelnök ír bevezetőt. Lett és lesz még sok más is. Összeszedtük, hogy mi minden, és mennyiért.

A kormány kritikátlan dicsőítését nyíltan zászlajára tűző Magyar Krónika, de leginkább Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak az ötvenes évek infantilis propagandáját idéző - utóbb a szerző által stílusparódiának nevezett - szövege már a saját táborának is kínos: egymás után határolódtak el a szerzőnek felkért jobboldali személyek a laptól, s végül Orbán Viktor a magazin megjelenését jóval a választások utánra tolta. (Arról ellentmondóak a hírek, hogy Orbán a múlt heti első szerkesztőségi ülésen megdorgálta Kerényit vagy sem.) A 2010-es választások előtt a párt még az Élet és Irodalom jobboldali ellenlapját, a Nagyítást gründolta, amelyben Tandori Dezső, Takács Zsuzsa, Térey János, Juhász Ferenc, Temesi Ferenc, Ágh István, Kányádi Sándor is publikált (lásd A Nagyítás rövid története című keretes anyagunkat). Most Bayer Zsolt, Kondor Katalin, Kristóf Attila, Kudlik Júlia, Szentmihályi Szabó Péter, Deutsch Tamás, Kövér László, Matolcsy György a választék.

false

 

Fotó: Soós Lajos / MTI

Három a nemzeti igazság

Nem ez Kerényi első kínos akciója, s vélhetően nem is az utolsó. Pénze van bőven: idén májusig 618 millió adóforintot kapott saját fejlesztésű népszórakoztató projektjeire. Ezt egy október 24-i kormányhatározat biztosítja számára. Első felét, 336,9 millió forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból már tavaly lehívhatta az idén szárba szökkenő programok előkészítésére, a következő 281,1 millió forint pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) idei költségvetési fejezetében áll rendelkezésére. A KIM-től - még a Magyar Krónika botránya előtt - megtudtuk, hogy ezt az összeget három kerényiádára fordítják. Az egyik a minisztérium közlése szerint a január 1-jével elindítani szándékozott inkriminált folyóirat, amelyre májusig 160 millió forintot terveztek költeni, igaz, ebben egyéb, pontosan nem részletezett kiadások is szerepelnek. Orbán kijelentése után, miszerint a lapban nem lesz közpénz, módosul a költségvetés. A "centrális erőtér" híveinek szánt "sorvezetőre" elkülönített pénzt másra fordíthatja a KIM - tudtuk meg Kerényi Imrétől. A lapgazda a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány lesz, a kiadó a Magyar Demokrata technikai hátterét fogja igénybe venni a folyóirat előállítására.

Az bizonyos, hogy idén 190 millió forint jut az alaptörvény végzős középiskolásoknak ajándékozott díszkiadására, és az általános iskolásoknak szánt zsebfüzetekre. Folytatódik a Nemzeti Könyvtár című, a "liberális kánont kiegyensúlyozni" szándékozó sorozat is, idén májusig újabb 17 kötet jelenik meg, egyenként 7500 példányban; nyomtatására és nyomdai előkészítésére 205 millió, jogdíjakra 63 millió forintot különítettek el. Kerényi legutóbb január 2-ára ígérte az általa kultuszkönyvtárnak, a kormány jelenlegi és leendő híveinek, békemenetelőknek szánt sorozat újabb "hullámát". Ám - mint lapunknak nyilatkozta - nem készült el határidőre az első hat kötet. Egy birtokunkba került, Kerényi által írt, a sorozatot beharangozó levél szerint "a következő 24 kötet esetében szellemi társasjáték veszi kezdetét, 24 ismert személyiség segíti majd a Nemzeti Könyvtár megalkotását". Ez azt jelenti, hogy például Orbán Viktor és Kövér László által ajánlott könyvet ad ki az állam 7500 ezer példányban, ezeket juttatja el az iskolai és közkönyvtáraknak. Úgy tudjuk, a miniszterelnök Rejtő Jenő egyik művét választotta, s látta el bevezető szöveggel. Nehezen jöhet össze a 24 ember, mert a miniszterelnöki megbízott szerint csak februárban lesz meg a teljes lista, és március 3-án jön ki az első hat kötet. Levele szerint Kerényi 2019-ig összesen 98 könyvvel számol. "A szerkesztők remélik, hogy 100 év múlva a könyvsorozatot kutatni fogják, s ebből alkotják meg a 2010-2019-es évek szellemi természetrajzát." A 2016 és 2017 között megjelenő harmadik hullám 24 bal- és jobboldali gondolkodó műveit vonultatja fel, míg a 2018-19-re tervezett negyedik etap "interaktív szellemi tevékenységgel zárja a sorozatot".

Kerényi Imre 2011. május 15-től tölti be a "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős" miniszterelnöki megbízott tisztét. Hivatalba lépése óta tavaly év végéig 923 millió forint ment el az alaptörvény asztalára, a Nemzeti Könyvtárra, az érettségizőknek szánt díszalbumokra és egyéb felettébb emlékezetes dolgokra - derül ki a KIM adataiból. Kerényi projektjeire 1,54 milliárd forintot költöttünk összesen. Nem sokkal kevesebbet, mint amennyit az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly költött arra, hogy 2300 kistelepülésen legyen könyvtári szolgáltatás. (Mindehhez jön még Kerényi 600 ezer forintos havi fizetése és az általa használt VW Passat költsége.)

Miután a kormánybiztos költségvetését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül kapja, közérdekű adatigényléssel fordultunk a tárcához. Szerettük volna megkapni a miniszterelnöki megbízott tevékenységét képező feladatok ellenőrzését, elszámolását tartalmazó dokumentumokat, illetve a fent említett kormányhatározatban rendelkezésére bocsátott összegek felhasználásának terveit is. Egyetlen dokumentumot, szerződést sem kaptunk meg, csupán a miniszteri biztos kiadásait tartalmazó listát. A KIM válaszából azért kiderült, hogy a kormánymegbízott működését eddig sem a tárca ellenőrzési főosztálya, sem az Állami Számvevőszék, sem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem vizsgálta.

Középiskolás fokon

Az alaptörvényt tartalmazó, dúsan - többek között a Kerényi által megrendelt történelmi festmények repróival - illusztrált, 214 oldalas díszalbumot minden végzős középiskolás megkapja. A KIM közlése szerint 2012-ben 132 ezer darabot állítottak elő 131,8 millió forintért, 2013-ban pedig 160 ezer darabot nyomtattak 163 millió forintért. De az összegekben nem lehetünk biztosak: a KIM tavaly júniusban a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy 2012-ben 135 ezer darab album készült 109 millió forintért, 2013-ban pedig 148 ezer kötet 136 millióért. (Mindkét esetben bruttó árról van szó.) Kérdés, hogyan lett a két nyilatkozat között eltelt fél év alatt a 865 forintos könyvből majdnem kereken 1000 forintos példányonkénti ár? Különösen, hogy az Alföldi Nyomda - a lapunk által kért hivatalos árajánlata szerint - bruttó 459 forintért vállalná egy hasonló kiadvány legyártását. Az is rejtély, hogy a csökkenő gyerekszám mellett miért nő a díszalbumok száma évről évre. Ráadásul tavaly 25 ezerrel több példányt gyártottak a szükségesnél (ennyivel volt kevesebb a végzősök száma). Az átlagos, színes albumot 5 ezer forintért meg is lehet vásárolni a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. mintaboltjában. (Minden kerényis kiadványt ők állítanak elő, közbeszerzés nem volt.) A kiadó közlése szerint eddig 79 példányt sikerült értékesíteni.

Megkérdeztünk néhány iskolát, hogyan kellett elszámolniuk az adóforintokból előállított ingyenes albumokkal. Nos, semmilyen elszámolási kötelezettségük nem volt, nem ők rendelték a könyveket, hanem a minisztérium küldte azokat. Az egyik gimnázium és szakközépiskola vezetője - érthető okokból a nevét nem vállalva - azt írta: "Az első évben sokat hoztak, így jutott mindenkinek, tavaly már kevesebbet, így nem feltétlenül kapott minden szakiskolás."

E kötet A/3-as méretű változatát az alaptörvény asztalánál 10 ezer forintért lehetett megrendelni. A 12 ezer példányt 7300 forintos darabáron, összesen 88 millió forintért gyártotta le a közlönykiadó. Sem a cég, sem a KIM nem adott felvilágosítást, hogy valójában mennyit rendeltek belőle az állampolgárok, s mennyit értékesítettek egyéb csatornákon. Pontosan A/3-as méretet az Alföldi Nyomda és más magyar nyomda sem vállal, forrásaink szerint ehhez nagyon hasonló méretben és minőségben 17 millió forintból teljesíthető a megrendelés.

És hogy a 10-14 évesek se nőjenek fel az új alaptörvény nélkül, nekik zsebfüzeteket nyomtattak: ezek és a hasonló formátumú Nemzeti hitvallás előállítására 2011-ben 16 millió, 2012-ben 15 millió forint ment el. (Szakértő forrásaink szerint a jelenlegi nyomdai és papírárakon kalkulálva sem tesz ki ennek az összköltsége 22-23 millió forintot.) Az ifjúság alkotmányos felvilágosítására több mint 300 milliót költött Kerényi.

Alapozás

2011-ben 100 ezer példányban, 43 millió forintért nyomtatta ki, juttatta el és "személyesítette meg" az alaptörvény asztalánál a dokumentumot tartalmazó Magyar Közlöny-különszámot a kiadó. Egyenként 432 forintos költséggel kell számolnunk. A nyomdaköltség azonban - szakértők szerint - maximum 160 forint lehetett, ezt növelte 345 forintra a levelenkénti 185 forintos postaköltség. A KIM úgy tájékoztatott, hogy 85 ezren rendeltek maguknak Kövér László aláírásával alaptörvényt. Az érdeklődés tehát nem indokolta, hogy ugyanabban az évben újabb 37 ezret állítsanak elő. Ez már csak 218 forintba került darabonként. A közlönykülönszámok sem kerültek a könyvesboltok polcaira, csak a kiadó boltjában kaphatók 1490 forintért. Ami az előállítás bevallott 218 forintjának csaknem a hétszerese. Az alaptörvény asztalánál rendelő állampolgároknak még sima levélként küldték el, ám a kiadó tájékoztatása szerint ezzel nagyon sok baj volt, így ma már ezt nem vállalják; ha valaki nem akar személyesen bemenni a mintaboltba, 1105 forintért utánvétes csomagként rendelheti meg az alaptörvényt. Igaz, a gránitszilárdságú alkotmány módosításait betétlapok formájában ingyenesen megkapja. Csupán ezek nyomtatása 3,8 millióba került. Túl nagy érdeklődés azonban nincs rá, mert amikor az üzletben érdeklődtünk a Kerényi-féle kiadványokról, előzékenyen közölték: ha néhány darabnál többet szeretnénk venni, előre szóljunk, mert azt már rendelni kell a nyomdából.

Ezek mellett bagatell az a 30 millió, amit a köznevetség tárgyává vált "történelmi" festmények finanszírozására költött Kerényi. Több mint 3 millió volt a könyvkészítő szakértő díja, csaknem egy-egy millió ment el a történész, festészeti és gyermekrajzszakértő díjazására. Összesen 3 milliót a gyermekrajzok készítői és tanárai kaptak. A Nemzeti Galériában megrendezett Hősök, királyok, szentek című kiállítást is támogatták 2,7 millióval.

17 millió forintba került az alaptörvénybuli az operaházban. Egy ilyen emelkedett ünnepség esetében nem tekinthető jelentős összegnek az a 400 ezer forint, amit pusztán a meghívók célba juttatására elköltöttek, amit bizonyára a hátsó kapun beosonó ünneplőktől is kértek a belépéskor. 22 millió ment el az alaptörvény különböző nyelvekre fordítására, 6,3 millió a mobilalkalmazás fejlesztésére, s darabonként több mint félmillióért hat darab "kézműves könyvet" is gyártottak a díszalbumból. De 2 milliót a Ráday Mihály vezette Város- és Faluvédők Szövetsége is kapott szakértői díjként, talán ezért kerülhetett fel az egykori SZDSZ-es politikus neve a Magyar Krónika reménybeli szerzői közé is.

A nemzet könyvtárosa

Az alkotmány mellett Kerényi másik nagy projektje az emlegetett Nemzeti Könyvtár. Az új jobboldali kánon része lett például Venesz József A magyaros konyha című műve, amely a Kádár-kor népétkeztetésének volt az alapműve (Venesz Józsefről és a kötetről lásd: Javított kiadás előtt, Magyar Narancs, 2013. május 16.), az eredetileg tervezett Magyar Elek-szakácskönyvhöz ugyanis nem sikerült megszereznie a jogokat. Hasonló okból le kellett mondania Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáról is - míg például Márai Sándor, Weöres Sándor és Szabó Magda műveit jogörököseik engedélye nélkül adták ki. Egyébként zömében népszerű, könyvesboltokban, antikváriumokban könnyedén hozzáférhető kötetek jöttek ki olcsóbban (2500 forintért), mint a piacról élő konkurenciánál. Problematikus szerző Tormay Cécile volt igazán, akiről utcát is el akart neveztetni Kerényi Budapesten, sikertelenül. A sorozat indulásakor, a kezdeményezés versenytorzító hatása miatt zúgolódott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE): a könyvpiaci szakemberek nyílt levele szerint az akkor 240 ezer kötet nyomdai költségeire tervezett 300 millió forint mintegy triplája a piaci árnak. Rossz néven vették, hogy a teljes magyar nyelvű könyvkiadás összesen 200 milliós állami támogatása jócskán alatta marad a Kerényinek e célra adott összegnek.

A KIM november 27-én küldött adatai azonban azt mutatják, hogy másként alakult a Nemzeti Könyvtár sorsa. A sorozat hatalmas bukás volt, és gyakorlatilag befulladt a projekt. A 2013 végéig megjelent 24 kötetből összesen 122 500 példányt nyomtattak, viszont azt jó drágán, bruttó 193,6 millió forintért. Nyomdai szakemberek szerint az 1572 forintos példányonkénti gyártási árat ennek kevesebb mint a felére le lehetne szorítani. Az egykori színházrendező kezdetben azt állította, a könyvek 10-10 ezer példányban jelennek meg, és ezek felét tiszteletpéldányként politikusok, polgármesterek, köz- és iskolai könyvtárak kapják, illetve iskolaigazgatók, ha vállalják, hogy az irodájukba kihelyezik berendezési tárgyként. A másik - mai könyvesviszonyok között horribilis - ötezer példány pedig kereskedelmi forgalomba kerül. Ha elhisszük Kerényinek, hogy az első ütemben megjelent 7 kötetből valóban 10-10 ezer példány készült, akkor az elkövetkező 17-et, ha hihetünk a KIM adatainak, már átlag 3000 példányban nyomtatták. Eszerint mind repiajándékként, mind a piacon gyengén teljesített a sorozat. Kérdés, hogy az idén májusig kiadni szándékozott újabb 17 kötetet miért egyenként 7500-as példányszámmal tervezi a KIM? A napokban ismét érdeklődtünk a minisztériumnál a Nemzeti Könyvtárról, és ezúttal egészen más választ kaptunk, mint korábban. Január 9-én úgy tájékoztatták lapunkat, hogy 197 500 példányban jelent meg a sorozat 24 kötete, az első hét 10-10 ezer, a többi pedig 7500 példányban.

Nem találunk olyan könyvtárat, beleértve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat is, ahová megérkezett volna a korábbiaknál jóval kisebb példányban nyomott utolsó két etap 10 kötete. Aligha a kézbesítés tempójával van gond, hiszen a VIP-személyeknek már megérkeztek külön az októberi, külön a decemberi kiadások. A sorozat értékesítéséből a közlönykiadó szerint 10,9 millió forint folyt be; azt nem közölték, hogy hány kötetből.

Kerényi és a kedvezményezett Nemzeti Kulturális Alap arról tájékoztatott, hogy a KIM 61 milliót utalt át, de nem tudni, hogy ez maradvány pénz vagy a termékeken realizált haszon. Mivel bevallottan kultuszkönyvtárról van szó, az egyes kötetek megjelenéséhez szoborállítások is kapcsolódtak: ezekre 111 millió forint ment el.

a Nagyítás rövid története

2009 elején Brém-Nagy Ferenc író, Száraz Miklós György író és Csontos János író, a Magyar Nemzet akkori publicistája határozta el, hogy megvalósítják Brém-Nagy hat éve kidolgozott koncepcióját, és indítanak egy jobboldali irodalmi, közéleti lapot. Forrásaink szerint maga Orbán Viktor döntött a Nagyítás megszületésről, a finanszírozásra félmilliárd forintot ígért, aminek előteremtésével Balog Zoltánt bízták meg. Az általa vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 87 millióval támogatta is a lapot. (A Nagyításról lásd: Bántó nyitottság, Magyar Narancs, 2010. szeptember 23.) Most - Kerényi nyilatkozata szerint - a Magyar Krónika finanszírozását kapta feladatul az alapítvány, amelynek vezetője a miniszterré avanzsált Balog Zoltán, akinek még a nevét sem sikerült helyesen leírni a lap szerzőinek százas listáján, és aki nem ment el a Krónika lapindítójára.

2009 szeptemberében a fideszes vezérkar informális tanácskozásán, Kötcsén jelentették be a Nagyítás indulását. A lap legnagyobb dobása is ehhez kapcsolódik. A választási kampány finisében, 2010. februárban közölték a Kötcsén elmondott Orbán-beszédet, amelyben a Fidesz elnöke többek között a centrális erőtérről értekezett, valamint arról, hogy 15-20 évre rendezkedik be.

A Nagyítás 2009. decemberi beköszöntőjében Csontos János főszerkesztő nem harcos pártlapot ígért, hanem kulturális pluralizmusról beszélt. A legtöbb magyar írót megkeresték a lapszerkesztők, határozott nemet állítólag csak Moldova Györgytől és Darvasi Lászlótól kaptak.

A választási győzelem után Balog Zoltán hirtelen elzárta a pénzcsapot. A szerkesztők, munkatársak ma sem tudják, mit vétettek, miért lettek hirtelen szálka Orbán szemében? 2010 júniusára világos lett, a lap nem finanszírozható tovább. Végül 2010. szeptember közepén úgy szűnt meg, hogy munkatársainak átlag háromhavi bérrel tartozott.

Egyes híradások szerint Orbán Viktort most zavarta, hogy túl sok, egykor a Nagyításhoz kötődő szerzőt hívott meg Kerényi az új laphoz. A Nagyítás vezetői közül valójában csak Csontos neve szerepelt a levélben a Magyar Krónika leendő szerkesztőjeként. Mégis lehet valami a híresztelésben, mert Kerényi nekünk már hangsúlyozta: Csontos csak munkatársa, nem szerkesztője lesz az újságnak.

Neked ajánljuk