Magyarországon annak a mély- és/vagy magasépítéssel foglalkozó hazai, illetve külföldi háttérrel rendelkező nagyvállalkozásnak, amely komolyan labdába akar rúgni a legnagyobb állami közbeszerzések piacán, szeretnie kell a focit. Ez hovatovább evidencia az ágazati szereplők körében. Nem véletlen, hogy a stadionok VIP-páholyai az utóbbi években a politikai elit és az üzleti szféra egyik fontos találkozóhelyeivé váltak. (A Videoton páholyába mi is bejutottunk, tapasztalatainkat lásd: Páholybéli megfigyelések.) A törekvő vállalkozók és cégek így hát maguk vezetnek és finanszíroznak egy csapatot, vagy látványosan támogatnak egyet, netán többet. Mindkettőre bőven akad példa.
Ráadásul egy sor fideszes politikus lett az elmúlt években futballklubok első embere, például Deutsch Tamás az MTK-é, Kubatov Gábor a Ferencvárosé vagy éppen Tállai András a Mezőkövesdé (utóbbi portréját lásd: Törő, a pénzszivattyú, Magyar Narancs, 2013. augusztus 15.). Ők elsősorban politikai lobbierejükkel lendítenek kedvenc gárdájukon, láthatóan nem eredménytelenül: mindhárom csapat arénája vagy már megújult, vagy folyamatban az átépítése. Több élvonalbeli klub élén pedig olyan nagyvállalkozók állnak, akik évek óta jó viszonyban vannak Orbán Viktorral.
Orbán emberei
Közülük az egyik legrégebbi motoros a Videoton FC tulajdonosa, Garancsi István. A milliárdos üzletember már az első Orbán-kormány ideje alatt is közel állt a Fideszhez, majd cége 2007-ben megmentette a csődtől a székesfehérvári csapatot, amelyet évek alatt az egyik legstabilabb hazai klubbá alakított. A miniszterelnöknek – a felcsúti bázis megteremtéséig – a Vidi volt a kedvenc együttese, fia, Orbán Gáspár is játszott itt egy darabig. Garancsi bizniszei pedig szárnyalnak, az Átlátszó szerint a klubtulajdonos, milliárdos vállalkozó érdekeltségei tavaly összesen nettó 46,5 milliárd forint értékű, közpénzből finanszírozott megbízást kaptak, ráadásul mindezt önállóan, konzorciumi partnerek nélkül. A Market Építő Zrt. csak 2015-ben nettó 40,7 milliárd értékben nyert közbeszerzéseken, ennek jelentős részét a nettó 38,3 milliárdból kialakítandó Dagály uszoda megépítése adja. Garancsi továbbá bevásárolta magát az online pénztárgépek bevezetésének fő nyertesébe, a Mobil Adat Kft.-be, és bekerült az energiabizniszbe is: a MET Magyarországi Energiakereskedő Zrt.-n keresztül tulajdonostársaival együtt 2015 előtt úgy juthatott milliárdokhoz, hogy az állam a rezsicsökkentésre is hivatkozva mesterségesen teremtett a hazai gázpiacon olyan helyzetet, amelynek igazi haszonélvezője a MET volt (a MET nagy bizniszéről lásd: „Törvénybe iktatták a lopás lehetőségét”, Magyar Narancs, 2015. július 23.). Garancsi Istvánék legutóbbi nagy dobása a Kopaszi-gát megvétele volt, amelyre az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben (erről bővebben lásd: Garancsi megint a tutiban, Magyar Narancs, 2016. január 28.).
| ||
A legfelkapottabb nemzeti tőkés manapság Mészáros Lőrinc, akinek legnagyobb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a 3,8 milliárd forintból épült Pancho Aréna felépítésében is részt vett. A felcsúti milliárdos polgármester érdekeltségein keresztül máig támogatja az Orbán Viktor alapította Puskás Akadémiát, cégei ott virítanak a stadionban látható hirdetőtáblák többségén. Mészárosnak nagy szerepe van a klub mindennapi működtetésében, ő a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kuratóriumi elnöke, és besegít a csapat gépparkjának karbantartásába is, hiszen egyik cége, a Mészáros Autó Javító Kft. telephelyén rendre ott parkolnak az akadémia kisebb-nagyobb buszai. Mészáros építőipari érdekeltségei óriási összegekben nyernek el megrendeléseket, de a milliárdos egykori gázszerelő jól járt az állami földbérleti pályázatokkal is, az utóbbi hónapokban pedig rengeteg földet vásárolt fel Fejér megyében. Hogy ebből mennyi az övé, arról mindenféle pletykák keringenek, mindenesetre Mészáros Lőrinc szeret szívességet tenni a miniszterelnöknek és családjának, akad néhány furcsa ingatlankeringő is közte, illetve az Orbán család között. (Mészáros és az Orbán család közös ügyleteiről és a felcsúti polgármester legújabb bizniszeiről előző lapszámunkban írtunk: Dehogy stróman. Intéző!, Magyar Narancs, 2016. április 14.).
Bár annyira nem áll közel a miniszterelnökhöz, mint Garancsi vagy Mészáros, közvetetten Szima Gábor, a debreceni klub elnöke is kapott némi támasztékot az államtól. A Szimáékhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. az egyetlen olyan vállalkozás, amely Andy Vajnáékon és egy osztrák cégen kívül kaszinókat üzemeltethet Magyarországon. Egyébként a debreceni stadion készült el majdnem először a nagy rekonstrukciós hullámban (ki nem találnák, melyik volt az első: persze, hogy a felcsúti Pancho Aréna. Garancsi István se panaszkodhat, a Videoton FC új arénáját várhatóan 2017 közepén adják át).
A feltörekvők
A Garancsi–Mészáros–Szima hármason túl az utóbbi években több olyan hazai vállalkozó és cége is beszállt a fociba, akik a közbeszerzéseken látványosan jól szerepelnek. A bajnokságban a kiesés ellen – eddig nem túl nagy sikerrel – harcoló Békéscsaba többségi tulajdonosa, a Békés Drén Kft. rengeteg állami megbízást kap úgy, hogy több projektben a Mészáros és Mészáros Kft.-vel vagy a kormányzati körökben szintén jól ismert Duna Aszfalttal egy konzorciumban dolgozhattak. (Amíg a Közgép ki nem esett a pikszisből, velük is volt közös megrendelésük.) A Békés Drénen keresztül a tulajdonos, Barkász Sándor 2012-ben vásárolta be magát az akkor még másodosztályú békéscsabai csapatba; nem sokkal később kiderült, hogy a klub 800 millió forintot kap a stadion felújítására, ezt azóta az állam megtoldotta 325 millióval, így az ország egyik legszegényebb régiójában, a Viharsarokban több mint 1,1 milliárdot fordíthatnak a létesítmény csinosítására. Furcsa egybeesés, hogy miután a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. olyan állami beruházásokhoz jutott, amelyekben mások mellett Mészáros Lőrinc cégével dolgozhattak együtt, a kft. elkezdte pénzelni a Puskás Akadémiát is, amelynek honlapján máig ott található a vállalkozás neve a támogatók között.
| ||
Barkász Sándor – aki Békés megye és térsége egyik legbefolyásosabb vállalkozója – 2011-ben megalapította a Dél-Alföldi Talentum Akadémiát (DELTA), amely egyebek közt minden nyáron többnapos képzést szervez fiataloknak, köztük határon túliaknak is. Az akadémia egyik fővédnöke a Békés megyei Domokos László, a térség egykori fideszes képviselője, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke. A képzéseken – ha jól értettük a honlapjukon közölteket – arra próbálják rávezetni az ifjú tehetségeket, hogy miként lehetnek sikeresek, eredményesek leendő szakmájukban és az életükben. Ehhez az akadémia által szervezett előadásokon fideszes politikusok, továbbá a jobboldalhoz köthető közéleti személyiségek is adtak már hasznos tanácsokat.
Az ország másik pontján, Zalaegerszegen is a fociban látta meg a nagy lehetőséget egy vállalkozó: Végh Gábor 2014-ben először cégén, a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft.-n keresztül fő szponzora, majd néhány hónappal később többségi tulajdonosa lett a másodosztályú ZTE FC-nek. A csapat jelenleg feljutó helyen áll, stadionja nettó 1,15 milliárd forintból újul meg, nagyjából annyiból, mint a békéscsabai létesítmény. A munkálatokat a ZÁÉV ZTE Stadion Konzorcium nyerte el, amelynek tagja a stadionépítési piacon hasító ZÁÉV mellett a Pharos ’95 – vagyis részben a többségi tulajdonos cége újíthatja fel saját csapata otthonát, állami pénzből. Hogy ezt miként sikerült elintézni amellett, hogy biztosan minden előírásnak és jogszabálynak megfelelt a közbeszerzési eljárás, nem tudni, de itt sem hiányozhatnak a felcsúti szálak. A Pharos ’95 építette a Pancho Aréna pályáját, és a cég szerepel a Puskás Akadémia támogatóinak listáján. Ráadásul a sportpályaépítő kft. fióktelepe a cégnyilvántartási adatok szerint közös a Mészáros és Mészáros Kft. egyik telephelyével.
Érdekes színfolt a közbeszerzéseken szintén hasító, kormányközeliként ismert Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Kft., amely a kezdetektől ott van a Puskás Akadémia támogatói között, de a Videotonnal is volt szerződésük. A gigacég – 2014-ben 86 milliárd forintra rúgott a nettó árbevétele, ez az összeg 2010-ben még „csak” 17,7 milliárd volt – saját székhelyén, Tiszakécskén épít sikeres focicsapatot. Még az út elején járnak: a Duna Aszfalt TVSE a megyei I. osztályban vitézkedik, de a körülményeiket magasabban jegyzett gárdák is megirigyelhetnék. Új és felújított élő, illetve műfüves pályákon készülhetnek, játszhatnak, s egy kis stadion is a rendelkezésükre áll; a munkát a korábbi élvonalbeli válogatott játékos, Nyilas Elek edző irányítja. A klub most kapott egy vadonatúj csapatbuszt, amely ebben az osztályban meglehetősen ritka, s a pályák kezelésére alkalmas modern eszközöket is nemrég sikerült beszerezniük.
A legnagyobbak is beálltak
A fociban a nagy nemzetközi háttérrel rendelkező építőipari cégek magyarországi anyavállalatai is meglátták a lehetőséget. „Egy közepes képességű marketingszakember is láthatja, hogy egy külföldi vállalat magyarországi leánycége nem azért támogat egy, netán több NB I-es focicsapatot, mert azt hiszi, hogy a stadionokba kilátogató néhány ezer ember potenciális partner lehet, ha meglátják a molinóját a pálya mellett, vagy a logót a mezeken. A vállalkozás jobban szeretne teljesíteni a nagy állami tendereken, ezért beáll minimum egy csapat mögé” – mesélte lapunknak az egyik legnagyobb építőipari cég munkatársa.
Ma a Strabag és a Swietelsky-csoport leánycégei is feltűnnek a támogatók között, utóbbi tavaly a Szombathelyi Swietelsky Haladás névadó szponzora is lett. Ezek után szinte magától értetődő, hogy a Swietelsky Magyarország Kft. a ZÁÉV-vel közösen építi az új szombathelyi stadiont 13,1 milliárd forintból. Felcsúti szál itt is akad: az Átlátszó szerint 2015-ben a szombathelyi klubnál feltűnt egy új hirdető, az a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft., amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége is tulajdonos. Hogy az osztrák hátterű vállalkozás jóban lehet az Orbán-kormánnyal, azt az utóbbi években megszaporodó megbízásokon túl az is mutatja, hogy a Swietelsky Vasúttechnika Kft. kapta meg – ráadásul nem is nyílt közbeszerzési eljárás után – az első lépésben Felcsút és Alcsútdoboz közé épített kisvasút kialakítását.
A Strabag sem akar lemaradni: az egyik fő támogatója a Puskás Akadémiának és a Videoton FC-nek. Ezek után itt sem csodálkozhatunk azon, hogy az osztrák cégcsoport egyik tagja bonthatja a székesfehérvári klub régi stadionját. A nettó alig 150 millió forintos megbízás elsőre nem tűnhet soknak, de nem lennénk meglepve, ha az új létesítmény építésében is kapnának valamilyen szerepet.
| A Puskás Akadémia mindent visz Azért, hogy a nagy építőipari vállalkozások részéről is egyre több pénz vándorolhasson a labdarúgásba, a kormány 2011-ben bevezette a tao-ként ismert új adókedvezmény-rendszert, így ösztönözve a sportélet támogatását. A cégek maguk dönthetnek arról, hogy társasági adójuk egy részét nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem azzal a látványsportágak valamelyikének klubjait vagy szakszövetségét támogatják. A Transparency International tavaly év végi összegzése szerint a négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás kapta, a legszerencsésebb szervezet pedig, mit ad isten, a Puskás FC-t működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, amely négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutott (ez a labdarúgásban addig szétosztott összes támogatás 12 százaléka). A tao-rendszer elindítását követően lettek egyre aktívabb támogatók a nagy hazai és nemzetközi háttérrel rendelkező építőipari vállalkozások is, amelyek a versenytárs Közgép tavalyi sarokba állítása óta, ha lehet, még jobban szeretik a focit. |
