"Még nem tartunk ott, hogy nagy csaták dúljanak a jelölti helyekért, de egy-két kivételtől eltekintve mind a 176 egyéni körzetben megvan a jelöltünk" - kezdi a Lehet Más a Politika (LMP) választási felkészülésének bemutatását Schiffer András szóvivő, a választmány tagja, aki elismeri: a kritikus pont az ajánlószelvények összegyűjtése lesz. De remélik a legjobbakat, a párt szervezetileg valamennyi választókerületben jelen van, és a honlapjukon is zajlik egy akció a cédulagyűjtés előkészületeként.
Adottságok
A területi listák összeállítása a megyei szervezetek hatásköre, de az országos választmánynak van bizonyos ellenőrzési joga fölötte. Az országos lista tervezetét a 13 tagú választmány már véglegesítette; az utolsó szót erről a január 30-i kongresszus mondja ki. A párt szabályzata szerint a kongresszus a lista első 15 helyéről bárkit kiejthet, de akár az egész listát is elvetheti - magyarázza a procedúrát a szóvivő. Schiffer nem zárja ki, hogy az első 15-ben - és különösen a lista végén - olyan "külsősök" is szerepeljenek, akiknek az elmúlt évekből nincs pártpolitikai előéletük, de elismert közéleti emberek. A listavezető személyéről a választmányban nem alakult ki vita. "Senki nem ambicionálta különösebben" - mondja Schiffer. Elsősorban azt mérlegelték, milyen listavezető lenne a leghatékonyabb a szavazatszerző képesség és a belső mobilizáció szempontjából. Egyetértés volt abban, hogy bárki lesz is a listavezető, egy csapatot próbálnak eladni. "Ha lesznek óriásplakátjaink, ez azokon is látszani fog" - utal Schiffer egyben arra is, hogy szerény kampánynak néznek elébe.
Együttműködésük a Humanista Párttal csak a tavaly júniusi európai parlamenti választásokra szólt. Kapcsolt vagy közös listában nem gondolkodtak, s jelenleg senkivel nem tárgyalnak választási együttműködésről. Nem zárják ki viszont, hogy később kialakítanak valamiféle kooperációt olyan, a parlamentbe jutásra esélytelen kisebb párttal, melynek nézetei közel állnak az övékéhez.
A párt választási programja március közepére készül el. Nagy meglepetés nem várható, lényegében az EP-választásra készült programot bővítik és fejtik ki részletesebben. Az öt programalkotó műhelyben egyenként 20-25 fő serénykedik, a társadalom- és gazdaságpolitikai műhelyek pedig kifejezetten kutatóintézetekkel dolgoznak együtt, de neveket a szóvivő nem kíván mondani.
Az LMP szeptember óta az Európai Zöld Párt megfigyelő tagja. "Letettük a voksunkat, hogy az európai politikai palettán hová tartozunk" - válaszolja Schiffer arra a kérdésre, milyen nemzetközi minták lebegnek a szemük előtt. Jó kapcsolatokat ápolnak az osztrák, német, francia és holland zöldekkel, és ígéretet kaptak arra, hogy az Európai Zöld Párt - akárcsak az EP-kampányban - most is segíti őket valamilyen formában.
A választási esélyeket latolgató cikkekben az elmúlt időkben gyakran leírták a pártról, hogy az EP-választás óta a sajtóban gyakorlatilag alig látszik. "Egy parlamenten kívüli párt, amely nem keresi a botrányokat, ennél jobbra nem igazán számíthat - mondja erre Schiffer -, de tapasztalatunk szerint kampányidőszakban be tudunk kerülni, és természetesen személyes és internetes kampányt is folytatunk majd."
A kampányt egy viszonylagos autonómiát élvező belsős csapat irányítja majd, amely együttműködik külsős szakértőkkel is. Kampányfőnökük Karácsony Gergely, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet volt kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének adjunktusa. "Az internetnek a kampányunkban valóban kiemelt szerepe lesz. Nem azért, mert úgy érezzük, hogy lemondhatunk azokról, akik nem használják a netet, hanem főleg a költséghatékonyság végett: nagyon kevés pénzünk lesz. A web2-es dolgokban az LMP a pártok között már 'piacvezető', nekünk van a legnagyobb Facebook- és iwiw-csoportunk. Egyelőre nem árulhatok el részleteket, de sok érdekességgel fogunk szolgálni" - mondja szűkszavúan Karácsony. Az internetnek a párt a pénzgyűjtésben is szerepet szán, de az EP-választás idején már leszámoltak azzal az illúzióval, hogy Magyarországon ily módon jelentős adomány jöhet össze.
Az LMP megszólalóit sokfajta kritika érte eddig, többek között az is, hogy bonyolult, száraz, néha túl szakmai nyelven beszélnek. "A kritika részben jogos, de ehhez az is hozzátartozik, hogy mi nem engedhettük meg magunknak, hogy felállítsunk egy állandó stábot, amely röviden és világosan megfogalmazza a mondandónkat, és felkészíti a politikusainkat. Másrészt tudatos döntésünk, hogy nem kívánunk alkalmazkodni ahhoz a lebutított politikai nyelvhez, ami nálunk uralkodóvá vált" - válaszolja a szóvivő. A kampányra készülve azonban most létrejött egy kisebb stáb, mely az üzenetek megfogalmazásán és a jelöltek felkészítésén dolgozik.
Tervek
"Alapvetően pozitív kampányra készülünk, de persze nem kerülhető meg, hogy közben kritikát ne mondjunk az elmúlt húsz év politikai elitjéről" - mondja Schiffer. Kampányuk központi eleme a korábban már bemutatott korrupcióellenes javaslatcsomag lesz, a másik pedig a Zöld fordulat c. program, melynek alapja az Európai Zöld Párt által tavaly februárban kezdeményezett Zöld Költségvetési Élénkítés. "Egy közgazdászcsapat dolgozik ennek részletesebb kifejtésén - mondja Jávor Benedek, az LMP zöld ügyekben illetékes szóvivője. - Az unióban ugyan nem jött létre az az 500 milliárd eurós alap, melyet az Európai Zöld Párt javasolt, de a Bizottság talán hajlik rá, hogy új módon költsük el a meglevő forrásokat." A magyar költségvetés sincs abban a helyzetben, hogy pluszforrásokat szánjon erre a célra, és az LMP nem is értene egyet ezzel, de szerintük pusztán a szabályozási környezet módosításával versenyképessé válhatnának a zöld megoldások, ami új munkahelyeket teremthetne, akár a képzetlenek számára is. Amellett, hogy tudják, válság idején a választók inkább anyagi kérdésekre érzékenyek, a Zöld fordulat középpontba állításával azt is szeretnék megmutatni, hogy az LMP nem pusztán zöld párt, hanem együtt kívánja kezelni a környezetvédelmet, a szociálpolitikát és a foglalkoztatást.
A kampány harmadik lényeges elemét, a párt roma integrációs programját várhatóan február elején mutatják be. "Elmondjuk majd, hogy szerintünk alapvetően szegénységprobléma van Magyarországon, amelynek vannak következményei a roma és nem roma együttélésre - fejti ki Schiffer András. - A roma integrációt egy alapvetően színvak társadalompolitikával kívánjuk előmozdítani, mely nem süket a leszakadó alsó és középrétegek nyomorúsága iránt sem."
Az európai parlamenti választások után a párt saját kutatást ugyan nem készíttetett, de a nyilvánosságra került adatokból számukra az derült ki, hogy gyakorlatilag valamennyi 2006-os táborból szereztek szavazatokat, ha nem is egyenlő mértékben, és valóban van egy markáns arculata a szavazóiknak: a fiatalabb, képzettebb városlakók alkotják a bázisukat. A célcsoportjaikat azonban tágítani szeretnék. "Vannak elképzeléseink arról, hogy hosszú távon és optimális esetben kiket kellene megcéloznunk ahhoz, hogy 5 és 10 százalék körüli eredményt érhessünk el, de a jelenlegi erőforrásaink és ismertségünk mellett realistának kell maradnunk" - mondja Schiffer András. Számítanak az emberi jogok iránt mélyen elkötelezettekre, akik az elmúlt két választáson is jobb híján szavaztak a szabad demokratákra, továbbá a zöld mozgalmak támogatóira, illetve a környezeti konfliktusokra érzékeny polgárokra. Szeretnék megszólítani a centrumszavazókat, akik próbálnak a tömbök közé szavazni, számítanak a kiábrándult fiatalabb szocialista szavazókra, akiknek kötődése már az EP-választáson sem volt túl erős, valamint az első szavazókra, akik kifejezetten a politikai elittel szemben keresnek demokratikus alternatívát.
"Nagyobb ambícióink vannak annál, mint hogy egyszerűen átvegyük az SZDSZ volt szavazóinak egy részét - vázolja Schiffer a helykeresés mögötti ambíciókat. - Sokszor elmondtuk, szeretnénk politikai otthont kínálni azoknak, akik érzékenyek az emberi jogi ügyekre, de nem tekintik magukénak a neoliberális gazdaságfilozófiát."
A párt tanácsadója, Karácsony Gergely szerint az LMP-nek jó esélyei vannak arra, hogy meg tudja szólítani annak a körülbelül egymilliósra tehető, kiábrándult liberális és szocialista szavazókból álló csoportnak a jelentős részét, akik jelenleg "passzív rezisztenciában" vannak (lásd a kampányfőnök elemzését lapunkban: Az eltűnt szavazók nyomában, Magyar Narancs, 2009. december 17.). "Az MSZP-szavazótábor identitás-törése nagyon erősen összefügg a neoliberális gazdaságpolitika megbukásával - fejti ki részletesebben vélekedését a Narancsnak Karácsony Gergely. - Az MSZP szavazóinak egy része elfogadta a neoliberális gazdaságpolitikát, mert a párt nyugatosságát, progresszivitását látta benne, azt a lehetőséget, hogy túllép a saját múltján. Egy posztkommunista országban nehéz baloldalinak lenni, főleg ha az ember egyébként tényleg posztkommunista. Az LMP-nek nincsenek ilyen frusztrációi, számára a baloldali gazdaság- és társadalompolitika nem lehet ciki, hiszen neki semmi köze a szocializmushoz. Ez megkönnyíti a szavazóknak, hogy ne legyenek frusztráltak, ha baloldaliak akarnak maradni. Az LMP programjában nagy hangsúlyt kap a foglalkoztatás, főleg az alacsonyan képzettek foglalkoztatása, a szolidaritás és a roma integráció. Ezek nem feltétlenül népszerű üzenetek, viszont baloldaliak. Persze azok a volt MSZP-szavazók, akik hisznek a neoliberális gazdaságpolitikában, Bokros Lajosban találhatják meg az idoljukat. Csak hát ez körülbelül a volt MSZP-szavazók negyede."
Irányok
Természetesen vannak nézeteltérések az LMP-ben arról, hogyan pozicionálják a pártot a jelenlegi, a pártrendszer átalakulását előrevetítő helyzetben - ismeri el Schiffer: "A pozicionálásnak több szintje van. A tagságban és a választmányban is teljes konszenzus van abban, hogy a jelenlegi, kulturális alapokon nyugvó bal-jobb szembenálláson kívül akarunk maradni, hiszen éppen ezt szeretnénk meghaladni. Arról viszont persze vannak viták, hogy hoszszabb távon milyen célcsoportok, kultúrák, attitűdök legyenek meghatározóak."
Az LMP öndefiníciója szerint többféle politikai hagyományból is merít, de kerüli, hogy megcímkézze programja különböző elemeit. "Ezektől a címkéktől olyan emberek is a szívükhöz kapnak, akik egyébként az utolsó szóig egyetértenek azzal, amit leírtunk" - magyarázza Schiffer. Az alapító nyilatkozatban is említett "újbalos" hagyományok miatt ezen igyekezet ellenére is ideológiailag nagyjából elhelyezhető a párt. "Az újbaloldali hagyomány annyit jelent - fejti ki a szóvivő -, hogy hosszú távon olyan pártot szeretnénk, amely társadalompolitikájában következetesen fellép a kizsákmányolás minden formája ellen, tehát itt nemcsak a tőke és a munka viszonyáról beszélek, hanem mindenfajta kizsákmányolásról. Ugyanakkor az LMP nem kapitalizmusellenes párt. A piac adottság, nem nagyon képzelhető el, hogy más rendező elvet találunk a gazdaságban. A szabad piac számunkra azonban nem önérték, mi olyan társadalom- és gazdaságpolitikát szeretnénk, mely határozott szociális és ökológiai korlátokat állít a piaci logikával szemben. De azt is látjuk, hogy ezeket a korlátokat nemzetállami keretek között nem lehet felállítani, hanem csak globálisan, ezért a globalizáció elleni küzdelemnek önmagában nem sok értelme van."
Az LMP "hosszú menetelésre" készül, Schiffer úgy gondolja, valószínűleg a 2014-es választásra érik majd be igazán a párt, de már most is lesz fogadókészség a mondandójukra. "Arra törekszünk, hogy hosszú távon megteremtsük a 2010-ben hatalomra kerülő kormány demokratikus alternatíváját. De ehhez most be kell jutnunk, és utána kezdeményezően kell fellépnünk. Számos javaslatunk van ennek a befagyott politikai rendszernek a megpezsdítésére. És abban bízunk, hogy ha bekerülünk, a mi szavazatainkra is szükség lesz ahhoz, hogy a kétharmados törvényekhez hozzá lehessen nyúlni, és a Fidesznek majd döntenie kell, hogy velünk, az MSZP-vel vagy a Jobbikkal működik-e együtt."
Nagy László
Még nem más
Az LMP éppen úgy a partvonalon kívülről bírálja a jelenlegi berendezkedést, mint a Jobbik; utóbbitól eltérően azonban nem magát a rendszert, hanem csupán annak működtetőit kritizálja. Vonzereje ettől függetlenül ugyanabban rejlik, mint a szélsőséges párté: újdonságában, s hogy a "hazug" parlamenti politizálástól még érintetlen.
A környezetvédő Védegyletből kinőtt LMP azon szavazók körében lett népszerű, akik korábban jellemzően az SZDSZ-re voksoltak, ám számos ok (főleg az MSZP-vel kötött koalíció és annak következményei) miatt eltávolodtak a liberális párttól. Számos közismert embernek (például művészeknek), akik liberális elkötelezettségüket korábban nyíltan vállalták, ám az "eszdéeszességet" mind inkább kínos tehernek érezték, valóságos megváltás volt az LMP fölbukkanása. A párt relatív ismertségét így nemcsak alapítóinak védegyletes és tiszteletre méltó jogvédő múltja, hanem a hozzájuk gyorsan csatlakozott színészek, zenészek népszerűsége is magyarázza.
A deklarált és tudatosan épített másság-imázs önmagában is elég volt ahhoz, hogy az első erőfölmérőn, a tavaly júniusi EP-választáson az LMP ne pusztán tisztességes eredményt érjen el, de néhány budapesti belső kerület kivételével mindenhol megelőzze a szétesett szabad demokratákat: az országosan szerzett 75 522 szavazatukkal (2,61 százalék) 13 ezer vokssal gyűjtöttek többet az SZDSZ-nél. Ám azon kívül, hogy az LMP különb akar lenni politikai vetélytársainál, közelebbit nemigen tudhattunk meg eddig róla. Amennyire fölkészültek egyes alapítói szűkebb szakterületükön, maga a párt annyira elveszett jó néhány politikai kérdésben. Zavaros, az antiglobalista piac- és kapitalizmusellenességből, valamint a polgári (tőkés) társadalmak jogfelfogásából egyszerre táplálkozó nézeteiket mostanság próbálják koherens világképpé gyúrni. Ez persze természetes: a letisztuláshoz idő kell, s ha arra gondolunk, hogy parlamenti pártjaink húsz év múltán sem tudják eldönteni, milyen "értékek mentén" "építkeznek" is ők valójában, igazán nem vethetünk semmit az LMP szemére. Ezzel együtt az utóbbi hetek megszólalásai (például a titkosított anyagok nyilvánosságra hozataláról, a választási etikai kódex szorgalmazásáról, vagy a monoki modell MDF-es támogatásáról), bár nem különösebben eredetiek, mindenképpen átgondoltabb és letisztultabb politikai irányra utalnak.
Egyvalamit azonban már profin elsajátított a friss erő: az LMP az elmúlt napokban a nagy pártokat megszégyenítő negatív kampányba kezdett az MDF és az SZDSZ formálódó szövetsége ellen. A lassan közhellyé merevedő vádak (elvtelenség, listás helyek pénzért kiárusítása stb.) ismételgetése nagyon is érhető, hiszen az MDF és az SZDSZ célközönsége jórészt fedi a feltörekvő újét, és a bekerüléshez szükséges minimum 200-250 ezer voksot az LMP elsősorban a két rendszerváltó párt kárára szerezheti meg. Odáig azonban el kell jutni: területi és országos listák csak meghatározott számú egyéni jelölt indításával állíthatók. A kis pártoknak, különösen a minimális infrastruktúrával rendelkező LMP-nek épp ez a legnagyobb gondja. Vagyis nem kizárt, hogy a jelöltenként leadandó legkevesebb 750 ajánlószelvény némi kerülővel szerezhető csak meg: az MDF és az SZDSZ berkeiből származó híresztelések szerint (elvégre a negatív kampány kölcsönös) a Fidesz örömmel kész lesz kisegíteni az LMP-t cédulagondjaiban.
B. I.
