Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. május 28.

Belpol

Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre.

A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak. Cikkünk végén a törvénytervezet teljes szövegét megtalálja.

Az Index alapján mi is megírtuk, hogyan is zajlana az átalakítás

ám a törvénytervezetből az is felsejlik, hogy mi a kutatóhálózatok elvételének célja. A törvénymódosítások ugyanis azt sugallják, hogy a kormány a kutatás-fejlesztésre és innovációra kapható uniós támogatásokat akarja a megfelelő magánzsebek felé terelni.

Ehhez pedig fel kívánja használni az MTA-tól elvett intézetek infrastruktúráját, a kutatókat és a felhalmozott szakmai tudást is.

Az új törvény szerint ugyanis:

a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal átveszi a vonatkozó uniós támogatások kezeléséhez kapcsolódó feladatok egy részét a minisztertől. (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program)

Az újonnan létrejövő, a kormány által kiválasztott tagokból álló Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) kezeli az NKFI pénzeit szétosztó Alapot. Az NTT dönt arról, milyen területre menjen költségvetési pénz, milyen pályázatokat írjanak ki, és stratégiai kérdésekben is döntő szava lesz. Az NKFI továbbra is a Palkovics László vezette minisztérium alá lesz rendelve.

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Fotó: shogunse.hu

Az kutatóhálózatok cégei akár kisebbségi tulajdonosként is beszállhatnak magáncégekbe. Ez nagy változás: eddig ugyanis olyan nonprofit gazdasági társaság, melyben az állam volt a többségi tulajdonos, csak olyan cégben szerezhetett részesedést, melyben szintén többségben volt az állami tulajdon.

Szintén fontos változás, hogy a kutatóintézetek cégei által létrehozott innovációk ezentúl nem az államot illetik meg, hanem magát a vállalkozást. Előfordulhat tehát az, hogy a kutatóintézet vállalkozása állami és uniós támogatásokból kifejleszt valamit, majd azt beviszi egy olyan magánvállalkozásba, melyben csak kisebbségi tulajdonos lesz. Így az állami pénzből létrejött vagy kifejlesztett újdonság és azok felhasználási joga magánvállalkozásokhoz kerülhet.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kormány ezentúl külön programokkal, kiemelten fogja támogatni a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó magánvállalkozásokat.

Több állami pénzt kaphatnak tehát azok az „innovatív” magánvállalkozások, melyek „az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó” programokkal, vagy mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkoznak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kutatóintézeteket átalakító, sarkalatosnak minősülő törvény már 2019. augusztus elsején életbe lépne. Ennek értelmében Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.

Az akadémiai kutatóintézetek és -központok fogják alkotni az új, Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az MTA nem is hozhat létre többé új kutatóintézetet, ahogy az intéztetek sem delegálhatnak tagot az MTA irányításába, a szervezeteket tehát teljesen elválasztják egymástól.

Az MTA-nak ingyenesen át kell adnia a kutatóhálózathoz tartozó vagyonelemeket is.

Az ELKH közvetlen irányítója egy13 fős testület lesz, ebből 6-ot a kormány, 6-ot az MTA javasol, de kinevezésükről a miniszterelnök dönt. A testület elnökéről az MTA elnöke és a miniszter, vagyis Palkovics dönt, úgy, hogy a 13 fős testületben a tudomány művelői legyenek többségben. Ez a testület dönt majd a kutatóhálózatot érintő legfontosabb kérdésekben.

Létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), ami gyakorlatilag az ELKH fölébe rendelt szervként a kormány tudománypolitikáját fogja koordinálni azzal, hogy átveszi kormány tudományos területre szánt pénzeinek (NKFI Alap) irányítását.

Az NTT gyakorlatilag kormányszerv lesz: 11 tagból áll, tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki, míg az elnöke a mindenkori tudománypolitikáért felelős miniszter, aki jelenleg Palkovics László. Az NTT működésének részleteiről rendeletben határoz majd a kormány.

Az NTT további tagjaira az elnök – Palkovics – tesz javaslatot. A 9 főből 3-at a gazdasági élet szereplőiből kell választani, 3-at a tudományos és 3-at az állami szféra szereplői közül.

Íme a törvénytervezet teljes szövege:

Figyelmébe ajánljuk